2025. március 30. Pécs, PMFC-stadion. NB III., Dél-nyugati csaoport, 22. forduló. 500 néző.
Vezette: Fehérvári Patrik (Kovács II. Gábor, Deme Rajmund).
Gólszerző: Daru (95. – büntetőből), ill. Major (43.).
Sárga lap: Füredi 87' illetve Králik 60', Hutvágner 75', Nimsz 96'.
PMFC: Varasdi – Ócsai (Balogh Bo, 81.), Ikonomou, Füredi, Beke – Hleba – Szalánszki (Preklet, 64.), Fejős (Vas, 46.), Vajda (Németh, 75.), Hegedűs (Bukovics, 64.) – Daru. Vezetőedző: Aczél Zoltán.
BFC Siófok: Hutvágner – Králik, Polényi, Pécseli – Rácz, Horváth A., Bodor (Fiáth, 92.), Papp – Balogh Be., Major (Saja, 54.), Mácsik (Nimsz, 78.). Vezetőedző: Mészáros József.
Irgalmatlanul
Nem is olyan rég még NB I-es párosítás volt a Pécs-Siófok, de még az NB II-ben is gyakran találkozott egymással a két egylet. Idén először, illetve a tavaszi szezonban már másodszor az NB III-ban adnak egymásnak randevút a felek.
Ősszel emlékezetes meccsen szenvedtünk egygólos vereséget Siófokon, most a reváns vágyával fogadták a mecsekaljai legények a balatonparti kollégáikat.
Már a meccs elején kirajzolódott a játék képe: a PMFC támadott, a tizenhatosához szorította a Siófokot, de érdemi helyzetet nem sikerült kialakítani, Hutvágner kapus tudása nem igazán lett próbára téve. Hol egy láb, hol egy hát, hol egy derék állta a labda útját, így csak mezőnyfölényről beszélhettünk, miközben az eredményjelzőn egyre vészjóslóbbnka tűnt a null-null.
Tudtuk, ha egy kontrából vagy pontrúgásból vezetést szerez a Siófok, akkor irgalmatlan nehéz dolga lesz a mieinknek, hiszen ordas gólhelyzetig nem jutottak el. És ahogy az lenni szokott, a félidő hajrájában Major révén gólt szerzett a Siófok (0-1). Tudtuk, irgalmatlan nehéz második félidő vár ránk.
Nem is csalatkoztunk: a vendégek még elszántabban őrizték a kapujukat, s mindig volt egy láb, egy hát, egy derék, amely a labda útját állta. Egészen a hajráig tartott a hősies védekezés, amikor egy kezezést követően megítélt büntetőt Daru irgalmatlanul váltott gólra (1-1)
Sajnos, ezzel a döntetlennel jelentősen csökkentek a bajnoki esélyeink, jelenleg hat pont a hátrány az éllovas Nagykanizsa mögött.
Irgalmatlan nehéz lesz a folytatás.
Csak a Munkás!
Mestermérleg:
Aczél Zoltán: A mérkőzést nézve pontot mentettünk. Két részre tudom szedni a meccset. Az első félidőben, az első fél órában főleg, egy rég nem látott jó futballt mutattunk be. Gyorsan játszottunk, passzoltunk. Arra készültünk, hogy az ellenfél három védős rendszere miatt a szárny futóik mögé kerülhetünk, emiatt nagyon sok beadásunk volt, lemaradtak. Az első félidőben kimondottan jó futball volt, gólokkal kellett volna vezetnünk. Ott volt egy savasodás a csapaton, ott kicsit megrekedt, de az első félidő kontroll alatt volt, kivéve annál az egy szabadrúgásnál. Volt egy pontrúgásuk, kifejeltük a labdát, de ugye akkor még nincs vége. Sajnos a másik beadásról lemaradtunk. A Siófok igazán gólt talán csak így akart rúgni, és így tudott.
A második félidő teljesen más volt. Egy kicsit elbizonytalanodtunk, az első 5-10 percet még megnyomtuk, de utána tanácstalanná váltunk. Próbáltam a szélekre váltani, és azt elérni, hogy kerüljünk mögéjük, és jöjjön két érkező már, nem csak a Daru Bence. Szépen belenyúlkáltam, de nem ült jól a dolog. A beálló játékosok egész vékonyan szálltak be. A csapatom akart, tudta, milyen tét forog a kockán.
Üldözők voltunk eddig is, üldözők maradtunk, nem fogjuk feladni, amíg matematikai esélyünk van, de természetesen ezzel a döntetlennel sokat veszítettünk abból, amit az utóbbi hetekben megpróbáltunk felépíteni. Ezt a célfutballt, amit a Siófok játszott, ezt csak egy jobb futballal tudtuk volna feltörni. Az első félórában sikerült, aztán 60 percig erőlködtünk. Azért sokszor az őszbe keresem a hibát, de a tavasz sem mindig jó. Nehezebb helyzetbe kerültünk. Köszönöm a szurkolóknak, hiszen azért szép számmal látogattak minket, a játékosaimnak, mert azt az utolsó pillanatig nem adták fel. A pont nem ért semmit, vagy nem sokat. Megyünk tovább, dolgozunk még a hátralevő időszakban, aztán majd eldől, hogyan végzünk a végén, mi lesz itt majd. (bama.hu)
