2003. szeptember 28. Ferencvárosi TC - Pécsi MFC 3-0 (1-0)

Ferencvárosi TC - Pécsi MFC 3-0 (1-0)

2003. szeptember 28. Budapest, Üllői út, NB I., 8. forduló. 5.111 néző.

Pest fejpárbaja
Nemzeti Sport, címlap, 2003. szeptember 29.

Vezette: Hajdó Attila (I. Tóth L., Szabó Z.). 

Góllövő: Sasu 2' (11-es), Dragóner 60', Lipcsei 79'.

Szögletarány: 3-5 (0-2). 

Sárga lap: Sasu (73. p.), ill. Sípos (25. p.), Győri (53. p.), Bajusz (90. p.). 

Ferencváros: Szűcs - Vukmir, Dragoner, Kiss Gy. - Kriston (Bognár, 85. p.), Lipcsei, Zováth, Leandro - Rósa D., Sasu, Penksa (Huszti 71. p.). Szakmai igazgató: Garami József. 

PMFC: Németh - Sípos, Szabados, Dienes, Bajusz - Berdó (Ulrich, 69. p.), Erős (Győri, 46. p.), Pavicsevics, Gaál - Pest K., Horváth Gy. (Jokisics,46. p.). Vezetőedző: Nagy Tamás. 

KRÓNIKA:

2. perc: Sípos mellett futott el Penksa a 16-oson belül, majd a ferencvárosi játékos látványosan feldobta magát. Hajdó nagy meglepetésre büntetőt ítélt, Sasu 11-esből a bal felső sarokba helyezett (1-0). 

59. perc: Lipcsei ívelt be balról szögletet, Dragőner az 5-ösről csúsztatott fejjel a hosszú sarokba (2-0). 

78. perc: Kriston rázta le a jobb oldalon Gaált, középre adott, az érkező Lipcsei futtából 14 méterről helyezett a bal alsó sarokba (3-0). 

A mérkőzés előtt a tíz éve elhunyt kapusra, Zsiborás Gáborra emlékeztek, a kezdőrúgást a játékos gyermekei végezték el. Legutóbb az 1999-2000-es idényben vendégeskedett a PMFC az Üllői úton, akkor 4-1-es hazai siker született, s a kezdő sípszót megelőzően szinte kivétel nélkül mindenki zöld-fehér sikert jósolt. Hajdó játékvezető már az elején úgy gondolhatta, legyen igaza a többségnek, Penksa látványos esésénél 11-est ítélt, pedig úgy tűnt, Sípos nem ért hozzá a hazaiak 99-eséhez. Volt, aki rögtön megjegyezte, ezt a büntetőt akár a kezdőrúgás előtt is megadhatta volna, ám Sasut ez nem zavarta, a bal felső sarokba „varrta” a labdát. 

Nyitott kapuk ide vagy oda, a ferencvárosi gólnak - a várakozáshoz képest - kevés hazai szurkoló örült az Üllői úti stadionban, csak 5000-en látogattak ki a mérkőzésre. Ők viszont jól szórakoztak, hiszen a gyors gól megadta a meccs alaphangját, a Fradi magabiztosan támadott, míg a PMFC jobbára a védekezésre koncentrált - nem mindig sikerrel. Penksa a bal oldalon többször is áthámozta magát Síposékon, és ha Németh nem véd hibátlanul, növelhette volna előnyét Garami József együttese. Bő fél órát követően megnyugodott a Pécs, és kicsit talán elkényelmesedtek a hazaiak, a vendégek pontos, gyors átadásokkal, ötletes játékkal már el-elju- tottak a Ferencváros kapujáig, igazán veszélyes lövésre azonban egészen a 38. percig kellett várni, amikor Pavicsevics tornáztatta meg Szűcsöt. 

A PMFC vezetőedzője, Nagy Tamás is érezhette, bátrabb támadójátékkal lenne keresnivalója a csapatának, ezért a szünetben kettőt is cserélt, két csatárt, Győrit és Jokisicset is pályára küldte. Erőszakosan kezdtek a piros-feketék, már korán, a fél pályán megtámadták a hazaiakat, ami meg is zavarta Lipcseiéket, akik tíz percig igen gyatrán futballoztak. Ha nem jön be akcióból, akkor jó lesz majd pontrúgásból, gondolhatták a zöld-fehérek, s egy jól begyakorolt szögletet követően Dragoner fejesével megduplázták az előnyüket. A biztosnak tűnő vezetés tudatában Garami József is cserélt, a szakvezető Huszti Szabolcsnak adott lehetőséget, aki először lépett pályára a felnőtt csapatban. A fiatal tehetséget megtapsolta a közönség, ám két perccel később Hajdónak csak harsány füttyszó és gúnyos nevetés jutott: Sasut lökték fel a pécsi védők a 16-oson belül, a játékvezető büntető helyett sárgát adott a csatárnak. Ez inkább 11-esnek tűnt, mint amit a második percben megítélt... 

A hazai szurkolók önfeledt szórakozását azonban Hajdó sem ronthatta el, sőt Lipcsei gólja varázsolt ismét mosolyt a drukkerek arcára. A végére maradt a háromgólos hazai győzelem, így a Ferencváros méltóképpen ünnepelte az első, nézők előtt rendezett hazai bajnokiját, a PMFC azonban a számszerű eredmény ellenére sem vallott szégyent. 

MESTERMÉRLEG:

(Dunántúli Napló, 2003. szeptember 29.)