 |
Túri volt a pécsi csapat legjobbja
(Dunántúli Napló, 1989. május 8.) |
Ferencvárosi TC - Pécsi MSC 3-3 (2-2) - tizenegyesekkel: 4:2
1989. május 6. Budapest, Üllői út. NB I., 24. forduló. 10.000 néző.
Vezette: Plasek (Makó,Roxin).
Gólszerzők: Lehota a 4., Topor (11-esből) a 7., Wukovics a 22., Bérczy a 29., Túri a 66., Pintér a 90. percben.
Sárga lap: Márton a 7., Pintér a 71., Lehota a 72.,Limperger a 75. percben.
Szögletarány: 5:4 (3:4) a Ferencváros javára.
FTC: Józsa - Simon, Pintér, Limperger, Keller - Topor, Bánki, Keresztúri (Albert, a 68. percben) - Páling, Wukovics, Dukon. Edző: Rákosi Gyula.
PMSC: Bogyay - Kónya, Czérna, Bódog, Palaczky (Nagy T., a 63. percben) - Megyeri, Túri, Bérczy, Vén — Márton, Lehota. Edző: Garami József.
 |
| Bogyay és Vén védőmunkája - 1. |
Krónika:
Hamar elhallgattatta a hazai közönséget a Pécs. A 4.percben Bérczy a kezdőkörből nagyszerűen indította a középen kiugrásra kész Túrit. A középpályás elhúzott Pintér, majd Simon mellett — utóbbi már felrúgni sem tudta —, majd 15 méterről a kivetődő Józsát találta el, ám a labda az őt kisérő Lehota elé pattant, aki hat méterről estében gurított a bal sarokba. 0-1
Csupán három percig tartott a döbbenet a lelátón, a 7. percben ugyanis egyenlített a Ferencváros. Simon jobbról ívelt szabadrúgást a másik oldalra, ott Dukon maga elé tette, majd ballal rálőtte a labdát, amely az eléugró Bódog kezéről vágódott ki. Plasek azonnal büntetőt ítélt. A pécsiek a döntéssel nem értettek egyet, Márton például olyan hevesen reklamált, hogy a játékvezető csak sárga lappal tudta lecsillapítani. Miután a vendégek beletörődtek a megváltoztathatatlanba, Topor végezte el a büntetőt úgy, hogy félmagasan a kapu jobb oldalába bombázott. 1-1
(Érthető volt a pécsiek elkeseredése, hiszen 291 perc után lőttek először gólt bajnoki mérkőzésen, de az ezzel szerzett előny, balszerencsés körülmények között, percek alatt elillant. Bódog Tamás: — Akaratomtól függetlenül érinthette a labda a kezemet, jogtalanul ítélt tizenegyest a játékvezető. Plasek Gábor: A pécsi játékos nem a fejét védte, hanem feltett kézzel védekezett, mint az a kézilabdában szokás.)
Támadott a Ferencváros, de sok hibával, így helyzetre a 22. percig kellett várni. Igaz,ekkor meg is szerezték a vezetést a házigazdák. Egy balról középre ivett labda Bánki elé került, akinek 14 méteres lövését Bogyay kiütötte, de balszerencséjére éppen Wukovics elé, ő pedig hét méterről, higgadtan passzolt az üres kapu közepébe. 2-1
Négy perccel később tízezer ember látta bent Limperger fejesét, ám ő tiszta helyzetből, hat méterről a bal kapufa mellé bólintotta Dukon szögletét. A 29. percben viszont a másik oldalon Bérczy jóval pontosabban végezte a dolgát. Vén ívelt be balról szögletet, Bérczy remek ütemben ugrott fel középen, és hét méterről a jobb felsősarokba fejelt. 2-2
(Elhallgatott a közönség néhány hosszú másodpercre. Ez jót tett a hangulatnak, ugyanis a szurkolók hangosabbik része nem kedvenceik buzdításával, hanem — ki tudja, miért? —Lehota pocskondiázásával volt elfoglalva. Jellemző, hogy amíg felálltak a csapatok középkezdéshez, valaki a lelátóról megfenyegette a pécsi csatárt, hogy megfizet még a pécsiek egyenlítéséért. Pedig szegénynek semmi köze nemvolt a gólhoz . . .)
 |
| Bogyay és Vén védőmunkája - 2. |
SZÜNET UTÁN az 55. percben nagyon magába haragította a szurkolókat a játékvezető, amikor Dukon a 16-oson belül elesett, ő nem ítélt büntetőt. Pedig neki volt igaza. Dukon három védő között feldobta magát, hátha „megeszi” a bíró . . .
Sokáig mezőnyfölényben játszott a Ferencváros, a hazai védőket azonban ez annyira elaltatta, hogy a 66. percben nyugodtan statisztáltak a Pécs harmadik góljához. Lehota magasan ívelt balról középre, csak Túri mozdult a labdára, amelyet senkitől sem zavartatva, 12m-ről jobb külsővel, kapásból továbbított a bal alsó sarokba. 2-3
Páling próbálkozott először a válasszal, a 71. percbenát bukdácsolt több védőn, eltolta a labdát Bogyay mellett, de mielőtt az begurult volna a bal sarokba, Bérczy szögletre vágta. Pintér reklamált a játékvezetőnél, de ezzel csak egy sárga lapot „harcolt"’ ki. Ugyanígy járt egy perccel később Lehota, aki éppen Pintérrel szemben szabálytalankodott. Nem úszta meg sárga lap nélkül Limperger sem, akire a75. percben Bérczy szándékos feltartása miatt neheztelt meg Plasek.
Dukon beadása suhant el Wukovics lába előtt az ötösön, a túloldalon Túri ugrott ki, majd lőtt fölé 17 méterről, Megyeri remek indítása után. A 81. percben Nagy estében tévesztette el hat méterről jócskán a hazai kaput. Már-már elkönyvelhette a három pontot a PMSC, amikor a 90. percben szabadrúgáshoz jutott a Ferencváros, 25 méterre a kaputól.
Pintér állt a labda mögé és elemi erővel bombázott a jobb felső sarokba. 3-3
 |
| Bogyay és Vén védőmunkája - 3. |
11-esek Az első sorozatban Bánki és Vén egyaránt a jobb alsó sarokba gurított. Keller viszont a bal sarkot vette be. Nagy lövését Józsa kiütötte. Albert biztosan lőtt a jobb alsó sarokba, Bódog pedig félmagasan a háló bal oldalába. Pintér félmagasan a kapu jobb oldalába zúdítottaa labdát, Márton jobb alsósarokba tartó lövését azonban Józsa kivédte, és ezzel 4-2-re a Ferencváros nyertea 11-es rúgásokat.
Nem úgy játszott a Pécsaz élbolyba tartozó, dobogós álmokat dédelgető Ferencváros otthonában, ahogy egy osztályozó rémével küszködő csapatnak „illik”. Ráijesztett a házigazdákra, akik hiába egyenlítettek ki hamar, majd szereztek vezetést, a vendégek, ha csak tehették, makacsul előrelendültek, hogy a számukra roppant fontos pontszerző eredményt elérjék. A Ferencváros pedig szerette volna megtörni a pécsiek gerincét, támadott, erőszakosan futballozott, de az időnként mostoha időjárás nem az akciókat kidolgozni szándékozó csapatnak kedvezett. Ugyanakkor az sem a zöldek javát szolgálta, hogy akaratuk mellett elképzelést nem, hibát annál többet szőttek támadásaikba.
A vendégek szervezetten, tudatosan játszottak. Nem elégedtek meg a rombolással, igyekeztek megjátszani a labdát és szemlátomást még akkor sem mondtakl e a gólszerzésről, amikor újra megkaparintották a vezetést. Jól állták a kétségbeesett Ferencváros-játékosok rohamait, a mérkőzés nagy részében az ő akaratuk érvényesült, ám a kihagyott helyzetek az utolsó pillanatban megbosszulták magukat. Pintér ritkán láthatóan nagy szabadrúgása után a megérdemelt három pont helyett csak eggyel lettek gazdagabbak a pécsiek. A mérkőzés színvonala nem emelkedett az átlag fölé, csak izgalomból és küzdelemből nyújtott többet a megszokottnál. (Népsport, 1989. május 7.)
A kilencvenedik percben egyenlített a Fradi
Amikor eléggé korán önbizalomnövelő góllal vezetést szereztt a PMSC, már hinni lehetett, hogy van keresnivalója az Üllői úton. Így is lett, de a megszerzett egy pontnál több is lehetett volna, ha szerencséje van a pécsi csapatnak. Szinte végigtámadta a második félidőt az FTC, de a piros-feketék jól védekeztek és majdnem még nagyobb meglepetést okoztak. Nagy szó az Üllői úton három gólt lőni a Fradinak, ennél csak az lett volna nagyobb huszárcsiny, ha a győzelem sem maradt volna el. Dicséretesen küzdött az oroszlánbarlangban a PMSC, még akkor is, ha ez csak egy pontra volt elég. Pintér a sírból hozta vissza a két pontot a Fradinak. Igazán azonban csak akkor lehetne boldog a pécsi csapat, ha Túri vagy Nagy T. 3-2-nél belövi a helyzetét. Kifejezetten balszerencse, hogy a 90. percben kapott gólt a PMSC, bár örök igazság: minden meccs addig tart, amíg a bíró le nem fújja.
A PMSC-ben Bogyay helytállt, a gólokat nem védhette. A védelem bal oldala sebezhető volt, ez Palaczky és Vén játékának bírálata is; Simon azon az oldalon szabadon ívelgethetett. Bódog sok hazai támadást megakasztott. Túri volt a pécsiek legjobbja, gólt lőtt, mindig meg lehetett találni labdával, rengeteget futott. Márton amíg csatárként játszott, csak az állandó reklamálásaival tűnt ki, később középhátvédként nagyobb hasznára volt a csapatának. Lehota, hosszú idő után gólt rúgott, volt gólpassza is, vagyis feljövőben van.
Az FTC-ben a jól játszó Simonnak nem voltak társai. Pintért az a bődületes lövésből elért gólja dicséri. (Dunántúli Napló, 1989. május 7.)
 |
| FTC-PMSC 3-3 |
Mestermérleg:
Rákosi Gyula: — Mármindenki elkönyvelte, hogy saját otthonunkban egyetlen pontot sem szerzünk. A teljesítménnyel egyáltalán nem vagyok elégedett, a gyenge játékra csak a játékosok tudnának magyarázatot adni. Bár a sok sérülés és Fischer igazságtalanul hosszú eltiltása nagyon sújt bennünket, számomra ezzel együtt érthetetlen, hogy a hazai környezetet miért nem tudjuk kihasználni, pedig lelkes közönségünk már megérdemelne tőlünk egy igazán jó játékot.
Garami József: — Ebben az évben minden megtörténhet velünk. Most éppen egy győzelemre álló találkozót az utolsó percben veszítettünk el. Dicséret illeti játékosaimat ezen a számunkra balszerencsés mérkőzésen mutatott teljesítményükért.
