1993. március 24. Békéscsabai Előre FC - Pécsi MSC-Fordan 1-1 (0-1)

Gólt lőtt és a mezőny legjobbja volt

Békéscsabai Előre FC - Pécsi MSC-Fordan 1-1 (0-1)

1993. március 24. Békéscsaba, NB I., 19. forduló. 4.000 néző.

Vezette: Stamler (Márton, Herbály). 

Góllövők: Medgyes a 45., Kulcsár a 80. percben. 

Sárga lap: Palaczky (Váczi gáncsolásáért) a 6., Dienes (Vancea buktatásáért) a 23. percben. 

Kiállítva: Palaczky a 74., Dienes a 92. percben. 

Szögletarány: 21:3 (5:2).

BEFC: Horváth — Szenti, Usmajev, Fabulya — Mracskó, Csató, Vancea, Kasik — Fodor (Gricajuk 61'), Váczi (Szarvas, sz.), Kulcsár. Edző: Pásztor József. 

PMSC-FORDAN: Csaban — Dienes, Braun, Palaczky, Vókó — Ulveczki, Túri, Medgyes, Kocsis — Barborik (Lengyel 61'), Azoitei. Edző: Koller Nándor. 

Krónika:

5. perc: Csató rossz passzát a békéscsabai térfél közepén Azoitei csípte el, kicselezte a ráfutó Usmajevet, majd átemelt Horváth kapuson is, a labda lágyan hullott a kapu felé, de a visszarobogó Kasik egy lépéssel a gólvonal előtt az égbe emelte a labdát. 

29. perc: Palaczky felvágta Váczit 18 méterre a PMSC kapujától. A szabadrúgást Fabulya óriási erővel lőtte meg, Csaban ujjheggyel beleért, így a labda a jobb kapufáról vágódott vissza a mezőnybe. 

43. perc: Egy összecsapás után a pécsi térfélen Váczi rosszul esett, ápolásba szorult, majd letámogatták a pályáról, és kórházba vitték. 

45. perc: Medgyes a 16-os előtt egy lépéssel ártalmatlannak tűnő helyzetben csinált egy cselt, Fabulya bedőlt ennek, ellépett, Medgyes pedig megtalálta a rést, és a balösszekötő helyéről nagy erővel, laposan kilőtte a jobb alsó sarkot a későn vetődő Horváth mellett. 0-1 

46. perc: Szarvas előtt adódott kétszer is nagy helyzet: először a kifutó és elvetődő kapusba lőtt, másodszor vetődve hárított Csabán. 

58. perc: Fabulya „pakkjának” eredménye: Barborik is a partvonalon kívülre, majd a kórházba került. Dr. Dányi József, a békéscsabai kórház adjunktusa: — Váczi jobb vállszalag ficammal került a kórházba, csütörtök reggel megműtöm. Barborik külboka tájon repesztett sebet kapott, vélhetően egy stoplitól. Néhány öltéssel bevarrtuk, így haza is utazhatott. 

74. perc: A kitörő Kulcsárt Palaczky elgáncsolta, a játékvezető ott termett és felmutatta neki a sárga lapot. Mivel a pécsi védőnek volt már hasonló színű kártyája, a következő másodpercben a pirosat is „elővarázsolta” Stamler. 

80. perc: Egy kipattanó labdából Szarvas célzott estében, Csaban kapus a jobb sarok felé indult, de a kaputól hat méterre álló Kulcsár jó ütemben beleszúrt a labdába, amely laposan a kapu közepébe vágódott. Hiába indult vissza Csabán, ezt már nem érhette el. 1-1 

92. perc: Szarvas a bal szélen elfutott, Dienes hátulról elkaszálta. Ugyanaz a helyzet állt elő, mint nem sokkal korábban Palaczkynál, Dienes sárgát, majd piros lapot érdemelt.

Egy kiállítás képei 1. rész

Hullottak a pécsiek

Tartott egymástól a két csapat, amit alátámasztott, hogy a Pécs alaposan megerősítette védelmét, a Békéscsaba pedig a győzelem reményében a középpályán igyekezett fölénybe kerülni. Rövid tapogatózó játék után enyhe mezőnyfölénybe került a házigazda, mind többet támadtak a békésiek, de nem tudták áttörni a sűrű pécsi védővonalat. 

A vendégek viszont a kontrákra építettek. Igaz, a vezetést nem ellentámadásból szerezték meg, hanem egy távoli, váratlan lövésből, de lélektanilag a legfontosabb pillanatban, ugyanis másodpercekkel később véget ért az első játékrész. 

A fordulás után nekirontott ellenfelének a Békéscsaba, a Pécs viszont igyekezett okosan széttördelni a játékot, akár „fűre fekvés” árán is. A sok kisebb szabálytalanság között azért akadt komolyabb is: Váczi után Barborik is elhagyta a pályát, sérülés miatt le kellett cserélni. Tovább nyomott a Békéscsaba, szívósan védekezett a Pécs. Már-már meglepetés lógott a levegőben, amikor Palaczky kiállításával tíz főre olvadt a vendégcsapat, ezzel megbomlott a jól felépített védelme. Ezt használták ki a lila-fehérek, és mentették meg az egyik pontot az izgalmas, jó iramú, de nem túl magas színvonalú mérkőzésen, amelyen a pontosztozkodás igazságosnak mondható. (Nemzeti Sport, 1993. március 25.)

Dienes András:
Egy kiállítás képei 2. rész

Palaczkyt és Dienest kiállították, Barborikot a mentő vitte el

Az első félidőben a pécsiek jól szervezték meg védelmüket, sokat futottak, jól tartották a labdát, de erőtlen ellen- támadásaik nem sok veszélyt jelentettek a hazaiak kapujára. A szünet után nagy erőket mozgósítottak a csabaiak az egyenlítés érdekében. 

Sorra lőtték a szögleteket, a 70. percben már a 14.-iket ívelhették a kapu elé, de a piros-feketék rendre hárítani tudtak. A 74. percben Palaczky fölösleges szabálytalansága és kiállítása nehéz helyzetbe hozta a vendégeket, akik nem bírták ki a hazai nyomást, kiegyenlített a Békéscsaba. A lefújás előtt egy perccel Dienes buktatása után 9 emberre olvadt a piros-fekete együttes. 

A közepes színvonalú, változatos, sérülésekkel és kiállításokkal tarkított mérkőzésen hiába támadott 75 percen át a Békéscsaba, a vendégek megérdemelten vitték az egyik bajnoki pontot. 

A PMSC-ben Csaban jó formában őrizte kapuját, több alkalommal bravúrral mentett. A védelemben Braun fejjátéka emelhető ki, Palaczky és Dienes szabálytalanságaikkal és kiállításukkal nehéz helyzetbe hozták csapatukat. A középpályán Ulveczky nem tudta megismételni korábbi jó teljesítményét, rendre alulmaradt a Kasikkal védett küzdelemben. Túri hasznosan és jól játszott, míg a mezőny legjobbja a szép gólt szerző Medgyes volt. Elől a két csatár közül ezúttal Azoitei volt veszélyesebb. (Dunántúli Napló, 1993. márc. 25.)

MESTERMÉRLEG:

Pásztor József: - Sűrűn adódtak gólszerzési lehetőségeink az elsőfélidőben is, de ennél jobb teljesítményt vártam a csapattól. Medgyesre külön figyeltünk, mégis gólt lőtt. 

Koller Nándor: - Ez egy olyan mérkőzés volt, amelyben minden szerepelt: sérülések, kiállítások. Végül is kedvezően alakult az eredmény a számunkra. Elégedett vagyok a pontszerzéssel.

1993. március 20. Pécsi MSC-Fordan - Csepel-Kordax 2-1 (1-1)

Pécsi MSC-Fordan - Csepel-Kordax 2-1 (1-1)

1993. március 20. Pécs, Újmecsekalja. NB I., 18. forduló. 4.000 néző.

Medgyes lőtte az elsőt...

Vezette: Marosvári (Varga S., Dr. Bozóky). 

Góllövők: Medgyes a 31., Tyukodi a 40., Azoitei a 60 percben. 

Sárga lap: Túri (reklamálásért) a 11., Lengyel (beszédért) a 47., Palacian (utánrúgásért) az 52., Nagy (lerántásért) a 79., Bognár (reklamálásért) a 81. percben 

Szögletarány: 8:7 (3:3).

PMSC-FORDAN: Csaban — Dienes, Braun, Palaczky — Ulveczki, Túri, Medgyes, Tolocskó (kocsis 72'), Vókó — Azoitei, Lengyel. Edző: Koller Nándor. 

CSEPEL-KORDAX: dr. Szieben — Ács, Váczi, Nagy — Tyukodi, Szabó (Jakab 68'), Stefanov, Bognár, Palacian (Mikler 62') — Süveges, Szekeres. Edző: Varga István. 

Krónika:

11. perc: Egy csel után Azoitei a 11-es pont tájáról lőtt, a labda Ács kezén csattant, a pécsiek 11-est reklamáltak, de ezzel csak azt érték el, hogy a leginkább tiltakozó Túri sárga lapot kapott. 

19. perc: Megint Azoitei került gólhelyzetbe. Szinte az alapvonalról a kifutó kapus fölött emelt az üres kapura, Tyukodi a gólvonalról kivágta a labdát. 

31. perc: Tolocskó jobb oldali szöglete után röviden szabadítottak fel a vendégvédők, Medgyes 20 m-ről, egyből, fordulásból a jobb felső sarokba bombázott. 1-0 

40. perc: A nem éppen szálfatermetű Tolocskó a 16-os jobb oldalánál a labda alá szaladt, ezt kihasználva Tyukodi 15 m-ről, éles szögből a jobb alsó sarokba lőtt 1-1 

60. perc: Ulveczki partdobását Azoitei a 16-oson belül mellel levette, lefordult Ácsról, aztán 10 m-ről, jobbról, kissé nehéz szögből a jobb sarokba lőtt. 2-1 

61. perc: Tolocskó lábán volt a harmadik hazai gól, ám mivel hosszan szöktette magát, csak beleszúrni tudott a labdába, ami dr. Sziebenről szögletre pattant. 

73. perc: dr. Szieben nagy hibát követett el, amikor kiejtette Kocsis beadását. Szerencséjére csupán pécsi szöglet lett a dologból. 

... Azoitei lőtte a másodikat

Hiába a gát

Rangadónak is nevezhettük a Fordan-Kordax derbit, hiszen a tavasszal még mindkét együttes százszázalékos volt, s a Csepel már az övén viselhette a Fradi és az UTE skalpját. Aztán ahogy elkezdődött az összecsapás úgy vált egyre nyilvánvalóbbá, hogy a két rivális valóban tart egymástól. A Csepel idegenben (nem is akárhol) szerepelt, de a Pécs visszafogottsága is érthető volt, hiszen hét közben hazai pályán futballozta le a piros-feketéket a Fradi. Óvatosan kóstolgatták egymást a játékosok. Így fordulhatott elő, hogy a találkozó elején csendben, nyugodtan napfürdőzhetett a közönség, a természet örömeit ekkor még nem zavarta a futball. 

A ritkán csordogáló események jobbára a Csepel térfelére korlátozódtak. Persze, szó sem volt elsöprő pécsi fölényről. Váczi egy személyben idézte a Fogl-gátat és általa bevehetetlen „erődítménynek” tűnt a vendégek kapuja. Aztán ilyenkor jön (ha jön) remekül egy távoli bomba, amely ellen nem lehet ellenszer. Medgyes sistergős bombáját nem sokáig tapsolhatta a hazai publikum, hiszen egyenlített a Csepel. A szünetben reálisnak is tűnt a döntetlen. 

S jött a folytatás, amelyben egy megtáltosodott Pécs „esett neki” a fővárosiaknak. Helyzethelyzetet követett Szieben doktor kapuja előtt. Teljesen megérdemelten vezetett újra a Pécs. Ekkor már látványos, izgalmas volt a találkozó. A Csepel védekezésre kényszerült, ám hogy ennek a „szigetországi” együttesnek valóban van tartása, azt itt, Pécsett is bebizonyította. A találkozó hajrájában talpra is állt, s foggal körömmel küzdött az egyenlítésért a vendégcsapat. Ettől lett még élvezetesebb a játék. Végül is a második félidőben játéka alapján egy góllal feltétlenül megérdemelte a győzelmet a PMSC, ám a vendégeknek sincs szégyenkezni valójuk. (NS. 1993. március 21.)

Háromból három

Háromból három. Ha csak a PMSC három tavaszi bajnoki mérkőzésének végeredményét nézzük, kitűnő a mérleg, hiszen 6 pontot gyűjtöttek és 6 gólt rúgtak. Úgy látszik tehát, hogy a bajnokságban minden sikerül, és ez feledtetheti a hétközi Fradi elleni kupavereséget. 

Igaz, ezen a Csepel elleni találkozón a piros-feketék külön köszönetét mondhattak Süvegesnek és Szekeresnek, mert a két csepeli ék olyan rossz formában volt, hogy reggelig sem talált volna be a PMSC hálójába. Egyetlen helyzetet dolgozott ki a Csepel az első játékrészben, abból is a jobb oldali középpályás Tyukodi tudott gólt szerezni. 

Eleinte a PMSC sem jelentett különösebb veszélyt a vendégkapura, mert a kínálkozó lehetőségek többségét már maguk a pécsiek elpuskázták, és ahogy az lenni szokott, a sok kihagyott helyzet 

ütött vissza a vendéggólban. Egy teljes félidő és talán egy kis edzői fejmosás kellett ahhoz, hogy a nézők is azt kapják, amit vártak. Fordulás után ugyanis két osztálynyit emelkedett a játék színvonala, főként a hazaiak támadójátéka vált bátrabbá, átgondoltabbá. 

Különösen Ulveczki tűnt ki, aki uralta a jobb oldalát, a védelemből és a támadások előkészítéséből egyaránt jól vette ki részét. Mellette Medgyes és Azoitei nyújtott átlagon felüli teljesítményt, utóbbi gólja pedig igazán klasszismegmozdulás volt. Vókótól láttunk már jobb játékot is, Tolocskót, aki először volt kezdőember, halvány teljesítménye miatt le kellett cserélni, Lengyel pedig a csapat leggyengébb láncszemének bizonyult. (Dunántúli Napló, 1993. március 21.)

Mestermérleg:

Koller Nándor: - Hatalmas küzdelemben, nagyon jól játszó Csepelt sikerült legyőznünk. Úgy, hogy a számtalan kidolgozott gólhelyzetünk közül kettőt ki is használtunk. Igaz, hogy a vendégek egyenlítő gólja nagyon rosszkor jött, mert a szünetig már kevés idő maradt a gólszerzésre. A második félidőben azonban egy pillanatig nem adtunk esélyt a csepelieknek arra, hogy pontot szerezzenek. 

Varga István: - Rosszul játszottunk. Mindezek ellenére több helyzetet is összehoztunk, s főleg az elsőfélidőben közel álltunk a pontszerzéshez. Szünet után sajnos a kórházban fekvő Somogyi nélkül, valamint a héten - betegség és sérülés miatt - keveset edzett Naggyal, Stefanovval és Szabóval, már képtelenek voltunk lépést tartani a hazaiakkal. Ez a magyarázata a vereségünknek.

1993. március 16. Pécsi MSC-Fordan - Ferencvárosi TC 0-2 (0-1)

Pécsi MSC-Fordan - Ferencvárosi TC 0-2 (0-1)

1993. március 16. Pécs, Újmecsekalja. Magyar Kupa, negyeddöntő, első mérkőzés. 7.000 néző.

A kettős kiállítás pillanata
(fotó: Dunántúli Naőló, 1993. március 17.)

Vezette: Piller (Lettrich, Bede). 

Góllövők: Gregor a 31., Lipcsei a 89. percben. 

Sárga lap: Palaczky (felvágta Cigant) a 10., Kuznyecov (Barborik buktatásért) a 13., Simon (lerántotta Azoiteit) a 18., Lengyel (Lipcseit buktatta) a 65., Kocsis (Gregor felvágásáért) a 75. percben. 

Kiállítva: Barborik, Simon, mindkettő a 85. percben. 

Szögletarány: 2:5 (2:2). 

PMSC-FORDAN: Csaban — Dienes, Braun, Palaczky (Lengyel, sz.) — Ulveczki, Medgyes, Dárdai, Vókó, Kocsis — Barborik, Azoitei (Tolocsko, 84'). Edző: Koller Nándor. 

FTC: Horváth — Simon, Telek, Kuznyecov (Szenes 72') — Páling, Lipcsei, Albert, Fodor (Deszatnik 79'), Keller — Gregor, Cigan. Edző: Nyilasi Tibor.

Krónika:

6. perc: Óriási ferencvárosi helyzet maradt kihasználatlanul. Lipcsei indította a balösszekötő helyén Gregort — a pécsi védők lest vitattak és megtorpantak, a játékvezető viszont intett, hogy szó sincs lesről —, a csatár rávezethette a labdát a kifutó Csabanra, majd 12 méterről elgurított mellette, de a lövés centiméterekkel elkerülte az üres kaput. 

A kapuk ritkán kerültek veszélybe, a játék jobbára a felezővonal környékén zajlott, de ez nem azt jelentette, hogy ne igyekeztek volna a csapatok. Elfogadható volt a küzdelem, viszont feltűnően sok volt a szabálytalanság és ez széttördelte a folyamatos játékot. Nem véletlenül adott három sárgát már az első húsz percben Piller játékvezető. 

29. perc: Dárdai egy ügyes csel után 30 méterről váratlanul lövésre szánta el magát, a lehulló labda csaknem becsapta a ferencvárosi kapust, de Horváthnak végül sikerült hárítania. 

31. perc: Albert elegánsan kilépett a pécsi védők között, a tizenegyes pont tájékáról elgurított Csaban mellett, a labda azonban visszapattant a kapufáról, de érkezett Gregor, és két lépésről a kapu közepébe gurított. 0-1 

31. perc: Ulveczki tizenhat méteres kapáslövése alig szállt fölé. 

43. perc: Telek futott fel a jobb oldalon, a tizenhatos sarkához közeledve Páling elé továbbított, aki egyből lőtt, a labda azonban elkerülte a kaput. 

46. perc: Lipcsei húszméteres bombáját védte Csaban. 

51. perc: Barborik a szögletzászló közelében becsapta Kuznyecovot, visszagurított a felfutó Dárdai elé, a középpályás azonban erőtlenül lőtt, és a helyzetből nem lett semmi. 

67. perc: Lipcsei megkeverte a pécsi védelmet, de amikor helyzetbe került , 12 méterre a pécsi kaputól —, megcsúszott, nem találta el kellő erővel a labdát, így Csaban különösebb gond nélkül hárított. 

71. perc: Medgyes 25 méteres kapáslövésénél Horváth csak másodszorra kaparintotta meg a labdát. 

85. perc: A ferencvárosi térfél közepén Simon buktatta Barborikot. A pécsi játékos törlesztett, Pillér ezért kiállította. Mivel Simon „alakítása"’ is sárga lapot érdemelt — s neki volt már egy sárgája —, Pillér így előbb a sárgát, majd közvetlen ezután a pirosat mutatta fel a ferencvárosi hátvédnek. 

89. perc: Lipcsei a kezdőkörben elvette Brauntól a labdát, lefutotta a védőket és a hatalmas vágta végén 14 méterről a kapu jobb alsó sarkába továbbított. 0-2

Megengedte az időjárás

Az időjárás okozta kényszerszünet a Ferencvárosnak kedvezett. A zöld-fehérek ezúttal feledtették a bajnoki rajt botladozását, míg a PMSC-Fordan nem tudta megismételni az elmúlt hetekben nyújtott teljesítményét. A Ferencváros úgy kezdett, hogy semmit nem bíz a szerencsére, és már az első mérkőzésen kedvező pozíciót alakít ki a visszavágóra. A zöld-fehérek nagy lendülettel támadtak, és már az első percekben kialakítottak egy gólhelyzetet, amelynél csak a szerencse mentette meg a pécsieket a góltól. Az újabb ferencvárosi helyzetre viszont hosszú időt kellett várni, mert hiába kezdeményeztek a zöldfehérek, a PMSC védelme ekkor hibátlanul látta el feladatát. De csak ezt, mert a hazai támadások erőtlenek és elképzelés nélküliek voltak. 

Az nem róható fel a pécsieknek, hogy nem igyekeztek, de a határozott vendégek már a felezővonalnál megállították őket, ha másképp nem, hát szabálytalanság árán. A hazaiak képtelenek voltak bármit is kitalálni a Ferencváros védekezése ellen. Fél óra után megérdemelten szerzett előnyt az FTC, mert az első játékrészben egyértelműen jobb volt a zöld-fehér együttes. 

Szünet után úgy tűnt, hogy a vendégek elégedettek egygólos vezetésükkel, és kissé visszavettek az addigi iramból. Igaz, a PMSC-Fordan játéka valamivel tervszerűbb lett, sőt, a pécsiek előtt több lehetőség kínálkozott a második játékrészben. A befejezésekbe azonban rendre hiba csúszott, így elmaradt az egyenlítés. 

A Ferencváros az idő múlásával már csak az eredmény tartására törekedett, és csupán szórványos kontrákkal veszélyeztetett. Ezek viszont alaposan feladták a leckét a fellazult pécsi védelemnek. Már-már mindenki elkönyvelte az 1-0- ás Fradi-győzelmet, amikor Lipcsei remek egyéni alakítás végén növelte csapata előnyét, és ezzel a góllal valószínűleg már a továbbjutás kérdését is eldöntötte a Ferencváros javára. (Nemzeti Sport, 1993. márc. 17.)

A visszavágó már csak formaság

Kíváncsian várta a szép számú nézősereg, hogy kinek tett jót a háromhetes szünet: a a meglepően jól rajtoló házigazdáknak, vagy az FTC-nek, amely ugyanilyen meglepetésre rosszul indult. A választ hamar megkaptuk: a zöld-fehérek lerohanták a PMSC-t, az első félidőben olyan tempót diktáltak, amire az nem volt fölkészülve. Hajtott, darált a Fradi, ahogy az ellenfélhez került a labda, rögtön lecsapott rá. Igaz, legtöbbször szabálytalanul, ennek volt köszönhető a 18 perc alatt kiosztott három sárga lap. 

A sérülések miatt több kulcsjátékosukat (Túri, Balog) nélkülöző pécsiek nem tudtak mit kezdeni a megtáltosodott vendégekkel, erőtlenül, elképzelés nélkül próbálták menteni a menthetőt. Még igazi helyzetekig sem jutottak, a Barborik-fejes volt a ferencvárosi kapura legveszélyesebb hazai próbálkozás. 

A gól után, és különösen a szünetet követően visszavett a tempóból az FTC, jó lett volna neki a visszavágóra az egygólos előny is. A pécsiek azonban a nyomás alól felszabadulva sem tudták átvenni a kezdeményezést, sőt az utolsó percben a csapat addigi legjobbjának számító Braun óriási hibájából újabb gólt kaptak. Ezzel a visszavágó tulajdonképpen formasággá vált, hiszen a két együttes tegnap látott teljesítménye alapján aligha várható a fővárosban 3 gólos pécsi győzelem. 

A PMSC-ben Csaban kapus a gólokat nem védhette, a piros-feketék egyik legjobbja volt. 

Ha Braun a végén nem hibázik, rá is ugyanez lett volna elmondható. Ulveczki elég jó formában játszott, a középpályán még Medgyes játéka volt elfogadható az övén kívül. A többiek ezúttal „várakozás alatt” teljesítettek, nem voltak egyenrangú partnerei még a félgőzzel játszó Ferencvárosnak sem. (Dunántúli Napló, 1993. március 17.)

MESTERMÉRLEG:

Nyilasi Tibor: - Nagyon fogadkoztak a fiúk, hogy feledtetik a Csepel ellen hazai pályán elszenvedett bajnoki vereséget. Elégedett vagyok a játékosok teljesítményével, hiszen betartották a taktikai utasításokat. 

Koller Nándor: - Ahogyan egyre későbbi időpontra kellett halasztani a mérkőzést, úgy nőttek a Fradi esélyei, mi pedig egyre távolabb kerültünk a lehetőségtől. Az elmúlt napokban megsérült két meghatározó játékosunk - Balog és Túri -, így szinte irányító nélkül maradt a csapat. Hiába igyekezett a gárda, rengeteg hibát vétettünk, s éppen ezért nem lehetek elégedett, megérdemelten nyert a Fradi. Csakhogy nekünk most nem is ezért fáj a fejünk: fontosabb a szombati Csepel elleni helytállás. 

1993. március 13. Videoton-Waltham FC - Pécsi MSC-Fordan 1-0 (0-0)

Sérülés miatt cserélni kellett

Videoton-Waltham FC - Pécsi MSC-Fordan 1-0 (0-0)

1993. március 13. Székesfehérvár, edzőmérkőzés. 500 néző.

Vezette: Nagy II. J. 

Góllövő: Földes 89'.

Videoton-Waltham: Mitring (Józsa) — Lőrincz, Németh, Vadász — Jónás (Hausner), Muzsnay, László, Pálfi, Bekő (Salacz) — Takács, Földes. 

PMSC-Fordan: Bogyay — Balog (Farkas), Braun, Palaczky — Ulveczki, Túri (Szabó), Medgyes, Kocsis, Vókó (Tolocskó) — Barborik, Lengyel. Vezetőedző: Koller Nándor. 

Sérülésre sérülés

A két bajnoki forduló után már másodszor találkozott egymással a Videoton-Waltham és a PMSC-Fordan. A bajnoki rajt után most barátságos mérkőzésen igyekeztek a szakvezetők a soron következő feladatokra felkészíteni a csapatokat. Elképzeléseiket azonban több sérülés, no meg az influenza zavarta. A hazaiaknál Kuttor, Czéh és a még mindig könnyed edzéseket végző Sarlós hiányzott. A vendégeknél pedig Azotei. 

Végre igazi tavaszias napsütéses időben, remek pályán játszhattak a csapatok. A tizenharmadik percben sajnos a pécsieknél tovább növekedett a sérültek száma. Egy ütközés során Balog megsérült a térdén, nem tudott tovább játszani. Kemény, férfias volt a játék, inkább a Pécs kezdeményezett többet, Túri kétszer is megszerezhette volna a vezetést, de Mitring jól avatkozott közbe. A 37. percben újabb sérülés történt. Jónás a felezővonalnál „belerobbant” Vókóba, hiába volt az ápolás, őt is cserélni kellett. Muzsnayék távoli lövésekkel próbálkoztak. Ha ezek nem is sikerültek mindig kitűnően, a 

közönség rendre tapssal jutalmazta kísérleteiket. 

Már-már úgy látszott, nem lesz gól, amikor a 89. percben Muzsnay a bal oldalról átívelte a labdát a védők felett, éppen Földes fejére, aki közelről a kapu bal oldalába fejelt, így végül is fehérvári győzelem sikeredett, és sikerült visszavágni a tavaszi rajton elszenvedett vereségért. 

A Pécs kedden már kupamérkőzést játszik a Ferencváros ellen, a Videoton szombaton Győrbe látogat. Kétségtelenül a fehérvári együttes van szerencsésebb helyzetben, a hét végéig ugyanis kiegészülhet a csapat. (Nemzeti Sport, 1993. márc. 14.)

Barátságos vereség

Az első negyvenöt percben a vendég pécsiek kezdeményeztek többet és nagyszerűen hatástalanítva a hazaiak próbálkozásait, veszélyes ellentámadásokra is futotta erejükből. 

Szünet után mindkét együttes kipróbálta cseresorát, de a hazaiaknak ekkor sem sikerült a baranyaiak fölé kerekedni. Egészen a 90. percig, amikor egy pécsi figyelmetlenség helyzetet kínált a fehérváriaknak, amit a piros-kékek Földes révén kihasználtak (1-0). 

Mindvégig frissen, harcosan és nem utolsó sorban taktikusan játszott a piros-fekete együttes. A baranyaiak kedvét azonban nemcsak az utolsó pillanatban bekapott gól rontotta el, de az is, hogy az előzőekben is sérülés miatt nem szereplő Azoitei mellé szerencsétlenségükre felsorakozott Balog és Vókó is. 

Mindezek ellenére a pécsiek szakvezetői elmondták, hogy az első félidőben szerepelt csapat - kiegészülve Azoiteivel, no és a megsérült, de remélhetőleg hamar felépülő két játékossal, Baloggal és Vókóval - a győzelem reményében veheti fel a Magyar Kupa-beli küzdelmet a kedden 14.30-kor Újmecsekalján kezdődő mérkőzésen a Ferencváros ellen. (Dunántúli Napló, 1993. márc. 14.) 

1993. március 9. Pécsi MSC-Fordan - Karpati Lvov 1-1 (1-0)

Pécsi MSC-Fordan - Karpati Lvov 1-1 (1-0) 

1993. március 9. Pécs, Kovácstelep, edzőmérkőzés, 100 néző.

Újra játékban

Vezette: Balajti. 

Góllövők: Barborik, ill. Kardas. 

PMSC-Fordan: Csabán - Ulveczki, Balog, Braun, Palaczky - Túri (Kocsis), Tolocsko, Medgyes, Vókó - Barborik, Azoitei (Lengyel). Vezetőedző: Koller Nándor.

Elaltatták a kémet

A harag a futballpályán is rossz tanácsadó. Addig nem volt különösebb baj, amíg Azoitei oda nem pakolt az egyik ukránnak. A lvovi elkezdett kakaskodni vele, a purparléba mások is beleavatkoztak, innen kezdve a labdával keveset foglalkoztak a játékosok. Inkább egymást rúgdalták. Azt viszont gyakran tették. 

A szünet után nagyon visszaesett a PMSC-Fordan. Pedig most a talajra nem lehet panasz, a jól előkészített salakpálya nem volt akadálya annak, hogy valamit a labdarúgásból is mutassanak. 

Egy kémet is felfedezhettünk a lelátón: Szepesi Lászlót, az FTC pályaedzőjét, aki a PMSC-Fordant figyelte. Látta a pécsiek erényeit (most nem fedezhetett fel belőlük sokat) és hibáit (ezeket érthetően nem volt hajlandó részletezni). Bevallotta: azzal megy vissza Budapestre, hogy vigyázni kell a piros-feketék két csatárára, mert nagyon erőszakosak. Biztos nem volt szándékos, de a PMSC-Fordan elaltathatta Szepesit azzal, hogy keveset mutatott. Persze, tudja ő enélkül is, hogy azért Turiék ennél többet tudnak... 

(Dunántúli Napló, 1993. március. 10.)

1993. március 7. Pécsi MSC-Fordan - Juta SE 2-0 (1-0)

Pécsi MSC-Fordan - Juta SE 2-0 (1-0)

1993. március 7. Juta, Foci Pörbölyért, 3. helyért mérkőzés. 1.000 néző.

Vezette: Kramer. 

Góllövők: Rózsahegyi, Benkovics. 

PMSC-Fordan: Kovácsevics - Ulveczki, Szabó, Vókó, Farkas, Rózsa, Lengyel, Tolocskó, Dárdai, Kovács (Kocsis), Rózsahegyi (Benkovics). Vezetőedző: Koller Nándor.

Juta: Zsiborás (Bencs) - Gyurmán, Stanics, Béres (Dávid), Lassú, Soós Cs., Soós J., Jovánczai I. (Jovánczai G.), Horváth A. (Buzsáki), Vörös (Csikós). 

Futballsegély Jutáról

Jótékonysági labdarúgótornát rendeztek a Somogy megyei Jután a szerencsétlenül járt pörbölyi gyerekek hozzátartozóinak megsegítésére. A jutai együttes meghívását a Nagyatádon kívül az NB I-es PMSC-Fordham és a Videoton- Waltham fogadta el. A mintegy ezer nézőn kívül a résztvevő játékosok is megváltották a jegyeket, s így Szabó Tibor, Pörböly polgármestere végül 147 ezer forintot vehetett át a rendezőiktől. A tornát a fehérváriak nyerték a nagyatádiak, a PMSC-Fordan és a Juta előtt. A gólkirályi címet Jaroslav Hausner, a Videoton-Waltham csatára nyerte el, a legjobb kapusnak, Zsiborás Zoltánt (Juta) választották, míg a mezőnyjátékosok közül Vadász Imrét (Videoton-Waltham) emelték a többiek fölé. A jótékonysági rendezvény nagy sikert aratott, hála a hívó szóra azonnal igent mondó NB I-es csapatoknak. 

Mindkét félidőre jutott egy pécsi gól. A 12. percben Rózsahegyi talált be, a lefújás előtti pillanatokban pedig Benkovics bólintott szöglet után a kapuba. 

1993. március 7. Nagyatádi Városi SE - Pécsi MSC-Fordan 2-1 (0-1)

Ifjabb Dárdai Pál

Nagyatádi Városi SE - Pécsi MSC-Fordan 2-1 (0-1)

1993. március 7. Juta, Foci Pörbölyért, elődöntő. 2x30 perces mérkőzés.

Vezette: Navratil. 

Góllövő: Rituper, Becsei illetve Dárdai.

Nagyatád: Szabó - Maróti, Kurdi, Utasi, Czink, Dekanics, Kulcsár II, Rituper, Kovács, Becsei, Vékony. Edző: Bőzsöny János.

PMSC-Fordan: Bogyay (Kovácsevics) - Ulveczki, Szabó, Vókó, Farkas, Rózsa, Lengyel, Tolocskó, Dárdai, Kocsis (Kovács), Benkovics (Rózsahegyi). Edző: Koller Nándor. 

Foci Pörbölyért

A pörbölyi autóbusz-katasztrófa áldozatai megsegítésére rendezett labdarúgótornát a megyei I. osztályban szereplő Juta csapata. A szervezők hívására elsőként jelentkezett NB l-es Videoton-Waltham és PMSC-Fordan mellett az MTK helyett beugró NB lll-as Nagyatád és a házigazda együttes indult a tornán. A két alsóbb osztályú somogyi klub a nyitómérkőzéseken alaposan meglepte az élvonalbeli ellenfeleket. 

A 10. percben Dárdai 18 méteres lövéssel szerzett vezetést a pécsieknek. A második játékrészre feljött a Nagyatád, s előbb Rituper egyenlített, majd nyolc perccel a vége előtt Becsei 11-esével nagy meglepetésre győzött. 

A másik mérkőzésen: Videoton-Waltham FC - Juta SE 2-2 (1-2), tizenegyesekkel: 3-2.

1993. március 6. Pécsi MSC-Fordan - Nagykanizsai Olajbányász SE 2-2 (2-0)

Pécsi MSC-Fordan - Nagykanizsai Olajbányász SE 2-2 (2-0)

1993. március 6. Pécs, Kovácstelep, edzőmérkőzés. 30 néző.

Csáki kapus tenyereli ki a labdát
(fotó: Dunántúli Napló, 1993. március 7.)

Vezette: Ábrahám.  

Góllövők: Lengyel (11-esből), Barborik, ill. Szabó Z. (2). 

PMSC: Csaban — Ulveczki (Szabó Zs.), Balog, Braun, Vókó (Tolocskó) — Dárdai, Medgyes, Túri (Rózsa), Kocsis — Barborik, Lengyel. Vezetőedző: Koller Nándor.

Nagykanizsa: Csáki — Tóth, Popovics, Kiss I., Iványi — Grabant, Gyulai, Farkas (Németh), Hegedűs (Kis F.) — Skublics, Szabó Z. Vezetőedző: Németh Lajos.

A bajnokságban jobban ment... 

Még nyáron is huzatos a pécsi kovácstelepi pálya, hát még ilyenkor... Fújt is szombaton a metsző szél, cudar hideg volt. Nem is lehet csodálkozni azon, hogy csak húsz-harminc néző volt kíváncsi a PMSC-Fordan—Nagykanizsai Olajbányász előkészületi mérkőzésre. 

Aki otthon maradt, nem veszített sokat. A havas-jeges talajon sokat csúszkáltak a játékosok, a labda nemigen engedelmeskedett nekik. Az első félidőben az NB I-esek tudták jobban megszelídíteni, ezért kétgólos előnyhöz jutottak. 

A szünet után aztán, ki tudja, miért, a pécsiek elkezdtek korcsolyázni. Már kevesebb volt a pontos átadás, annál több az esés, az elcsúszás. Lesgyanús helyzetből lőtt góllal szépített a tartalékos Nagykanizsa, és ahogy az várható volt, ezután belelkesedett. A mecsekaljaiak játéka innen kezdve görcsössé vált, a cseréik sem váltak be, úgyhogy az NB II-es gárda kiegyenlített. 

A pécsieknél hiányzott az influenzás Palaczky és a hátfájdalmakra panaszkodó román Azoitei. Utóbbi a szünetben, a teakiosztásban tűnt ki. 

A mozgalmas hétvége vasárnap folytatódik a PMSC-Fordan számára. A Kaposvár melletti Jután a pörbölyi buszbalesetben elhunytak és a még kórházban ápoltak hozzátartozóinak megsegítésére rendezendő jótékony célú tornán indulnak a Videoton-Waltham, a Juta és a Nagyatád társaságában. Kedden újabb mérkőzést játszik a PMSC-Fordan, Pécsett 14.30-kor az ukrán első ligás Kárpáti Lvov csapatát fogadja. Ettől a csapattól vették meg a pécsiek két idegenlégiósukat, Csaban kapust és Tolocskót. (Nemzeti Sport, 1993. március 7.)

Előkészületi mérkőzés

Nézőszámot szándékosan nem írtam, a cudar hideg, a metsző szél miatt nagyon kevesen voltak (30-nál nem többen) az amúgy is cúgos kovácstelepi pályán. 

Ä leszúrt rittbergereket kis tartáshibával mutatták be a játékosok, vagyis sokat csúszkáltak a fagyott havon. A legjobb hírt a kitartásukért dicséretet érdemlő szurkolók akkor kapták, amikor a második félidőben egyszer csak valahonnan megszólalt a hangosbeszélő, és a következőket közölte: „Forralt bor kapható a Kinizsi-büfében. ” (Ami a tetthelytől, a meccstől 30 m-re volt csak.) 

A PMSC-Fordan az influenzás Palaczky és a kisebb hátsérüléssel bajlódó Azoitei nélkül lépett pályára, de a kanizsaiak is nélkülözték öt beteg-sérült emberüket. A pécsiek a biztos vezetésük után magukra hozták az ellenfelüket, amely a cserékkel akkor már felhígult hazai védelem hibáit kihasználva kiegyenlített. 

A mezőny legjobbja a szünetben szervírozott csésze forró tea volt, amiből e sorok írójának is jutott. 

(Dunántúli Napló, 1993. március 7.)