1989. április 29., szombat

1989. április 29. Pécsi MSC - Videoton SC 0-3 (0-1)

Pécsi MSC - Videoton SC 0-3 (0-1)
Koszta nagy napja
(Dunántúli Napló, 1989. ápr. 30.)

1989. április 29. Pécs, Újmecsekalja. NB I., 23. forduló. 5.000 néző.

Vezette: Lázin (Fekete, dr. Szőke).
Góllövők: Petres a 36., Jován a 09., Petres a 90. percben. 
Sárga lap: Máriási a 7., Czérna a 31., Balogh a 81. percben. 
Szögletarány: 6:6 (1:3 a Videoton javára).

PMSC: Bodnár (Bogyay a szünetben) — Kónya, Czérna, Bérczy, Lutz — Megyeri (Czéh, a 74. percben). Túri, Csoboth - Nagy T., Márton, Balogh. Edző: Garami József.

Videoton: Koszta - Csorika, László, Végh, Horváth — Máriási (Novath, a 89. percben), Emmer, Csucsánszky (Németh, a 89. percben) - Jónás, Jován, Petres. Edző: Kaszás Gábor.

Krónika:
Jován már a 2. percben megszerezhette volna a vezetést, de közelről Bodnárba lőtt. Utána Máriási vágta fel Megyerit, amiért sárga lapot kapott. Márton nagy szóló végén, hét méterről a kivetődő Kosztát találta el a 12. percben. Nem sokkal később a középhátvédből csatárrá előlépett Márton jobb oldali beívelését Balogh tizenhét méterről, kapásból rávágta, de Koszta a léc alól, bravúrral szögletre mentett. 
Amilyen eseménydús volt az első negyedóra, olyan altató a második, amikor a labda ritkán került a két tizenhatoson belülre. A 31.percben Czérna buktatta Csucsánszkyt, ezért sárga lappal lakolt. 
A 36. percben gólt rúgott aVideoton, Máriási adott be jobbról. Jónás az ötösön bevetődve lábbal beleért, a felső lécről visszapattant labdát pedig Petres hat méterről a bal sarokba bólintotta. 0-1 
SZÜNET UTÁN meglepetésre új kapussal folytatta a játékot a PMSC, Bodnár helyére Bogyay álltbe. (Bodnár: — Meghúzódotta könyököm a legelején, Jován lövésénél, ezért nem tudtam tovább védeni. A szünetig csak kibírtam valahogy, de most már nem tudnám folytatni.) 
Jován lövése kerülte el a jobb alsó sarkot, majd Túri találta telibe a 11-es pontról Kosztát Márton, aztán kétszer Túri próbálkozott sikertelenül. 
A 71. percben Balogh szabadrúgását Márton 6 m-ről fejelte kapura, Koszta megint mentett. Jónás indításával Csucsánszky kilépett, egyedül vezette rá a labdát Bogyayra, aztán belelőtte. 
Balogh sokadszor reklamált Lazínnál, a játékvezető ezt a 81. percben megunva, sárga lappal csitította le. A végére összeomlott a PMSC. Kijátszott akció befejezéseként a 89. percben László visszagurítását Jován közelről az üres kapuba továbbította. 0-2 
A végeredményt Petres állította be. Közvetlenül a lefújás előtt a Németh fején megcsúszott labdát 14 m-ről zúdította a kapu jobb oldalába. 0-3 
(Teljesen kikapcsolt azutolsó percekre a pécsi védelem, amelynek addig azért volt valami tartása. Ezt vesztette el az egy perc alatt kapott két góllal, ami már több mint, kegyelemdöfés.) 

★  ★ ★ Sok mindenre számított a hazai szurkolótábor, csak erre nem. Ilyen megalázó vereség nem volt benne a pakliban. „Ha eddig mindig győzelemre játszottunk, akkor most is!” — ígérte a mérkőzés előtt Kaszás Gábor, a Videoton edzője. Nem is csapott be senkit, az elejétől fogva bátor támadójátékot mutatott a fehérvári együttes. Több csatárt szerepeltetett a kezdőcsapatában, mint amennyi a pécsiek 20-as keretében összesen van. Sokkal érettebben, kulturáltabban futballozott a Videoton, látszott, hogy nagyon együtt van ez a gárda. Náluk nem a játékosok futottak, hanem a labda, a PMSC-nél ez fordítva volt. 
Akadtak gólt ígérő lehetőségeik a hazaiaknak, de azok mind kimaradtak. A Videoton a több lehetőségéből a legjobbkor használt ki egyet, ez megnyugtatta, s előnye birtokában a maga stílusát játszhatta a csapat. A PMSC akár egyenlíthetett is volna, futballistái azonban naggyá tették Kosziát. A végére kitámadott a piros-fekete együttes, ám ez megbosszulta magát, mert a véghajrában két újabb gólt kapott. 
A minden csapatrészében jobb Videoton győzelméhez nem férhetett kétség, levonuláskor még a legvérmesebb pécsi szurkolók is megtapsolták a fehérvári együttest. Az ellenfél ilyen dicsérete régen volt tapasztalható Újmecsekalján. (Népsport, 1989. április 30-)

Márton csatárt játszott
A végére összeomlott a védelem
Nem úgy indult, hogy megalázó vereséget szenved a PMSC. Merthogy megalázó volt, ahhoz nem fér kétség. Az első negyedórában Márton megmozdulásai láttán még lehetett reménykedni, a végére azonban a keserű csalódás maradt Minden csapatrészében jobb volt a Videoton még ekkor is, ha a PMSC-nek akadtak góllövési lehetőségei. Egységes, érett csapat benyomását keltette a Vidi, amelynek van stílusa. No meg a góllövéshez értő csatárai. Nagyon gyenge teljesítményt nyújtott a pécsi csapat, amely a végére összeomlott. Ki kellett támadnia az egyenlítés érdekében, de az ebben az összetételben még sohasem szerepelt hátvédsora az utolsó percekre csődöt mondott. Egy perc alatt két gólt szedett össze, ez már több mint figyelmetlenség. Utólag könnyű okosnak lenni, de azzal, hogy Mártonból csatár lett, túl nagy árat fizetett, előrevitelével a védelem lyukassá vált. 
Mindkét szélen sok támadást indíthatott a Videoton, ami a szélsőhátvédek hibája. Sok hivét veszítette el ezzel a teljesítményével a PMSC, márpedig a közönségére szükség lenne. Főleg most, hogy a szakadék felé sodródik. 
A PMSC két kapust is elfogyasztott a 90 perc alatt, közülük Bodnárnak volt kevesebb dolga, Bogyayt nagyon egyedül hagyták a végén. Rettentően lassúnak bizonyult a pécsi védelem, amelyet úgy hagytak ott a Vidi-csatárok, ahogy akartak. Egymást múlták alul a középpályások, a háromból Túri volt legtöbbet játékban, viszont sokat is hibázott Márton egymaga nem sokat tehetett a túlerővel szemben, ám még így is helyzetbe került, másoknak gólszerzési lehetőséget teremtett. Nem rajta múlott a vereség, még akkor sem, ha kihagyott helyzeteket. Nagy T. formán kivül van, Balogh állóhelyben próbált futballozni. Joggal vetődhet fel a kérdés: mit keresnek olyanok a pécsiek kezdőcsapatában, akikkel nem fog egy hónap múlva szerződést hosszabbitani a klub? 
A Videoton legjobbjai Emmer, Petres és Koszta kapus voltak, utóbbit naggyá tették a pécsiek. (Dunántúli Napló, 1989. ápr. 30.) 

Mestermérleg:
Garami József: — A Videoton jobban játszott, de a második félidő első harminc percében háromszor is egyenlíthettünk volna, nagy helyzetekben hibáztunk. Az egyenlítés érdekében kitámadtunk, és jött a büntetés. Döntően befolyásolta a mérkőzés alakulását, hogy a második gólt les előzte meg. 
Kaszás Gábor: — Soha nem jönnek vissza azok a mérkőzések, amelyeket elvesztettünk. Éppen ezért nagyon örülök, hogy egységes csapat harcolta ki a győzelmet. Örömteli Petres és Jován gólerős játéka, bár a mezőny legjobbjának Emmert tartom.

1989. április 16., vasárnap

1989. április 16. Tatabányai Bányász SC - Pécsi MSC 1-0 (1-0)

Tatabányai Bányász SC - Pécsi MSC 1-0 (1-0)
Dobesch húzza el a labdát Megyeri elől
(Dunántúli Napló, 1989. április 18.)
1989. április 16., Tatabánya, NB I., 22. forduló. 5.000 néző.

Gólszerző: Dobesch a 10. percben. 
Sárga lap: Váczi a 21., Nagy T. a 74. percben. 
Kiállítva: Bérczy a 75. percben. 
Szögletarány: 6:5 (1:3) a PMSC javára. 

TBSC: Kiss - Vincze, Udvardi - Járfás, Váczi (Schmidt a 85. percben), P. Nagy, Csapó, Dobesch, Simon, Szalma - Kiprich (Hegedűs a 17. percben). Edző: Szentmihályi Antal. 

PMSC: Bodnár - Csoboth, Márton, Bérczy - Megyeri, Túri, Nagy T., Bódog, Vén (Takács a 73. percben), Lutz - Lehota (Czéh a 80. percben). Edző: Garami József.

Krónika:
 A Tatabánya első veszélyes támadását a 8. percben vezette. Szalma átadásával Kiprich iramodott meg a bal oldalon az oldalvonal mellett. A 16-os magasságában járt, amikor Márton keresztezve úgy mentett szögletre, hogy közben a válogatott jobbszélső lábát is eltalálta. Kiprichet ölben vitték le a pályáról, majd az öltözőbe támogatták. Közben az óra a 10. percet mutatta, amikor Simon bal oldalról ívelt a kapu elé, a késlekedő pécsi védők között Dobesch hét méterről gurított a lábak között a kapu közepén a hálóba. 1-0 
Változatos játék alakultki ezután, a 21. percben a pécsi térfél közepén a bal oldali partvonalnál Váczi Mártonnal ütközött, a pécsi védő feljajdult, a játékvezető sárga lapot mutatott fel Váczinak.
A 24. percben majdnem egyenlített a Pécs. Udvardi egy jobb oldali beadást követően hátrafejelte a labdát, közben Kiss kiindult kapujából, de Udvardi szerencséjére a labda a felső lécről pattant a mezőnybe. A másik kapunál Csapó jobb oldalról ívelt kapu elé, a labda átszállt a védőik felett, Simon 14 méterről, kapásból lőtt, de a kapu közepébe tartó labda Bodnárról szögletre vágódott. Simon rúgta be a szögletet bal oldalról, amit Csapó hat méterről kapu fölé fejelt.
(Közben mentő érkezetta játékoskijáróhoz, Kiprichet szállították kórházba röntgenre, mert a válogatott játékos jobb lába erősen bedagadt, és egyértelműen nem tudták megállapítani, hogy van-e törés...) Kemény belemenések tarkították mindkét részről a játékot, aztán Lehota technikai fogyatékossága okozott derültséget a nézőtéren, mert a csatár egyszerű helyzetben nem találta el a pattogó labdát. 
A 36. percben Márton tört előre, a kaputól 20 méterre Járfás szabálytalanul állította meg, a szabadrúgást Megyeri lőtte kapura 16 méterről, a kapu közepére tartó labda azonban nem okozott gondot Kissnek.

SZÜNET UTÁN a 47. percben Dobesch Túrival ütközött, a pécsi középpályás rövid ápolás után folytatta a játékot. Aztán Váczi átadásából a jobbra kisodródott Hegedűs törhetett kapura, mintegy 8 méterről lőtt, Bodnár biztosan védett. 
Az 51. percben Csoboth a 16-os vonalánál szabálytalanul állította meg Simont. A legurított szabadrúgásból Csapó nagy erővel lőtt kapura, a labda a pécsi kapuvédőről kipattant, de a védők felszabadítottak. Aztán Lutz bal oldalról adott középre, a késlekedő Lehota elől Járfás szögletre mentett. Az 54. percben Dobesch vezetett gyors támadást a bal oldalon, jól látta meg a középen előretörő Váczit, pontosan adott elé, közben Bodnár kiindult kapujából, Váczi elgurította mellette a labdát, de az a bal kapufa tövéről visszapattant, s Márton szögletre vágta. 
A 62. percben Nagy T. szánta magát lövésre, de húsz méterről megrúgott labdája kapu fölé jutott. Három perccel később a Tatabánya vezethetett sokat ígérő támadást, azonban P. Nagy pontatlan átadásán meghiúsult. A 70. percben Csoboth a felezővonalnál öszszecsapott Simonnal, ezúttal a tatabányai fiú szorult ápolásra. A 73. percben Lehota a felezővonaltól indult a bal oldalon, kicselezte Vinczét, 18 méterre járt a kaputól, amikor Udvardi feltartotta. Szabadrúgás után Bérczy 8 méteres, félfordulatból leadott lövését Kiss biztosan védte. 
A 74. percben Nagy T. Szalmát vágta fel, ezért sárga lapot kapott. Egy perc múlva az előretörő Dobescht Bérczy felvágta, most Roxin jogosan a piros kártyát mutatta fel. A83. percben jobb oldali szögletet követően Kiss aláfutott a labdának, Lutz elvétette, Túri érkezett, de a kapu torkából a léc fölé emelt. 
(A hármas sípszóval egyidőben érkezett a sajnálatos hír, hogy Kiprich szárkapocscsont-törést szenvedett, majd gipszcsizmét kapott.)
★ ★ ★ A Tatabánya első támadása gólt hozott, de ez tisztáldozattal járt, s mint később kiderült, a hazaiak„vezérüket” vesztették el. Kiprich kiesése jó időre sokkolta a bányászokat, ezt az időszakot azonban a pécsiek nem tudták kihasználni. Ezután alacsony volt a színvonal, de hallatlan nagy küzdeni akarással harcolt mindkét együttes.
Mindkét oldalon több sokat ígérő támadás akadt el pontatlan átadás miatt. Szünet után továbbra is a küzdelem dominált, de a technikai fogyatékosságok erősen kiütköztek. A csapatok a védekezésre összpontosítottak, ennek ellenére mindkét kapunál adódtak lehetőségek a gólszerzésre, de a támadók ezeket rendre elügyetlenkedték. Végeredményben az izgalmakban bővelkedő találkozót a nagy akarással küzdő hazaiak egy „talált” góllal nyerték. (Népsport, 1989. április 17.)

Bérczy Balázs
Pedig a levegőben lógott az egyenlítés
Már az első percekben sejteni lehetett, hogy amelyik csapat egy gólt rúg, az nyerni tud. Égből pottyant ajándékként találtak egy gólt a bányászok, ez elég is volt a győzelmükhöz. Pedig 1-0 után lassan átvette az irányítást a PMSC, de támadásait a sokat szabálytalankodó tatabányaiak rendre széttördelték. Nehezen jutott el a hazaiak 16-osára a piros-fekete együttes, összesen kétszer került az első félidőben helyzetbe, szerencséje azonban nem volt. 
Amint válható volt, őrizni igyekezett előnyét, kontrára játszott a szünet után a Tatabánya. Nyomott a PMSC, hiába lógott az egyenlítése a levegőben, a második játékrészt végig támadó, de a fölényét kihasználni nem tudó piros-fekete csapat veszített. Amikor a hajrára emberhátrányba került, már sok jóra nem számított. Ennek ellenére küzdött az egyenlítésért, ami nem sikerült neki. Ilyen a futball: ezúttal nem a jobban játszó csapat győzött, hanem a szerencsésebb. A pécsiek nem voltak rosszabbak, de a játékot gólra játsszák ... 
A PMSC-ben Bodnár határozottabb lehetett volna a gólnál, de akkor hibáztak a védők is. Márton néhányszor előre tört, ezzel játszott jobban hátvédtársainál. Túri sokat futott, de elég nagy hibaszázalékkal passzolt. Nagy T., Megyeri: volt jobb. Lutzon különösebben nem látszott meg a hosszú kihagyás, nem futballozott látványosan, ám hasznosan és nagyon lelkesen. Lehota tartja (rossz) formáját. 
A Tatabányában Váczi, Simon és Dobes tette a legtöbbet a győzelemért. (Dunántúli Napló, 1989. ápr. 17.)

Mestermérleg:
Szentmihályi Antal: —Biztos volt, hogy ezen a mérkőzésen nem a szép játék fog dominálni. A győzelem volt a fontos, hogy lelkileg összerázódjunk. 
Garami József: — Nem érdemeltünk vereséget. Janka 

1989. április 9., vasárnap

1989. április 8. Pécsi MSC - FC Valkeakosken Haka 1-2 (1-2)

Pécsi MSC - FC Valkeakosken Haka (finn) 1-2 (1-2)
PMSC - FC Haka 1-2
(fotó: Dunántúli Napló, 1989. április 9.)
1989. április 8. Pécs, Újmecsekalja, nemzetközi edzőmérkőzés. 200 néző.

Vezette: Balajti.
Góllövők: Túri 17', ill. Paavola 13', Setele 45'.

PMSC: Bodnár (Bogyay) — Csoboth, Márton, Braun, Lutz (Palaczky) - Megyeri, Túri, Bérczy, Vén (Balogh) - Nagy, Lehota. Edző: Garami József.

Nemzetközi mérkőzés
A finnek a 13. percben Bodnár hibájából, Paavola révén jutottak vezetéshez, amit 4 perccel később Túri még ki tudott egyenlíteni. Az első félidő utolsó percében Setele lőtte a Haka győztes gólját.

Sok köszönet nem volt a PMSC játékában, de hát ez az eredményből is kiderülhet. A finn kupagyőztes iparos- futballt játszott keményen, sok futással, lelkesen. Bár egy edzőmérkőzés nem mindig mérvadó, vannak gondok a pécsiek házatáján. Az egészben az ért a legtöbbet, hogy jót lehetett napozni. 
A korábbi hírekkel ellentétben Lőrincz nem lépett pályára az FC Haka színeiben, mert ma, ebben a szezonban az utoljára NB II-es bajnokin szerepel kaposvári mezben. Tegnap csak a kispadon ült, melegítőben, és sűrűn mosolygott. Az elégedettsége érthető, hiszen jó kis csapat a tavalyi kupagyőztes, az FC Haka, amellyel Lőrincz az ősszel kiléphet a nemzetközi porondra. (Dunántúli Napló, 1989. április 9.)