1991. október 28., hétfő

1991. október 28. Szuloki Petőfi SE - Pécsi MSC 0-7 (0-4)

Szuloki Petőfi SE - Pécsi MSC 0-7 (0-4)
1991. október 28. Szulok, jótékonysági mérkőzés. 1.000 néző.

Vezette: Dobai.
Góllövők: Belansky (2), Balog Z. (11-es), Mörtel, Magyar, Vókó, Kocsis.

PMSC: Bodnár (Kovácsevics) - Kónya (Braun), Balog (Dienes), Palaczky (Vókó) - Ulveczki (Bojás), Jenei (Knézics), Czéh (Lőrincz A.), Bódog (Tallósi), Kocsis (Szabó Zs.) - Belansky (Hánzs), Mörtel (Magyar). Edző: Garami József.

A Somogy megyei Szulokon jótékonysági mérkőzésen lépett pályára a PMSC csapata. Az NB I-es együttes könnyed győzelmet aratott a megyei I. osztályban szereplő ellenfele otthonában.

1991. október 26., szombat

1991. október 26. Szombathelyi Haladás VSE - Pécsi MSC 0-0

Bodnár válogatott formában védett
Szombathelyi Haladás VSE - Pécsi MSC 0-0
1991. október 26. Szombathely, NB I., 10. forduló. 6.000 néző.

Vezette: Márton (Molnár L., Kovács L.).
Sárga lap: Szekér (visszarántásért) a 43., Kónya (buktatásért) a 69., Braun (buktatásért) a 77., Czéh (a labda elrúgásáért) a 90.percben. 
Szögletarány: 6:5 (3:2) a Haladás javára.

Haladás: Kutasi — Szekér, Talapa, Görög — Marton, Illés, Róth, Topor, Elekes - Schöffer (Deéry, a 64. percben), Berbás. Edző: Török Péter. 

PMSC: Bodnár - Bódog, Balog, Braun - Kónya, Jenei, Czéh, Kocsis, Palaczky - Ulveczki (Mörtel, a 78. percben), Belansky Edző: Garami József.

Krónika:
22. perc: Talapa tétovázott a felszabadítással, Belansky rácsapott a labdára és nyolc méterről lőtt, a labda a meglepett Kutasi mellett a bal kapufa mellé csúszott. 
33. perc: Illés—Márton adogatás után a csapatkapitány beemelését Borbás a bal sarok felé fejelte, de Bodnár magabiztosan magához ölelte a labdát. 
35. perc: Bal oldali zöld-fehér akció végén Schaffer és Illés egymást zavarta, így Illés nem találta el jól a labdát, magasan fölé durrantott. 
50. perc: Illés nagy bombája nem sokkal zúgott el a bal kapufa mellett. 
53. perc: Berbás Elekest szöktette, aki 14 méterről futtából lőtt, de Bodnár a helyén volt. 
81. perc: Borbás középen kiugrott, de Bodnár nagy bravúrral, vetődve hárított. 
88. perc: Mörtel Czéh labdájával tisztán húzhatott kapura, de Kutasi szögletre ütötte a labdát a cserejátékos elől.

Tavaszi fáradtság - októberben
 Egy héttel a BVSC elleni zűrzavaros bajnoki után, és négy nappal a norvégok elleni EB-selejtező előtt, nagy nyugalommal várták a szurkolók a PMSC vendégszereplését. A korzóülések előtt megmagasították a kerítést, az ülőlelátón új dísz- és sajtópáholy épült. Mindez persze nem a Mecsekaljáról érkezett csapatnak szólt, az UEFA előírásai ezek, nem lenne jó, ha szerdán szó érné a ház elejét. 
A pályán kevés említésre méltó dolog történt, úgy játszottak az első félórában a csapatok, mintha tavasz lenne, és az olyankor szokásos fáradtság jelei mutatkoznának. Pedig a csípős hidegben kellett volna egy kis izgalom is, de sem komoly helyzetek, sem kapu előtti kavarodások nem borzolták a nézők idegeit. A Pécs a tőle megszokott szervezettséggel futballozott, letámadta a hazaiakat, így csak ritkán, akkor is tervszerűtlenül alakulhattak ki a Haladás akciói. 
Szünet után aktívabb lett a Haladás, néha percekre nyomás alatt volt a pécsikapu, de Bodnár jó napot fogott ki. Most már több volt az esemény is, a hazai nyomásra menetrendszerűen jöttek a pécsi kontrák, de gólt nem láttunk. Az egy ponttal mindenki elégedett volt, hiszen akarást, lelkesedést láthatott, és manapság már az sem kevés. (Nemzeti Sport, 1991. október 27.)

Az egy pont kettő is lehetett volna
Ki tudja, hogy alakulhatott volna az eredmény, ha Belansky berúgja azt a nagy helyzetét az első félidőben. De kihagyta, ez felhozta a Haladást. Szerencsére nem annyira, hogy megszerezze a vezetést. Tovább folytatta a darálását a szünet után a vasi együttes, ám a PMSC jól védekezett. Olykor ellentámadásokra is vállalkozott, ám azok rendre elhaltak a hazaiak tizenhatosánál, góllal nem kecsegtettek. Ezt nem is bánták igazán a pécsiek, mert valójában döntetlenre játszottak. Ehhez a hajrában „bekkelni" is kellett. Az általuk megszerzett egy pont azonban kettő is lehetett volna, ha Mörtel higgadtabb a végén. 
A PMSC-ben a védelem a jól védő Bodnárral az élen megállta a helyét. Czéh igazában nem tudott fazont adni a csapat játékának, rengeteg labdát rossz helyre passzolt. Jenei hasznosan futballozott, a többi középpályás „brusztolt”, de semmi több. Palaczky a sérülése után eléggé visszafogott volt. A csatárok közül Ulveczky gyengén játszott, Belansky pedig kevés sikerrel birkózott a túlerővel. Mörtel alighogy beállt, eldönthette volna a mérkőzést. A Haladás legjobbjai: Szekér, Illés és Görög voltak. (Dunántúli Napló, 1991. október 27.)

Mestermérleg: 
Török Péter: — Jóiramú, küzdelmes mérkőzésen főleg a második félidőben mindent egy lapra feltéve támadtunk, de nem bírtunk a szervezetten védekező pécsiekkel. A közönség értékelte a nagy akarást, az utolsó percig biztatta a csapatot. 
Garami József: — Mind a két csapat győzelemre tört, küzdelmes, változatos volt a játék, csak a qól hiányzott. 

1991. október 19., szombat

1991. október 19. Pécsi MSC - Tatabányai Bányász SC 3-0 (0-0)

Pécsi MSC - Tatabányai Bányász SC 3-0 (0-0)
1991. október 19. Pécs, Újmecsekalja. NB I., 9. forduló. 2.000 néző.

Belansky gólt szerzett
Vezette: Vezette: Varga L. Vad, Fodor). 
Góllövők: Belansky az 56., Ulveczky a 78., Ulveczky a 90. percben. 
Sárga lap: Máthé (Balog elleni kemény belépőjéért) a 27., Hegedűs (Kocsis lerántásáért) a 71., Csanálosi (Jenei felvágásáért) a 75. percben. 
Szögletarány: 6:6 (4:2).

PMSC: Bodnár (Kovácsevics 88') — Kónya, Balog, Braun, Palaczky —Ulveczki, Jenei, Czéh, Kocsis — Mörtel (Magyar 83'), Belansky. Edző: Garami József. 

TBSC: Markó — Hegedűs, Váczi, Udvardi — Hiszi, Járfás, Klausz, Csanálosi — Süveges (Kanyok 73'), Máthé, Szekeres. Edző: Rákosi Gyula. 

Krónika:
16. perc: Szekeres bal oldali beívelését hiszi az ötösről, tiszta helyzetből a bal kapufa mellé fejelte. 
24. perc: A pécsi kaputól 22 m-re szabadrúgáshoz jutott a Tatabánya. Ezt Szekeres alig csavarta mellé. 27. perc: Máté hátulról csúnyán beleszállt Balogba, aki a pályán két perciig, majd a partvonal mellett ugyanennyi időig ápoltak, aztán visszatért.  
Keményedett a játék, kapkodták a lábukat a futballisták. Máténak Bodnár kapus retorziót helyezett kilátásba, a Balog elleni szabálytalanságnál, a tatabányai csatár többet is volt a füvön, mint a saját lábán. 35. perc: Jobbról Mörtel bekanyarított, középen Czéh lekésett a labdáról, utána Belansky elől a védők szögletre mentették. 
44. perc: Belansky kiugrott a bal oldalon. Markó mellett elgurított, Mörtel közelről becsúszva kapura továbbított, Váczi azonban beledobta magát a lövésbe, s ezzel góltól mentette meg csapatát. 
56. perc: Mörtel elhúzott a jobbszélen, a 16-os sarkáról középre ívelt, Belansky pedig 6 m-ről pattogós fejest küldött a bal alsó sarokba. 1-0. 
64. perc: Czéh átadásával Belansky megiramodtatott, de a 16-oson belülre érve elgyámoltalanodott, lövés helyett puhán helyezni akart, azt azonban blokkolták a védők. 
78. perc: A védőkről lepattant kóbor labdát Ulveczki 18 m-ről a bal alsó sarokba rúgta. 2-0. 
81. perc: Klausz távoli bombáját Bodnár vetődve szögletre ütötte. 
90. perc: Balog szöktette Belanskyt a bal szélen, aki jól adott be. Markó vetődve, rosszul ért a labdához, amit a gólvonal előtt néhány lépésre álló Ulveczki fejére tenyerelté, akinek nem volt nagy művészet azt a hálóba bólintani. 3-0.

Ulveczki duplázott

Csak az első gólig volt partner a Bányász
Futballból keveset láthattak a kitartásukért ingyenbérletet érdemlő nézők az első félidőben. Csúszkálásból, darálásból, keménységből annál többet! A Tatabánya hamar elkezdte húzni az időt — Varga L. játékvezető az első félóra végén be is mutatta az egy perc hosszabbítást —, ezzel a vendégcsapat mindenki értésére adta: jó lenne neki a 0-0. 
A pécsiek vezető gólja után azt lehetett hinni, hogy már nem játszhatja a Bányász az „időütést”, és ki kell támadnia. Igazából azonban akkor sem jött előre a Tatabánya, legalábbis nem tudott gólveszélyes támadásokat vezetni. Ugyanakkor a jelentősen feljavult hazaiak több próbálkozása is góllal kecsegtetett. A második pécsi gólt előre borítékolni lehetett, hiszen a PMSC egyre jobban futballozott. Már csak ráadás volt a harmadik hazai találat, ami kegyelemdöféssel ért fel. 
A piros-feketék jobban is akarták a győzelmet, amire szünet utáni kitűnő teljesítményükkel, gólra törő játékukkal, teljes mértékben rá is szolgáltak. A vendégek keveset mutattak, a válságuk tovább tart. A hazai nézők végül is jól jártak, hogy kitartottak, végre szívből tapsolhattak a kedvenceiknek, akik ezúttal tényleg megérdemelték a dicséretet. (nemzeti Sport, 1991. október 20.)

Ilyen PMSC-t többször szeretnénk látni
Először dicséret a szurkolóknak, akik ilyen hitvány időben is kilátogattak a pályára, ahol ázva-fázva biztatták a pécsi csapatot. Másodszor pedig a hazai játékosoknak, akik a szünet után a kitűnő játékukkal elfeledtették a drukkerekkel, hogy mit vállaltak a meleg szobában nézett tv- meccs élvezete helyett. 
Bármennyire is ijesztgetett az elején a Tatabánya, később leállt vele, inkább gól nélküli döntetlenre játszott, ennek megfelelően hamar elkezdte húzni az időt. Amikor a pirosfeketék megszerezték a vezetést, a többi a saját forgatókönyvük szerint történt: előremerészkedett az egyenlítés reményében a bányászcsapat, a hazai kontrák pedig jöttek, és gólokat eredményeztek. Csúszós talaj ide vagy oda, a szünet után a PMSC futballozott. Lelkesen, keményen, fejben is gyorsan, gólveszélyesen játszott, amivel szemben nem volt ellenszer. Nem is lehetett, mert ez a Tatabánya túlságosan is mély gödörben van most ahhoz, hogy pont egy jó teljesítményt nyújtó PMSC-t megállítson. 
A második játékrészben öröm volt nézni a hazai labdarúgókat, akiknél most nem volt gyenge pont, mindenki megtette a magáét Bírták végig erővel is, koncentrálni tudtak az utolsó pillanatban 
is. Ennek jutalma a meggyőző siker, a szurkolóktól begyűjtött elismerés volt a végén. Ilyen PMSC-t szeretnénk minél többször látni. 
A PMSC-ben a védelem magabiztos volt, keményen, határozottan hidegre tette a vendégek csatárait. A két gólt lőtt Ulveczki igazolta: érdemes volt Pécsre hozni. Jenei a munkabírásával tűnt ki. Belansky minden megmozdulása gólveszélyt jelentett 
A Tatabányában sokan játszottak szürkén, talán csak Udvardi, Csanálosi és Váczi dicsérhető. (Dunántúli Napló, 1991. október 20.)

Mestermérleg:
Garami József: — Az első félidőben is vezettünk jó akciókat, de akkor mindig közbejött valami hiba. A szünet után lendületesebben játszottunk, és ez gólokban is megmutatkozott. Megérdemelten nyertünk. 
Rákosi Gyula: — Megint 0-3! Úgy látszik, ehhez hozzá kell szoknunk. Lassan megismerve a játékosaimat, rá kell jönnöm, hogy nincs, aki gólt lőjön. Mindent meg kell gondolnunk, mert nagyon nehéz napok következnek. 

1991. október 13., vasárnap

1991. október 13. BVSC-MÁVTRANSSPED - Pécsi MSC 0-0

BVSC-MÁVTRANSSPED - Pécsi MSC 0-0
1991. október 13. Budapest, Szőnyi út. NB I., 8. forduló. 3.000 néző.

Belansky küzd a labdáért
Vezette: Bognár (Varga S., Kiss G.). 
Sárga lap: Nahóczky (Mörtel letalpalásáért) a 46. percben.
Szögletarány: 10:2 (4:2) a BVSC-MÁVTRANSSPED javára.

BVSC: Erdélyi — Króner, Pintér, Iscsak — Farkasházy, Nahóczky, Farkas, Nyikiforov, Huszák (Selmeczi 52') —Gracsov, Balogh (Garas 71'). Edző: Kisteleki István. 

PMSC: Bodnár — Braun, Balog, Palaczky — Kónya, Ulveczki, Jenei, Czéh, Kocsis — Mörtel (Magyar 64'), Belansky. Edző: Garami József. 

Krónika:
15. perc: Belansky futott el a bal oldalon, a 16-os oldalvonalától középre ívelt, a hazaiak megfeledkeztek az érkező Ulveczkiről, a középpályás azonban 10 m-ről — nagy helyzetben — fölé fejelt. 
Unalmas volt a mérkőzés, fél órán keresztül úgyszólván alig történt valami. Némi .Izgalmat” a szórványos pécsi támadások jelentettek, de a lövéseknél rendre fölé, vagy mellé szállt a labda. A nézők közömbösen figyelték az „eseményeket”, csupán az jelentett szórakozást számukra — ha jelentett —, hogy a nagy csendben hallották, miről beszélgetnek a játékosok a pályán. 
40. perc: Farkasházy megunta a tétlenséget, egy csel után középre adott, Balogh 8 m-ről egyből lőtt, Bodnár bravúrnál tisztázott szögletre. 
41. perc: Ismét Balogh veszélyeztetett, de Bodnár újból szögletre ütötte a közeli lövést. 
58. perc: Tétováztak a vasutas védők. Kocsis rácsapott a labdára, az ötös sarkáról megcélozta a bal felső sarkot, ám a labda elkerülte a kaput. 
60. perc: A pécsi kaputól 17 méterre szabadrúgáshoz jutott a BVSC. Nahóczky Pintér elé pöccintett, aki óriási erővel rálőtte a labdát, az — becsapva Bodnárt — a sorfalon megpattant, de a vendégek szerencséjére a felső léc felett hagyta el a játékteret. 
72. perc: Belansky visszagurított az alapvonaltól, Magyar az ötösnél átemelt a kivetődő Erdélyi felett, Nyikiforov a gólvonalról vágta ki a labdát. 
85. perc: Gracsov bal oldali szögletét a pécsi kapu torkában Farkasházy és Pintér is elvétette.

Nézőbosszantó döntetlen
Az újonc BVSC-MAVTRANSSPED szép sorozata után joggal remélték a Szőnyi útra kilátogató nézők, hogy jó meccset láthatnak. Csalódtak, mert a vasutasok elmaradtak korábbi teljesítményüktől, és a botladozó PMSC sem volt képes többet nyújtani, mint amit az elmúlt hetekben produkált. 
A találkozó első perceiben a vendégek meglepték a BVSC-t, vezettek néhány támadást — egy helyzetük is akadt —, de ez csak rövid ideig tartott. A pécsiek „viszszafogták” magukat — nem volt nehéz —, a BVSC viszont ugyanúgy passzív maradt, mint az első negyed órában, így rendkívül unalmas időszak következett. A félidő hajrájában megvillantak a házigazdák, de a befejezésekkel adósak maradtak. Szünet után valamivel érdekesebb lett a mérkőzés. Elszántabban küzdöttek a csapatok, helyzetek is akadtak, de egyéni hibák miatt elmaradtak a gólok. A mérkőzés vége felé közeledve, úgytűnt, hogy mindkét együttes elégedett a döntetlennel. Túlságosan tisztelték egymást, mintsem kockáztattak volna a hajrában. A döntetlen igazságos, de ennek a nézők látták kárát. (Nemzeti Sport, 1991. okt. 14.)

Munkásfutball volt
Létezik olyan mérkőzés, amelyről a lefújás után eay perccel már semmire sem emlékszik az ember. Ez éppen ilyen volt, jobb is mielőbb elfelejteni. Ez a találkozó nem szerzett újabb híveket a labdarúgásnak. Langyos, lötyögős, unalmas, kapura veszélytelen focinak nevezhető az amit láttunk. A 90 percre mindkét együttes részéről a kölcsönös óvatosság volt jellemző. 
A pécsieknél Bodnárnak két nehezebb védése volt az első félidő végén, a többi teendőjét rutinból megoldotta. Braun tetszett a legjobban a hátvédsorban, nem hibázott egyszer sem. Sokat futott Kocsis, sokszor volt nála a labda, az más kérdés, hogy sok labdát el is adott. Ok hárman voltak a piros-feketék legjobbjai. 
A BVSC-ben Nyikiforov és Gracsov játszott a leghasznosabban. (Dunántúli Napló, 1991. okt. 14.)

Mestermérleg:
KISTELEKI ISTVÁN: - Gratulálok a PMSC-nek, száz százalekosan megvalósította a tervét ,,Munkásfutball" volt ez, hajtottak, güriztek a futballisták, de a játékot senki sem élvezte. 
GARAMI JÓZSEF: - A jelenlegi helyzetünkben a pontszerzést jó eredménynek tartom. Az eredmény igazságos. 

1991. október 5., szombat

1991. október 5. Pécsi MSC - MTK-VM 0-0

Pécsi MSC - MTK-VM 0-0
1991. október 5. Pécs, Újmecsekalja. NB I., 7. forduló. 6.000 néző.

Tömörület Zsiborás kapuja előtt
Vezette: Vágner (Németh L., Herbály). 
Sárga lap: Horváth (Jenei lerántásáért) a 9., Kriszt Belansky felvágásáért) a 41., Balog T. (reklamálásért) a 47., Keresztúri (reklamálásért) a 67., Mörtel (sípszó utáni labdaelrúgásért) a 84. percben. 
Szögletarány: 9:5 (6:2) az MTK-VM javára.

PMSC: Bodnár — Kónya, Balog Z., Braun, Palaczky - Ulveczki (Medgyes 59'), Jenei, Bódog, Czéh — Mörtel, Belansky (Kocsis 82'). Edző: Garami József. 

MTK-VM: Zsiborás — Kriszt, Híres, Bognár — Ivanics, Horváth (Gerendai, sz.), Vancsa, Balog T., Kecskés — Keresztúri, Szabó (Mogyorós 77'). Edző: Verebes József.

Krónika:
 3. perc: Bognár 18 m-es szabadrúgását Bodnár vetődve kiütötte. 
18. perc: Mindenki elnézett egy bal oldali középre ívelést Bodnár kapuja előtt, ez az ötösön álló Hírest annyira meglepte, hogy a lábáról gólhelyzetben az alapvonalon túlra pattant a labda. 
25. perc: Vancsa lövőkedvét egy távoli bomba jelezte, a pécsikapusnak azonban nem volt oka aggodalomra. A nézőknek annál inkább, mert rendkívül alacsony színvonalú, a futballnak csak alig nevezhető játszadozás folyt a pályán. 
38. perc: A kapujától messze kifutva Zsiborás nem tudott felszabadítani, Jenei 40 méterről ívelhetett, de megbotlott a labdában, emiatt az MTK-VM kapuvédője gond nélkül ,,hazakocoghatott”. 
45. perc: Belansky jobb oldali szögletét Zsiborás kiöklözte, éppen a 16-os vonalon álló Ulveczki lábára, akinek kapáslövése az ötösnél álló Balogban elakadt, és Mörtel közeli próbálkozása sem járt sikerrel. 62. perc: Belansky visszagurítását a frissen beállt Medgyes 15 m-ről rászúrta, Zsiborás bravúrral „piszkálta” ki a labdát a bal felső sarok elől. 
66. perc: Az alapvonalról, jobb oldalról Kónya visszagurított. Mörtel előbb sarokkal továbbított kapura az ötösről, a Zsiborásról kipattanó labdát a csatár a tömörülésben újból kapura emelte. A labda a bal kapufáról lecsorogva végiggurult a gólvonalon, majd a túlsó kapufáról az alapvonalon túlra perdült. . 70. perc: Bognár 22 m-es szabadrúgását a hazai kapus szögletre öklözte. 
81. perc: Egyszerre mindkét csapat orvosa és gyúrója is beszaladt a pályára. Balog Tibort és Czéht ápolták, de hamarosan mindketten folytatták. 
89. perc: Kavarodás után Gerendai került helyzetbe, 8 m-re a pécsi kaputól azonban az égbe lőtt. 

Bodnár nem hibázott
A bírót most nem lehetett szidni
A 60. perc táján felharsant egy bekiabálás az egyik pécsiszurkoló szájából: „És kapura mikor fogtok rúgni?” Ez elsősorban a hazaiaknak szólt, de nyugodtan a szívükre vehették volna a kék-fehérek is. Ugyanis addig mindkét csapat játszhatott volna akár kapusok nélkül is. 
Egy óra elteltével valamelyest megélénkült a játék. Medgyes beállítása felhozta a pécsieket, öt percen belül kétszer is gólhelyzetbe kerültek, a másodiknál kifejezetten balszerencséjük volt. Az MTK-VM a szünetben becserélt Gerendai gyorsaságára építve inkább a jobb oldalon kísérletezett, ám ezek bátortalan próbálkozások voltak, inkább a védekezésre összpontosítottak a vendégek. Akartak ugyan a pirosfeketék, de görcsösen és „fej nélkül” futballoztak. Utóbbira az is vall, hogy sokszor futottak lesre. Amikor Kocsis bejött Belansky helyére, feléledt az addig alvó pécsi bal oldal, ám nyolc perc kevés volt arra, hogy nyerjen a PMSC. 
Nem kellett nagyon törnie magát az MTK-VM-nek, hogy kihúzza gól nélkül. Erre játszottak a kék-fehérek. Az egy pontot azért is szerezhették meg, mert a pécsiek nem ismételték meg a szerdai kupamérkőzésen mutatott játékukat, holott szurkolóik ezt joggal elvárták tőlük.

Egyik csapat sem érdemelt győzelmet
Sok mindent vártak a nézők, sok mindent vártak a szakvezetők a két csapat találkozójától, s mi tagadás - mivel a két együttes pontot „kapott” a nézők és szakvezetők lettek a vesztesek. Vesztesek lettek, mert ezen a ragyogó őszi délutánon a labdarúgásból, mint játékból bizony nem sokat mutattak a játékosok. Mintha mindkét csapat labdarúgói csakis a másik játékának elrontásával foglalkoztak volna, szinte egyetlen épkézláb támadást nem tudtak összehozni ellenfelük kárára. 
Valami tudatosságot - s ebben is a védekezési formák játszottak főszerepet - inkább az MTK-VM-nél lehetett felfedezni. Előbb a jól elosztott területvédelmükkel, majd a szoros emberkíséretükkel, s végül a jól alkalmazott lescsapdákkal őrölték fel a pécsiek idegeit. A PMSC teljesítményét nagyban befolyásolta, hogy ismét „felforgatott” összetételben kellett felvenni a küzdelmet, s bizony az összehangolt
A pécsi kapuban Bodnárnak nem sok tennivalója akadt, a hátvédsorban Balog és Braun vállalt a legtöbbet. A középpályán Jenei a támadások, Bódog pedig inkább a védők segítésében jeleskedett. A két ék — Belansky és Mörtel — sehogy sem akart egy hullámhosszra kerülni.' Egyszerűen nem érezték egymás ütemét. A vendégeknél Hires, Kecskés, Vancsa és Balog T. játszott átlagon felül.

Mestermérleg:
Garami József: — A szerdai mérkőzés még mindig kissé a csapat lábában maradt, ez éreztette is hatását a játékunkon. Az MTK valamive1 többször veszélyeztette a kapunkat, de a mérkőzés legnagyobb helyzetét mégis mi hagytuk ki. 
Verebes József: - Végig irányítottuk a játékot. A PMSC többet hibázott, ezt sokkal jobban meg kellett volna lovagolnunk. Igazságosnak érzem a döntetlent.

1991. október 2., szerda

1991. október 2. Pécsi MSC - VfB Stuttgart 2-2 (1-0)

Pécsi MSC - VfB Stuttgart 2-2 (1-0)
1991. október 2. Pécs, Újmecsekalja. UEFA Kupa, 1. forduló, visszavágó. 3.000 néző.

Bódog és Braun figyeli a német támadást
(Dunántúli Napló, 1991. okt. 3.)
Vezette: Pezzella (Fabricatore, Mughetti, olaszok). 
Góllövők: Magyar a 18., Streehmel az 54., Mayer a 75., Mörtel a 84. percben. 
Sárga lap: Braun (Walter buktatásáért) a 11., Buchwald (Czéh felvágásáért) a 37. percben. 
Szögletarány: 7:7 (6:2).

PMSC: Bodnár — Braun, Balog, Bódog — Kónya, Ulveczki, Jenei, Czéh, Kocsis — Mörtel, Magyar. Edző: Garami József. 

VfB Stuttgart: Immel — Schneider, Dubajics, Sehmaler — Schafer, Buchwald (Kramny 68'), Streehmel, Gaudino, Frontzeck — Kastl (Mayer 74'), Walter. Edző: Christoph Daumn. 

Krónika:
18. perc: Jobbról Kónya emelt be, Magyar az ötösről felsővel kapura továbbította a labdát. Immel vetődött, a labdát a kapufára tenyerelte, de az tovább perdült, és a kapus már csak a gólvonal mögül halászta ki. A partjelző gólt jelzett, Pezzella játékvezető pedig középre mutatott. 1-0 
21. perc: Bódog indította Ulveczkit, aki gólhelyzetbe került. Simán a hálóba is fejelhetett volna, de nagy gólt akart rúgni, tízméteres lövése pedig az el nem mozduló Immelről kivágódott. 
33. perc: Frontzeck és Sehmaler egymásra várt a partvonal mellett, Ulveczki ellopta előlük a labdát, jobbról bekanyarított, a védők pedig belül a nagy nehézségek árán szögletre mentettek. 
35. perc: Balról, az alapvonalról Dubajics beívelt, Schneider az ötösről nagy helyzetben mellé fejelt. Egyenlítési alkalom volt. 
41. perc: Walter mesterien fordult le Braunról a pécsitizenhatos vonalán. Azonnal megcélozta a kaput, ám Bodnár szerencséjére baj volt az irányzókkal, a lövés két méterrel elkerülte a kaput. 
48. perc: Kastl szöktette Gaudinót, Bodnár feleslegesen kifutott, Gaudino becsapta, az üres kapura emelt, de a gólvonal közeléből Balog fejjel hárított. 
52. perc: Kocsis szöglete után Magyar — Immel elképedésére — az alapvonalról kapura bombázott, de azért a kapus védeni tudott. 
54. perc: Balról Gaudino adott be. A labda elsuhant a tizenhatoson belüli tömörülésben a lábak között, Streehmel viszont az ötösön jó helyen állt, megszelídítette azt, aztán a kapu bal oldalába küldte. 1-1 
64. perc: Gaudino használható átadást kapott a jobb oldalon Strechmeltől. A tizenhatoson belülre érve lőtt, Bodnár bravúrral öklözött, majd Braun fejjel szögletre tisztázott. 
75. perc: Az egy perccel korábban beállt Mayer első labdaérintésre a kapuba talált. A tizenhatos vonalról leadott erős lövése a büntetőterületen belül lévő Czéhről vágódott a hálóba. 1-2 
84. perc: Czéh futtatta Mörtelt, aki betört a tizenhatoson belülre, volt nyugalma egy cselt is megcsinálni, majd az ötösről a bal alsó sarokba helyezett. 2-2 

Czéh elől ment Immel
(Dunántúli Napló)
Nem történt csoda Pécsett
A végig zuhogó csőben, hideg, kavargó szélben lejátszott mérkőzésen megilletődötten kezdett a PMSC. Nemcsak azért, mert a különben is esélyesebb VfB Stuttgart tetemes előnnyel érkezett Újmecsekaljára, hanem azért is, mert Belansky az utolsó pillanatban jelezte, hogy fájó torka miatt nem vállalja a játékot. A házigazdák szerencséjére az ellenfél nem úgy indított, ahogy két héttel azelőtt Stuttgartban, így ezt a tíz percig tartó megilletődöttséget baj nélkül megúszta a Pécs. Sőt, ezután a piros-feketék egyre bátrabbak lettek. Fölényre tettek szert a középpályán, volt egy-két ügyes indítás, de helyzetet nem sikerült kialakítani Immel kapuja előtt. Az első pécsi helyzet viszont gólt eredményezett. Tűzbe jött a szakadó eső ellenére kitartó, gyérszámú publikum, de a folytatás elmaradt, mert a vizes talajon elfáradtak a hazai középpályások. Pontatlanok lettek az átadások, csak szögleteket sikerült kiharcolni. Az első félidő hajrájában a VfB előtt is kínálkozott lehetőség, ám — a PMSC szerencséjére — a németek az utolsó pillanatokban rendre hibáztak. 
Szünet után stuttgarti percek következtek, és elég volt egy védelmi megingás ahhoz, hogy a vendégek kiegyenlítsenek. Ahogy telt az idő, egyre inkább bebizonyosodott: itt már a csodában sem bízhatnak a pécsiek. A német csapat higgadtabban, óvatosabban futballozott ebben az időszakban, s így természetes volt, hogy a vezetést is megszerezte. Ekkor úgy tűnt, a PMSC-nek az a terve sem valósul meg, hogy legalább egy döntetlent harcoljon ki hazai környezetben. Mörtel remek egyéni alakítása végül ezt a vágyat valósággá változtatta. 
Az már a sorsoláspillanatában biztos volt, hogy a továbbjutás esélyese a Stuttgart. A német csapat ezt a pályán is bizonyította. A PMSC csak időnként tudott felnőni a feladathoz, és méltó partnere lenni nagynevű ellenfelének. (Nemzeti Sport, 1991. október 3.)

Mestermérleg:
GARAMI JÓZSEF: - A továbbjutás minden akaratunk ellenére már Stuttgartban eldőlt. Ha a mi csapatunk a nemzetközi porondon eredményt akar elérni, akkor az értékeit meg kell tartania és a hiányokat pótolni - ezt teszik szerte a világban. Ma mindent megtettünk a győzelemért, dicséret illeti az egész gárdát, de egyszerűen nem voltunk képesek többre a kitűnő németek ellen. Gratulálok ellenfelünknek, és további iá szereplést kívánok nekik. A csapatomból ezúttal Baloggal, Bódoggal, Kónyával és Mörtellel voltam elégedett. 

CHRISTOPH DAUM: - Dicséretet érdemel a Pécs, hogy merőben más arcát volt képes megmutatni, mint azt Stuttgartban tette. Sokkal koncentráltabban játszottak, érezni lehetett, hogy nyerni akarnak. Anélkül, hogy bárkit is bántanék, a Stuttgart jobb csapat a Pécsnél. A továbbiakban olyan ellenfelet kívánok nekünk a kupában, amely közönséget vonzó együttes. De akkor is tovább akarunk jutni, esetleg egészen a döntőig menni.