1992. október 24. Pécsi MSC - Diósgyőri FC 1-2 (1-2)

Pécsi MSC - Diósgyőri FC 1-2 (1-2)

1992. október 24. Pécs, Újmecsekalja. NB I., 11. forduló. 4.000 néző.

Turi viszi el a labdát Dancs mellett
(Labdarúgás, 1992. december)

Vezette: Hamar (Molnár L., Nagy II. J.). 

Góllövők: Szilágyi a 2., Medgyes a 6., Kiser a 17. percben. 

Sárga lap: Csizi (Túri buktatásáért) a 33., Kiser (Rózsa felvágásáért) az 51. percben. 

Szögletarány: 7:3 (3:2). 

PMSC: Horváth — Kónya, Bódog, Dienes — Rózsa, Medgyes, Túri (Szabó Zs. 80'), Kocsis, Vókó — Magyar (Ulveczki 65'), Lengyel. Edző: Koller Nándor. 

DIÓSGYŐR: Dohot — Dancs, Leskó, Szabó I Zs. — Béni, Szvisztun (Tóth 13'), Molnár (Parhomenko 58'), Csizi, Kiser — Szilágyi, Adzsojev. Edző: Sándor István.

Krónika:

2. perc: Adzsojevtől Szvisztun kapott jó átadást a bal oldalon. Középre adott. Szilágyi érkezett, és 8 m-ről, egyből a jobb alsó sarokba helyezett. 0-1

6. perc: Medgyes, magyar pályákon ritka megoldást választva, 20 m-ről rászúrta a labdát, amely megakadt a kapu bal alsó sarkában. 1-1 

13. perc: Szvisztun lebicegett a pályáról, és Tóth állt be a helyére. 

17. perc: A diósgyőri cserejátékos azonnal igazolta beállításának jogosságát. Az alapvonalról beívelt, a bámészkodó hazai védők közé berobbant Kiser pedig 7 m-ről a kapuba bombázott. 1-2 

21. perc: Gólhelyzetben — miután már egy cselt megcsinált, és a könnyebbik megoldásként csak be kellett volna a hálóba rúgnia a labdát — Túri elcsúszott, így a diósgyőri védők felszabadítottak. 

37. perc: Túri szöktette Lengyelt, aki lövés helyett kicselezte Dobotot, aztán kisodródva, jobbról az üres kapura emelt, de addigra Csizi visszaért, és a gólvonalról mentett. 

43. perc: Kétszer egymás után Magyar került gólhelyzetbe. Először a 11-es pontról a jobb kapufa mellé továbbított, majd a következő piros-fekete akciónál addig pepecselt a kapu előterében, amíg a védők szerelték. 

64. perc: Megint Magyar lábában volt az egyenlítés, ám kivárt a lövéssel, így oda lett a helyzet. 

67. perc: Ulveczki elvette Dancstól a labdát. A pécsi cserejátékos Lengyelt ugratta ki, aki egy csel után 8 m-ről a jobb kapufa mellé lőtt. Teljesen beszorult a Diósgyőr, körömszakadtáig védekezett, ellentámadásokkal nem is kísérletezett. 

72. perc: Túri erős, 12 m-es lövését védte Dohot. 

85. perc: Lengyel 18 m-es szabadrúgása után a diósgyőri kapus nagy bravúrral tolta szögletre a labdát.

Lengyelnek se ment
(Dunántúli Napló, 1992. okt. 25.)

Dohot nagy napja

Nem hiába félt a diósgyőri ellentámadásoktól Koller Nándor, a hazaiak edzője. A toldozott-foldozott pécsi védelem kétszer is nagyot hibázott az első félidőben, és a Diósgyőr a két helyzetből két gólt rúgott. 

Nem volt sziklaszilárd a vendégek hátsó alakzata sem, de bakijait a piros-feketék nem tudták kihasználni, pedig a lehetőségeik adottak voltak. Beszorította a PMSC a vendégcsapatot szünet után, így a Diósgyőr állandó védekezésre kényszerült. Majd felbillent a pálya, a hazaiak azonban elszalasztották az egyenlítési alkalmakat, nem tudták otthon tartani az egyik pontot sem. A pécsieknél többen gyenge teljesítményt nyújtottak, a PMSC ennek ellenére a döntetlent legalább kiharcolhatta volna, de nem volt szerencséje. 

Igaz viszont, hogy az a csapat ne is számítson sok jóra, amelyik ennyi helyzetet hagy ki. Büntetlenül nem lehet ennyit hibázni. A diósgyőriek győzelmében nagy érdemei vannak Dobot kapusnak, akinek több kitűnő védése volt. (NS. 1992. okt. 25.)

Kimaradtak a pécsi helyzetek

A PMSC-ben a góllövő Medgyes volt a legjobb ember, míg hátul Kónya hatástalanította jól a vendégrohamokat. Rózsa és Kocsis meglepően gyengén „muzsikált”, míg Magyar és Lengyel kihagyott helyzeteivel a győzelem lehetőségétől fosztotta meg csapatát. (DN. 1992. okt. 25.)

MESTERMÉRLEG:

KOLLER NÁNDOR: — Gratulálok a Diósgyőrnek, nagyon jól játszott, nekünk pedig ezen a napon semmi sem sikerült. Megleptek bennünket a vendégek, jóllehet készültünk, mivel nagyon magabiztos nyilatkozatokat adtak a mérkőzés előtt. Egygólos vezetésük után gyorsan sikerült egyenlítenünk, ezért nem keseredtünk el a váratlan második gól után sem. Sajnos ezen a napon sem Lengyelnek, sem Magyarnak, sem Túrinak nem ment a góllövés, emiatt hagytuk el vesztesként a pályát. 

SÁNDOR ISTVÁN: — Jó PMSC-t győztünk le. Miután megvolt az összeállítás, és láttam, hogy Balog hiányzik a hátvédsorból, Szilágyit előretolt csatárként küldtem az üres helyre, s ez valóban meglepte a pécsieket, nem is tudtak ellene egy félidőn át semmit sem tenni. Lényegében ekkor dőlt el a mérkőzés. 

1992. október 17. Veszprém LC - Pécsi MSC 1-1 (1-1)

Veszprém LC - Pécsi MSC 1-1 (1-1)

1992. október 17. Veszprém. NB I., 10. forduló. 3.000 néző.

Horváth Győző üti el a labdát Lehota elől
(fotó: Dunántúli Napló, 1992. okt. 19.)

Vezette: Hartmann (Puhl, Kiss G.). 

Góllövők: Túri a 24., Csík a 32. percben. 

Sárga lap: Perger (Rózsa buktatásáért) az 55., Magyar (Perger felvágásáért) a 70., Gersics (Magyar visszahúzásáért) a 77., Balog (reklamálásért) a 84. percben. 

Szögletarány: 7:5 (4:3).

VLC: Rott — Reichardt — Csík, Perger — Gersics, Kelemen, Csornai (Kiss Zs. 70'), Herbály — Rugovics, Szurgent (Gazsó, 53'), Lehota. Edző: Gazsó Illés. 

PMFC: Horváth — Balog — Kónya, Bódog, Vókó — Rózsa, Túri, Medgyes, Kocsis (Ulveczki 81')— Másik (Magyar, sz.), Lengyel. Edző: Koller Nándor.

Krónika:

24. perc: Váratlanul vezetést szerzett a Pécs. Medgyes egy perc alatt már a harmadik szögletet ívelhette a kapu elé. A remek ívű beadásra Bódog robbant be, s fejjel a jobb sarkot vette célba. Rott ezt még bravúrral kiütötte, de a szemfüles Túri négy lépésről a fekvő kapus fölött a kapu jobb oldalába emelt. 0-1 

32. perc: Érdekes góllal egyenlített a Veszprém. Lehota a jobb szélről lágyan emelt a pécsi tizenhatosra. A lehulló labdát Csík hanyatt vetődve próbálta kapura húzni, ám az lecsúszott a lábáról, de így is továbbgurult. Horváth és Túri felszabadítás helyett egymást tiporták a földre, így az odaugró Csík a bal sarokba guríthatott. 1-1 

49. perc: Jobb oldali Veszprém-szöglet után Csík három létrafokkal magasabbra ugrott, mint a pécsi védők, fejese centiméterekkel szállt a léc fölé. 

66. perc: Hosszú-hosszú percek eseménytelensége után végre történt valami. Ki más, mint Rugovics tipegett a pécsi kapu felé, majd jobbal lőtt, de Horváth lefülelte a bal sarok felé tartó labdát. 

72. perc: Lehotán hahotázott a közönség. A csatár a félpályáról iramodott meg, a pécsi védők hiába üldözték, nem érték utol, bevezette a labdát a tizenhatoson belülre, majd ballal, futtából a klubházba „emelt”. 

80. perc: Csaknem újabb gólt lőtt a Pécs, Túri egy csellel kitört volna a védők közül, de felvágták. A labda odapattant Lengyelhez, aki már csak Róttal állt szemben, de a kapus lábbal mentett.

Ne bántsuk egymást

Borús időben, s talán még borúsabb hangulatban várták a veszprémi szurkolók a találkozót. Csapatuk óriási „lendülettel” halad a másodosztály felé, ráadásul ezen a szombaton a Fradi-verő Pécs látogatott kedvenceikhez. Általános  volt a vélemény: ha ezen a mécsesen kikap a VLC, szép lassan elkezdhet készülni a jövő évi Gödöllő elleni bajnoki meccsre. 

Némi bizakodásra adott okot a Veszprémbe visszatért Rugovics jelenléte. Aztán a pályán kiderült, hogy ő is kevés az üdvösséghez. Hiába trükközött, cselezett, lőtt az apró ember, nem voltak társai. Szurgent és Lehota hosszú időre eltűnt a pécsi védők sűrűjében, s alig lehetett játékba hozni őket. Így az egyszemélyes hazai csatársor tulajdonképpen nem sok veszélyt jelentett a vendégek kapujára. 

A Veszprémbe látogatott néhány pécsi szurkolónak nem kellett idegeskednie ezen a délutánon. Csapatuk nem játszott jól, de végül is könnyedén érte el a célját, a pontszerzést. Egy meglehetősen gyenge, csapkodó, kapkodó mérkőzésen igazságos pontosztozkodás született. S ennek az eredménynek, alighanem a pécsiek örülnek jobban. (NS. 1992. okt. 18.)

Nem sikerült dűlőre vinni

Mindig a tiltott gyümölcs a legédesebb, így a veszprémi focisták körében is. Nem vették komolyan ugyanis a kis táblácskát, ami az öltözőfolyosón fennen hirdette: „Labdázni tilos!”, hanem óriási lendülettel vetették magukat a küzdelembe. Örültek is a hazai szurkolók a mérkőzés elején, ahogy mondták, eddig az egész szezonban nem támadott annyit csapatuk, mint most, röpke 10 perc alatt. Valóban már az elején teljesen kapuja elé szögezték a PMSC-t. 

Érett az NB II. elkerüléséhez elengedhetetlenül szükséges veszprémi gól, ám végül hatalmas meglepetésre az addig kapura sem lövő piros-feketék szerezték meg egy szerencsés találattal a vezetést. Aztán visszaállt a „rend”, ismét nyomasztó hazai fölény következett. De a PMSC olyan tömör falat állított a veszprémi támadók elé, hogy már azt lehetett hinni, ezt sosem tudják áttörni. 

Szünet után ismét felélénkült egy időre az egyenlítő gól után ellaposodó játék, azonban nem sokáig tartott a lendület, ahogy érezték a csapatok, hogy hiába gyömöszölik egymást, visszavettek a tempóból, látszott, az x-szel mindkét fél elégedett lenne. 

A pécsi játékosok közül főként a védelem dicsérhető, ebből a csapatrészből Balog és Bódog emelkedett ki. A középpályás sor ezúttal inkább hátrafelé kacsintgatott, semmint a nem túl gyakori támadások előkészítésével foglalatoskodott volna. A Másik- Lengyel kettős nem sok veszélyt jelentett Rott kapujára, különösen utóbbi bújt el jól a hazai védők között 

A veszprémiek legjobbjai: Rugovics, Herbály, Csík és Reichard voltak. 

MESTERMÉRLEG:

Gazsó Illés: - Az első félidei teljesítményünkben még benne volt a győzelem lehetősége. Fordulás után kapkodott, idegeskedett, gyengén játszott a csapat. Az eredményt reálisnak tartom. 

Koller Nándor: - Egyáltalán nem vagyok elégedett sem az eredménnyel, sem a játékkal. Győznünk kellett volna ezen a mérkőzésen.

1992. október 7. Pécsi MSC - Győri Rába ETO 3-1 (2-0)

Pécsi MSC - Győri Rába ETO 3-1 (2-0)

1992. október 7. Pécs, Újmecsekalja. NB I., 9. forduló. 4.400 néző.

A második gól pillanata
(Dunántúli Napló, 1992. október 8.)

Vezette: Stamler (Varga L., Vad). 

Gólszerző: Balog (11-esből) az 5., Másik a 14., Tóth az 50., Lengyel a 84. percben. 

Sárga lap: Tóth (buktatta Balogot) a 40. Lakos (felvágta Túrit) az 52., Kónya (Rugoviccsal szemben szabálytalankodott) a 79., B. Szabó (lerántotta Kocsist) a 87. percben. 

Szögletarány: 4:8 (3:6) 

PMSC: Horváth Gy. — Kónya, Balog, Bódog — Rózsa, Túri (Szabó Zs. 75'), Medgyes, Kocsis, Vókó — Másik (Magyar 63'), Lengyel. Edző: Koller Nándor. 

GYŐRI RÁBA ETO: Végh — Keszeg, Lakos, Virágh — Tóth, B. Szabó, Máriási (Szántó 38'), Miriuta, Klausz (Herczeg 75')— Rugovics, Belansky. Edző: Tornyi Barnabás.

Krónika:

5. perc: Másik tört be a Rába tizenhatosára, de alighogy átlépte a vonalat, Lakos buktatta. Tizenegyes! A büntetőből Balog nagy erővel vágta a labdát a jobb alsó sarokba. 1-0 

14. perc: Kocsis elhúzott a bal oldalon, Lakos megtámadta, a pécsi középpályás azonban elvitte mellette a labdát, majd középre ivelt, és a berobbanó Másik három méterről a kapu közepébe, a léc alá emelt. 2-0

23. perc: Másik keverte meg a győri védőket, majd a tizenhatos sarkától kapu elé ívelt. Medgyes az ötösről előre vetődve fejelt, Végh nagy bravúrral a jobb oldali kapufára tenyerelte a labdát. 

37. perc: Máriási a jobbösszekötő helyén induló Tóth elé továbbított, aki tizennégy méterről centiméterekkel lőtt a kapu fölé. 

41. perc: Balog szerzett labdát a félpályánál, nagy lendülettel indult, de, amikor a kezdőkör ívét elhagyta, Tóth buktatta. Balog estéban Túrit indította, ő egyedül törhetett kapura, ám Stamler játékvezető megállította a játékot, sárga lapot adott Tóthnak és szabadrúgást ítélt a PMSC javára. Ennél az esetnél a pécsiek jobban jártak volna, ha a játékvezető az előnyszabályt alkalmazza, aki az akció végén is felmutathatta volna Tóthnak a sárga lapot. 

59. perc: Rugovics indulhatott a jobb szélen, a tizenhatos oldalvonalától középre adott, a labda az 

ötösnél még pattant egyet, majd a balösszekötő helyén szabadon érkező Tóth előrevetődve a jobb alsó sarokba fejelt. 2-1 

67. perc: Kónya félmagas beadását Lengyel tizennégy méterről fordulásból, kapásból mellé vágta. 

71. perc: Rövidre sikerült Keszeg felszabadító fejese, pontosan a tizenhatos sarkán álló Kocsishoz továbbította a labdát. A pécsi középpályás néhány lépést tett, majd lőtt, Végh azonban bravúrral védte. 84. perc: Magyartól indult az akció, tőle Lengyel kapta a labdát, aki a tizenhatos sarkánál sorra becsapta a rátámadó védőket, elhúzott 'a kivetődő Végh, mellett is, és tizennégy .méterről a bal felső sarokba lőtt. 3-1

Balog büntetett

Negyedórás vetítés: Régi idők (pécsi) focija

Úgy indult a mérkőzés, hogy a PMSC kiütéses győzelmet arat a Győri Rába ETO ellen. A hazai középpályások villogtak, és a két gyors csatár is elemében volt. Ebben az időszakban Másik és Lengyel minden megmozdulása veszélyt jelentett a vendégek kapujára. Nem véletlenül vezetett az első negyedóra végén már két góllal a Pécs! Az addig mulatott játék alapján hasonló folytatást vártak a hazai szurkolók, ám csalódniuk kellett. 

Ahogy telt az idő, úgy szürkült a pécsiek játéka. Közben kábultságából magához tért a Rába. Ennek ellenére még mindig a pécsiek voltak veszélyesebbek a kapura. Szünet után fordult a kocka, egyértelmű mezőnyfölénybe került a Rába. Egyre-másra vezette támadásait a vendégcsapat, és sikerült is szépítenie. Levegőben lógott az egyenlítés, a továbbiakban a befejezéseknél azonban hibáztak a győriek. Nem figyeltek kellően. Negyedóra elteltével alábbhagyott a vendégek lendülete, a mezőnyben ugyan igyekeztek, de ezek a támadások már korántsem jelentettek akkora veszélyt a pécsi kapura, mint a második játékrész elején. A PMSC gyors ellentámadásokkal kísérletezett, és ezzel komoly munkát adott a bizonytalankodó Rába-védelemnek. A hajrában jött az újabb pécsi találat. A 3-1 reálisan tükrözi a két csapat között lévő pillanatnyi különbséget. (NS. 1992. okt. 8.)

MESTERMÉRLEG:

Koller Nándor: - Saját magunknak tettünk nehézzé egy olyan mérkőzést, amelyet gólzáporral kellett volna megnyerni. 

Tomyi Barnabás: - Képtelen volt kipihenni a csapat az udvariassági gesztusból vasárnapra halasztott mérkőzés fáradalmait, ebből durva egyéni hibák adódtak. 

1992. október 3. Siófoki Bányász SE - Pécsi MSC 1-0 (0-0)

Siófoki Bányász SE - Pécsi MSC 1-0 (0-0)

1992. október 3. Siófok. NB I., 8. forduló. 3.000 néző.

Egy kimaradt pécsi helyzet
(Dunántúli Napló, 1992. okt. 4.)

Vezette: Tóth V. (Hamar, Herbály). 

Góllövő: Marozsán az 52. percben. 

Sárga lap: Olajos (Lengyel felvágásáért) a 60., Bódog (reklamálásért) a 70. percben. 

Szögletarány: 13:5 (8:4). 

SIÓFOK: Bíró  — Olajos, Zare, Marozsán — Kolovics, Jenei (Meksz 36'), Varsányi, Halzov (Kámán 77'), Elekes — Kovács, Kirchmayer. Edző: Pusztai László. 

PMSC: Horváth Gy. — Dienes, Balog, Bódog — Rózsa (Ulveczki 82'), Medgyes — Túri, Kocsis (Magyar 70'), Vókó — Másik, Lengyel. Edző: Koller Nándor. 

Krónika:

5. perc: Kirchmayer csavarta be a labdát jobbról. A szabadrúgás után Kovács az ötösről fejjel tovább csúsztatott, de Horváth szerencséjére nagy volt a tömörülés a kapu előtt, s a labda elakadt a vendégvédelemben. 

9. perc: Elekes indításával Kovács meglódult, de kivárt a lövéssel, és Balog bele tudott vetődni a labda útjába, így csak szöglet lett a szépreményű hazai akció vége. 

17. perc: Újabb közeli Kovács-fejes csúszott el a jobb kapufa mellett. 

211. perc: Egy bal oldali Lengyel-beadás után Másik fejelhetett az ötösről, de nem volt elég erő a próbálkozásban, ezért az veszélytelenre sikeredett. 

34. perc: Marozsán röviden fejelt ki egy bal oldali beívelést, a labda Túri elé került, aki tizennyolc méterről egyből rávágta, és a „vinklikapufát” találta el. 

52. perc: Marozsán Halzovhoz adott, aki a tizenhatos vonalról ügyesen szöktette az addigra már lyukra futó csapattársat. A visszakapott labdát Marozsán nyolc méterről a kivetődő Horváth felett a kapuba emelte. 1-0 

58. perc: Másik lefutott az alapvonalig, onnan visszaadott, de Lengyel elől Zare az utolsó pillanatban szögletre fejelt. 

72. perc: Kirchmayer megelőzte a tizenhatoson belül tétovázó Dienest, így óriási helyzetbe került. A tizenegyes pontról azonban Horváthba lőtte a labdát. 

75. perc: A siófoki kapunál Túri egyenlíthetett volna, de nyolc méterről „felszabadított”. 

81. perc: Rövid időn belül többször kellett Horváthnak közbeavatkoznia. Az egyik alkalommal a pécsi kapus a balról belőtt labdát lábbal vágta ki a mezőnybe. 

Túri: zúgó kapufa...

Nem csak az időt, a rövidebbet is a Pécs húzta

Kihagyott helyzetekkel köszönt be a Siófok, aztán szögletrúgó verseny kezdődött: hol itt, hol ott járultak a játékosok a piros zászlóhoz. Később alábbhagyott az ívelési kedv, de ettől a játék még nem lett jobb, rengeteg átadási hiba rontotta a színvonalat. A pécsiek Túri kapufáján kívül nem sokszor rúgtak kapura. A Siófok támadhatott, de mindezt temérdek hibával tette. Jól telt a mérkőzésnek a szünet után gyorsan esett hazai gól. Kitámadt a PMSC, most már nem az időt húzta (az első játékrészben ezért Tóth V. játékvezető egy percet hosszabbított is), hanem átvette az irányítást. A mezőny fölénye azonban semmit sem ért, mert a pécsieknek továbbra sem erősségük a góllövés, most sem tudtak kiegyenlíteni. Az utolsó negyed óra megint a Balaton-partiaké volt. Ha Horváth akkor nem véd többször remekül, egy gólnál többet kaphattak volna a vendégek. A Siófok rászolgált a győzelemre, már csak azért is, mert kapura veszélyesebb volt az ellenfelénél. (NS. 1992. okt. 4.)

Aranyszabály: a futballt gólra játszák

Örült az első félidőben a labda, ha háromszor egymáshoz tudták passzolni az azonos csapatbeliek. Annyi volt a rossz átadás, hogy már csípte az ember szemét. A bosszankodó nézők szerencséjére a fordulást követően a gyors siófoki gól „kihúzta” a bunkervédekezésből az addig jóformán csak egyszer - Túri kapufájánál - kapura rúgó PMSC-t. 

Ezáltal élvezhetőbb lett a játék, most már a pécsieknek volt sürgős, nem húzták az időt, mint az első félidőben. Sokat támadtak, azonban ismét csődöt mondott a góllövési tudományuk, nem tudtak kiegyenlíteni. 

A vendégek fokozatosan elkedvetlenedtek, meg aztán túlságosan is kinyíltak ahhoz, hogy ezt ne vegye észre a Siófok. A Balaton-partiak az utolsó negyedórában megint több gólveszélyes akciót vezettek a PMSC kapujára, de Horváth kapus, a pécsiek legjobbja megakadályozta őket abban, hogy nagyobb különbséggel nyerjenek. 

Mivel aranyszabály, hogy a futballt gólra játsszák, és a Siófok lőtt is egyet, teljesen megérdemelt a győzelme. Még akkor is, hogyha a második félidőben majdnem egy félórán keresztül a PMSC sokat tett az egyenlítésért. Góllövőjátékosok hiányában azonban erre nem volt esélye. 

Jók: Marozsán, Hanzov, Kirchnayer, Zare, ill. Horváth, Balog, Bódog. (DN. 1992. okt. 4.)

MESTERMÉRLEG:

Pusztai László: - Örülök a győzelemnek. A meccs előtt baráti körben tettem egy könnyelmű ígéretet, amely gólszüretről szólt. Nos, ha ez el is maradt, a lényeg a két pont, amellyel újra ott vagyunk, ahonnan tovább lehet lépni. 

Koller Nándor: - A szerencsésebb csapat győzött, véleményem szerint nekünk voltak nagyobb gólszerzési lehetőségeink. A Siófok ugyan többet támadott, és egy védelmi hibánkat kihasználta. Sajnos a mai meccsen is kiütköztek problémáink.