 |
| ifjabb Dárdai Pál |
Ifj. Dárdai Pál
Született: 1976. március 16., Pécs.
Posztja: középpályás.
Mérkőzéseinek száma: 133.
Góljainak száma: 23.
Érkezett: saját nevelés.
A kis Pali nem is választhatott volna más sportágat, mint a futballt, hiszen két esztendős volt mindössze, mégis már rendszeresen az edzésére cipelte az apja. Hat évesen már ötven felett dekázott a gyerek, ebből a vak is láthatta: lesz belőle valaki. („Észrevettem már egészen apró korában, hogy fut a labda után, nem kézzel fogja meg, mint a lányok, hanem belerúg. Innen kezdve hagytam, hadd focizzon minél többet." - mesélte az idősebb Dárdai Pál.)
Egyszer, a magyarhertelendi fürdőben megígérte neki az apja, hogy ha a tojásdad alakú, tüdővel felfújt strándlabdával 20-at tud emelgetni, akkor a játékárusnál azt választ, amit akar. A komisz kölyök kifogott rajta. Délelőtt 10-től délután 4-ig próbálkozott, míg végre sikerült neki a produkció, aminek ping-pong készlet lett a jutalma.
 |
| Olimpiai válogatottként |
Nem csak az édesapja számára derült ki, hogy komolyan tehetséges a srác. hanem edzői számára is, hiszen az utánpótlás-válogatott csapatkapitányaként utazhatott Ciprusra. S bizony, észre vette ezt Garami József is, az NB I-es csapat edzője, aki az élvonalban vetette be a 16 éves srácot.
Vácott esett meg a bemutatkozás 1992. márciusában, a találkozó 74. percében Szabó Zsolt helyén lépett pályára, majd a 88. percben gólpasszt adott Jeneinek. Abban a szezonban négy fellépés jutott neki az élvonalban.
A következő szezont már Koller Nándor vezetésével kezdte meg a csapat a bajnokságot, s további tíz fellépés jutott a még mindig fiatalkorú játékosnak. Alig egy év telt el az NB I-es bemutatkozása után és már a kezdők között kapott helyet az olimpiai válogatott labdarúgó.
1993. februárjában a Nyíregyházán (2-0) köszönthette a nézőket az első sípszó előtt. Hozzá kell tenni, hogy az NB I_ben, mert Magyar Kupa- illetve edzőmérkőzéseken már korábban is volt a tizenegy tagja.
 |
| Debütálás az NB I-ben |
S ha már sorra vesszük Palcsi debütálásait, említsük meg az első NB I-es gólját is, amely
szointén Váchoz köthető. 1993. júniusában a bajnokság zárófordulójában a Duna-parti városba látogatott a PMSC. A spíler a 66. percben lépett pályára, majd Dienes passzából a 83. percben fejelt Koszta János hálójába, kialakítva ezzel a találkozó végeredményét (2-4).
Az 1993/94-es szezonban 10 NB I-es meccs és egy gól jutott a kis Dárdainak, ezúttal hazai pályán a Sporon kapuját vette be egy tizenegy méterről indított gurítással. (2-0) Ekkor már Róth Antal volt a csapat vezetőedzője, akiről egy interjúban úgy nyilatkozott Palcsi, hogy az egyik kedvenc játékosa volt abban a PMSC-ben, amelyben még édesapja is játszott.
 |
| A csapat legjobbja az 1994/95-ös szezonabn |
Egy esztendővel később beköszöntött a Kánaán, legalábbis pécsi mércével. Egy befektetőcsoport olyan, nemzetközileg is ismert játékosokat hozott Pécsre, mint Warzycha, Niederbacher, vagy a későbbi olimpiai bajnok Fatusi. Visszatért Márton Gábor is. Mégis, annak a PMSC-nek, amelynek akkor Eich László volt a vezetőedzője, a legfoglalkoztatottabb játékosa Dárdai lett, aki 29 bajnoki mérkőzésen léphetett pályára. Háromszor rezgette meg az ellenfél hálóját, gólt szerzett az Újpest, a Nagykanizsa és a Sopron ellen. Ez mellett tagja volt a Magyar Kupában elődöntőig jutott csapatnak is, ebben a sorozatban 12/4-es mutatót regisztrálva. Gólszerzőként a Kisszállás, a Barcs és a Stadler ellen (kétszer, egyet az első, egyet pedig a második mérkőzésen szerezve) jegyeztük fel a nevét. Megjegyezzük, hogy a PMSC/PMFC azóta sem jutott el ilyen magasságokba a Kupában. Ebben a bajnoki évben a csapat legjobbjának járó díjat is elnyerte.
1995-ben vonult be katonának, de NB I-es és olimpiai válogatott kerettagként továbbra is a PMSC futballistája maradt. Annak az évnek a nyarán édesapja, id. Dárdai Pál kezébe került a marsallbot a Stadion utcában, apja és fia együtt tették a dolgukat a PMFC sikeréért. Sőt, mi több, a csapatkapitányi karszalag is Palcsi karjára került.
 |
| Apa és fia |
A közös munka fél évig tartott. Palcsi tizennégy bajnoki meccsen követte édesapja utasításait, s ötször szerzett gólt. Említsük meg, hogy a Parmalat FC, a Békéscsaba (két gól!), a Stadler és ZTE kapusai bánták ezeket a találatokat. 1996. telén kurtán-furcsán menesztették Dárdait a PMFC vzetőedzői székéből (emkékeink szerint később munkaügyi per is lett a dologból és a trénernek adott igazat a bíróság...), s a kis Dárdai is kijelentette, hogy nem hajlandó pályára lépni a csapatban.
Dárdait ekkor már a teljes NB I-es mezőny vitte volna, az egyik legígéretesebb labdarúgónak számított Magyarországon. Nem csak a Ferencváros, hanem a Honvéd és a Parmalat (leánykori nevén: Videoton...) érdeklődéséről is hallani lehetett, a befutó azonban a BVSC lett, Később megtudtuk, hogy Mezey György személye miatt. A középpályásért kapott pénz betömött néhány lyukat a PMFC hajóján, s a tőkeinjekció mellett három spíler is érkezett a vasutas csapattól: Kovács Zoltán, Marozsán János és Werner Szabolcs. Dárdai házi gólkirályként távozott Pécsről.
 |
| Dárdai a BVSC mezében |
Távozott: Budapesti Vasutas SC (1996. február).
1996. tavaszán sok sérüléssel küszködött, alig néhány mérkőzésen játszott, így az atlantai olimpiáról is lemaradt. Azért magáénak tudhat egy bajnoki ezüstérmet ebből az időszakból, és egy Magyar Kupa győzelmet felmutathat, a döntőben a Honvédot győzték le 1-0-ra. Mezey azt ígérte a spílernek, hogy ha a Bundesligából keresik, elengedik, s a Doktor tartotta is a szavát. Palcsi 1996. decemberében a Hertha BSC futballistája lett.
Pályafutása Berlinben teljesedett ki, ahol tizenhárom évig szolgálta a klubot. 1999-ben bajnoki bronzérmet szereztek, s indulhattak a Bajnokok Ligájában. A sztorit mindenki tudja, Dárdai 372 mérkőzést játszott kék-fehérben, amellyel klubrekordernek vallhatja magát. 2010-ben, amikor a berliniek kiestek az első osztályból, visszavonult, bár még két évet játszott a Hertha második számú csapatában a negyedik ligában. Játékban volt tehát, amikor pályára lépett a Bundesliga II. utolsó fordulójában, ahol 80.000 ember búcsúztatta.
 |
| 2008-ban Albánia ellen |
A válogatottban Bicskei Bertalan kapitánysága idején mutatkozott be a Szlovénia elleni győztes meccsen 1998-ban. Sajnos, sem a 2000-es EB-re, sem a 2002 VB-re nem sikerült a kijutás.
A Bicskeit váltó Gellei Imre is sokat számított Dárdaira, de vele sem sikerült kijutni a 2004-es EB-re. Gellei után első külföldi szövetségi kapitányunkként érkező Matthaus bemutatkozó meccsén rögtön csapatkapitányként számított Dárdaira, később azonban már csak kétszer hívta meg. Állítólag összevesztek... Dárdai Bozsik Péter kapitánysága idején tért vissza 2006-ban, és egy évig a válogatott csapatkapitánya volt, ez év végén megkapta a magyar aranylabdát. Ebben az időszakban szerezte pályafutása egyik legemlékezetesebb gólját Manchesterben a világsztárokkal felálló angol válogatott ellen.
Az emlékezetes máltai kudarc után a Bozsikot váltó Várhidi Péter fiatalításba kezdett, így a harminc feletti Dárdai csak Erwin Koeman idején játszott még a válogatottban. A jó kezdés után Koeman sem tudott csodát tenni, így Dárdai 2010-ben Győrben az oroszok elleni döntetlennel búcsúzott.
 |
Dárdai, a kapitány
(forrás: mlsz.hu) |
Dárdai 61 alkalommal játszott a magyar válogatottban, és 5 gólt szerzett, Azerbajdzsán, Izland, Moldova, Anglia és Bosznia-Hercegovina ellen. Számításaink szerint mintegy húsz válogatottságot vettek el tőle.
Később edzőként is letette a névjegyét, a Hertha BSC-t három időszakban is irányította, és megbízott szövetségi kapitánykémt egy éven át vezette a magyar válogatottat. Őszinte, nyílt kommunikációja mellett a szurkolók hamar megkedvelték, bár a szakma fenntartásokkal fogadta a kinevezését. Abban azonban egyetértés van a felek között, hogy Dárdai rakta le annak a válogatottnak az alajait, amely 2016-ban kijutott az Európa-bajnokságra, és ott a legjobb tizenhat együttes közé jutott. Már rég nem ifjabbként emlegették őt, amikor hét mérkőzés (ebből négy győzelem...) után felállni kényszerült a válogatott kispadjáról.
Első mérkőzése a PMSC-ben:
Utolsó mérkőzése a PMFC-ben:
Ifj. Dárdai Pál statisztikája a PMSC/PMFC-ben:
NB I.: 67 mérkőzés, 10 gól.
Magyar Kupa: 22 mérkőzés, 5 gól.
Egyéb díjmérkőzés: 8 mérkőzés, 1 gól.
Edzőmérkőzés: 36 mérkőzés, 7 gól.
Összesen: 133 mérkőzést játszott a PMSC/PMFC-ben, 23 gólt szerzett.
Dicsőségtabló:
Magyar Kupa-elődöntős (1994/95).
