Pécsi MFC - Debreceni Egyetemi AC 0-2 (0-1)
 |
| Ezúttal Somogyi Máté őrizte a kaput (fotó: PMFC Facebook oldala) |
2025. szeptember 13. Pécs, PMFC-stadion. Magyar Kupa, 3. forduló (32 közé jutésért). 300 néző.
Vezette: Jakab Árpád (Deme Rajmund, Kovács Levente Richárd).
Gólszerzők: Török L. (15.), Lénárt Gergő (48.).
Sárga lap: Varga D. 13', Ikonomou 79' ill. Lénárt Gergő 28', Ujvárosi 60' Ratku 78', Lénárt Gábor 85' Jankelic 90', Tomola 94'.
PMFC: Somogyi – Ikonomou, Miklós, Németh – Beke (Berekali, 57.), Bukovics (Bachesz, 71.), Pintér, Varga (Helesh, 57.), Hegedűs – Orbán (Csörgő, 57.), Horváth P. Vezetőedző: Vas László
DEAC: Ratku – Kovács (Lakatos, 46.), Lénárt Gábor, Hercztu, Ujvárosi, Jankelicz – Sándor (Vincze, 83.), Soltész, Török (Tomola, 74.) – Fekete (Tóth, 83.), Lénárt Gergő (Papp, 61.). Vezetőedző: Urbin Péter.
Jó étvágyat!
- Ha ma is kikapunk, megeszem a ... - kollégám nem fejezte be a mondatot, talán észbe kapott, hogy mostanában nem a legjobb formáját mutatja a csapat. Legutóbb augusztus 27-én sikerült lebirkózni az Iváncsát (3-2), azóta két meccs, két zakó. A Nagykanizsa és a Boglárlelle (na jó, Balatonlelle...) is legyőzte a mieinket, s a két meccsen gólt sem rúgtunk. Így pedig nagyon nehéz nyerni, még az NB III-ban is.
- Jó. de ez a kupa. ez más! - mondta kollágám. Persze, hogy más. Somogyi fog védeni, a többi pedig teljesen kiszámíthatatlan, hiszen Vas mester is indokolatlanul rotál.
- Keresi a csapatot! - tromfolt a kollégám. Hát, jó lenne, ha megtalálná végre, mert csúnya vége is lehet a történetnek. Az edző hivatalosan július 1-én vette át a csapatot, két teljes hónap alatt már igazán bemutatkozhattak volna egymásnak a fiúkkal.
A meccsen egy szárnyaszegett, céltalanul futballozó PMFC-t láttunk. Ha túlozni akarnánk, azt írnánk, hogy az sem tudták, merre van a kapu. Többet játszottak keresztbe, mint előre. A vezetést a 15. percben szerezték meg a vendégek, amikor Török szelidített meg egy előreívelt labdát. A vendégek játékosa egy csellel átvert két védőt (a védők nevét rejtse jótékony homály...), majd az alsó sarokba lőtt. (0-1)
Persze, azt nem mondhatjuk, hogy nem erőlködött a PMFC. Erőlködött. A nagy akarásnak pedig nyögés lett a vége. Figyeltük ia játékosok testbeszédét, az arcmimikájukat, ők maguk sem élvezték a játékot, és nekünk, nézőknek sem volt benne örömünk.
- Mennyire vagy éhes? - kérdeztem a kollégát, utalva a meccs előtti fogadkozására. Nem tudom, mit enne, kalapját, vagy pacalt, amit mindketten utálunk, netán tizenöt kiló nyers halat, ahogy Charlie Firpo tette volna, fogadásból. Szerencsére a testvére, Johnny megsajnálta a delfineket (minden más részlet a filmben. Hogy melyikben? Hát nem tudod?).
- Minket ki sajnál meg? - érdeklődtem kollégámtól, de csak legyintett.
Ebben a legyintésben benne volt a válasz a kérdésemre, a lemondás a továbbjutásról éppúgy, mint a közeljövő kilátástalansága. És most nem csak a második félidőre gondolok.
A 48. percben Lénárt Gergő használta ki a mieink védelmi hibáját, s máris két gólra nőtt a vendégek előnye (0-2). Hiába cserélt Vas mester egyszerre hármat, majd kisvártatva még egyet (te jó ég, Garami mester idejében csak kettőt lehetett cserélni, mégis szaladt a szekér...), a beállók sem hoztak változást. Ugyanolyan fásult, ötlettelen, ólomlábú futballisták rohagáltak a gyepen, mint a cserék előtt. Ja igen, a kollégámnak igaza van, az amatőr ligákban annak idején is öt csere volt engedélyezett.
A vendégek tartották az előnyt, én pedig egyre gyakrabban kérdeztem a kollégámtól, hogy mit kér vacsorára.
Az ultrák is éhesek lehettek, mert a hatvanadik perc környékén elhagyták a stadiont. Igazuk van, legszívesebben én is mentem volna, csakhogy ne lássa az ember ezt a kínlódást. És nyilván nem azért, mert nem tartunk ki a csapat mellett. Számunkra, ahogy a B-közép tagjai számára sem, nem létezik másik csapat, csak a Munkás! Hanem egyszerűen azért, mert nincs más eszközünk arra, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy nem tetszik az, ami a pályán, vagy ami a pálya körül, a klub körül folyik. Nem más ez a PMFC, mint egy jól szervezett amatőr klub, ahol az utánpótlás már rég nem élsportolókat nevel, hanem CSAK a mozgás és a labdarúgás szeretetére tanítják a lelkes srácokat. Tejszínhab a tortán a női csapat, amely legalább NB I-es.
A rend kedvéért leírjuk: a kupa legjobb 32 csapata közé a DEAC jutott, a PMFC pedig már három meccse nem lőtt gólt.
Csak a Munkás!
Mestermérleg: (ha bármelyik klub vagy médiafelület közzéteszi a vezetőedzők nyilatkozatát, frissíteni fogjuk a cikket.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése