2006. november 18. NABI.Kaposvári Rákóczi FC - Pécsi MFC-Pécs Pláza 1-2 (0-0)

NABI-Kaposvári Rákóczi FC – Pécsi MFC-Pécs Pláza 1-2 (0-0)

2006. november 18. Kaposvár, NB I., 14. forduló, 3.000 néző.

Dienes és Bajúsz állta a hazaiak rohamát

Vezette: Kassai Viktor (Erős, Vámos).

Gól: Venczel 77’ ill. Kulcsár 55’ 57’ (11-es).

Sárga lap: Varga Z. 17’ Zahorecz 29’, Radics 37’, Petrók 90’ ill. Balaskó 23’ Pavicsevics 26’ Kulcsár 92’ Dienes 93’. 

Kiállítva: Petrók 91’.

Kaposvár: Milinte – Kozmér, Petrók, Zahorecz, Radics (Vasziljevics 59’) – Grúz, Maróti – Kovácsevics (Venczel 70’), Varga Z. (Szakály D. 79’), Szakály P. – Alves. Edző: Prukner László.

PMFC: Herbert – Sipos J., Dienes, Bajúsz, Szekeres Zs. – Győri János (Nógrádi 23’ Tóth Z. 36’) – Lukács T., Pest K., Pavicsevics, Kulcsár – Balaskó (Kalmár 89’). Edző: Keszei Ferenc.

MECCSKRÓNIKA:

37. perc: Varga Zoltán a pécsi térfél közepéről indulva, jó ütemben ugratta ki az őt jobb oldalon kísérő és egyedül futó Alvest, aki azonban ahelyett, hogy kapura tört volna, kivárt, majd 17 méterről jobbal csúnyán mellélőtt. 

55. perc: Lukács a balösszekötőben felfutó Kulcsárhoz gurított, aki, amint átvette a labdát, nagy helyzetbe került, és néhány lépés után, tíz méterről, ballal kilőtte a bal alsó sarkot. 0-1 

57. perc: Kulcsár remek labdával ugratta ki középen Lukácsot, akit Radics követett. A két játékos a tizenhatoson belül találkozott, s Radics a becsúszásnál ellenfele lábát is eltalálta, Kassai játékvezető pedig tizenegyest ítélt. A büntetőt pedig Kulcsár ballal, a jobbra vetődő Milinte mellett, a bal felső sarokba vágta. 0-2 

63. perc: Kaposvári akció végén Szakály Péter két védőn is átvereked- te magát, majd az utána iramodó Alveshez pattant a labda, aki tíz méterről, ballal, nagy erővel, tiszta helyzetből a bal kapufát találta telibe. 

66. perc: Grúz harminc méterről váratlanul lövésre szánta el magát, és nagy erejű bombája a bal felső saroknál a kapufán csattant. 

77. perc: Vasziljevics vitte fel a labdát, átadása a tömörülő védőkről a szabadon álló Venczel elé pattant, aki tíz méterről, jobb belsővel a kapu bal oldalába lőtt. 

1-2 

91. perc: Egy ellenakciónál a hazai térfél közepén, az oldalvonal mellett, Petrók szerelés közben belekönyökölt Kalmárba, ezért a játékvezető kiállította. 

Képtelenek hibázni a pécsiek, legutóbbi négy mérkőzésüket kivétel nélkül megnyerték. 

Mozgalmas, sőt igen színes volt a „déli” rangadó első' félideje - de ez a színesség inkább a játékvezető'! figyelmeztetésekben és nem az üdítő futballjelenetekben nyilvánult meg. A kiesés rémétől többé-kevésbé veszélyeztetett két csapat igencsak feszült hangulatú mérkőzést vívott egymással. Csökkentette a hazaiak esélyét, hogy két meghatározó játékosuk, Oláh Lóránt és Andruskó Attila eltiltás miatt nem léphetett pályára. Prukner László talán emiatt a mostanában divatos egycsatáros felállást választotta. André Alves volt egyedül elöl, de nemcsak a mögötte lévő három játékosnak, hanem a szélső védőknek is fel kellett zárkózniuk a támadásokhoz. A másik oldalon szintén egy csatárt küldött pályára Keszei Ferenc, igaz, Balaskó Iván csak amolyan kinevezett ék volt, nem is sokáig. 

Győri János sérülése után ugyanis Balaskó visszalépett egy sorral, és a csereként pályára lépő Nógrádi Árpád lett a támadó, de utóbbi, igen balszerencsésnek bizonyult. Még negyedórát sem töltött a pályán, máris megsérült. Így Keszei Ferenc a szünet előtt kénytelen volt cserélni, immár másodszor. A sérülések és átalakítások ellenére mégis a pécsiek futballja tűnt szervezettebbnek, összeszedettebbnek, bár nagy helyzetet ők sem tudtak kialakítani. Sajnos ez a félidő sokkal inkább a felesleges szabálytalanságokról, az ütközések utáni fetrengésekről szólt, semmint a játékról, így Kassai Viktor játékvezető igencsak sűrűn húzogatta elő zsebéből a sárga lapot, hogy megfékezze az indulatokat. 

’„Játsszunk már egy kicsit!” - kiabálta a sokadik rossz passz után Kulcsár Árpád társainak, és a fedezetnek ebben feltétlenül igaza volt: egy kis játék a dicséretes küzdelem mellett ráfért volna erre a találkozóra. 

A második félidőben, az újabb átszervezés nyomán, újra Balaskó Iván lett az egyedüli pécsi ék, az ifjú Tóth Zoltán a bal oldalon kapott szerepet, míg Kulcsár Árpád a vonal mellett beljebb húzódott - majd nem sokkal később egy edzői húzás lényegében eldöntötte a meccset. Keszei Ferenc utasítására Tóth Zoltán és Kulcsár Árpád helyet cserélt, és az ezt követő első vendégtámadás során, az újra a bal oldalról induló Kulcsár Árpád megszerezte a vezetést. A gólpasszt Lukács Tihamér adta, és néhány másodperccel később újra ez a két játékos hozta össze az újabb pécsi gólt. Kulcsár Árpád így különleges teljesítményt mondhat magáénak: a Pécs legutóbbi három bajnoki mérkőzésén négy gólt szerzett. 

A pillanatok alatt reményvesztett helyzetbe került Kaposvár rohamozni kezdett, és bár a hazaiak nem játszottak jól, joggal okolhatják a balszerencsét. André Alves és Grúz Tamás is csaknem eltörte a kapufát, és bár később szépített a Rákóczi, most mindenki azt emlegeti: ha a két kapufából legalább az egyik bemegy. .. Mindent egybevetve, az első félidő feszült légkörű játéka után a második félidőben élvezetessé, fordulatossá vált a mérkőzés, és az összecsapás nagy részében, de főleg a hajrában már csak a védekezéssel törődő Pécs akarata érvényesült. így Keszei Ferenc csapata megérdemelt győzelmet aratott. (Nemzeti Sport, 2006. november 19.)

MESTERMÉRLEG:

Prukner László: Sajnos, két perc alatt elintéztük magunkat, de még így is meg kellett volna nyernünk ezt a találkozót.

Keszei Ferenc: A hazai csapat játék a durvaság határát súrolta, így az első félidőben kettőt is kellett cserélnem. Csapatom tartását dicséri, hogy a második félidőben simán megnyertük a meccset.