2016/17. NB III. Középcsoport, 2. hely

A 2016/17 bajnoki szezon mérkőzései 

- a linkre klikkelve lesznek láthatóak a mérkőzés részletei
- szezonértékelés és -statisztika az oldal alján található.

ŐSZI SZEZON

Bonyhád VLC – PMFC 1-2 (1-1)

2016. július 13. Felkészülési mérkőzés. 

PMFC–Szentlőrinc SE 6-0 (2-0)

2016. július 20. Felkészülési mérkőzés. 

SNK Visjnevac (horvát) – PMFC 1–3 (0-1)

2016. július 23. Felkészülési mérkőzés.

NK Slavonija Pozega (horvát) – PMFC 2–6 (0-3)

2016. július 27. Felkészülési mérkőzés.

PMFC – FK Bačka 1901 (szerb) 1-0 (0-0)

2016. július 30 Felkészülési mérkőzés. 

Dunaharaszti MTK – PMFC 0-1 (0-1)
2016. augusztus 7. NB III Közép-csoport, 1. forduló.

PMFC – Hódmezővásárhelyi FC 1–0 (0-0)
2016. augusztus 13. NB III Közép-csoport, 2. forduló.

Méhkeréki SE – PMFC 0-4 (0-2)
2016. augusztus 21. NB III Közép-csoport, 3. forduló.

PMFC – Szigetszentmiklósi TK 1–2 (1-2)
2016. augusztus 27. NB III Közép-csoport, 4. forduló.

Dunaújváros Pálhalma ASE – PMFC 3-1 (1-0)
2016. szeptember 3. NB III Közép-csoport, 5. forduló.

PMFC – Ferencvárosi TC II. 0-0
2016. szeptember 10. NB III Közép-csoport, 6. forduló.

PMFC – Videoton FC 0-4 (0-4)
2016. szeptember 14. Magyar Kupa, 6. forduló.

Sport 36-Komlói Bányász SK – PMFC 1-3(0-1)
2016. szeptember 17. NB III Közép-csoport, 7. forduló.

PMFC – Szentlőrinc SE 2-1 (1-1)
2016. szeptember 24. NB III Közép-csoport, 8. f.

Várfürdő-Gyulai Termál FC – Pécsi MFC 0-6 (0-1)
2016. október 1. NB III Közép-csoport, 9. forduló. 

Pécsi MFC–Szekszárdi Utánpótlásnevelő FC 0-1 (0-1)
2016. október 8. NB III., Közép-csoport, 10. forduló.

BudafokiMunkás TE-Újbuda  – Pécsi MFC 2-0 (2-0)
2016. október 15. NB III., Középcsoport, 11. forduló.

PécsiMFC–Mórahalom Városi SE 5-0 (3-0)
2016. október 22. NB III., Közép-csoport, 12. forduló.

PaksiFC II – PMFC 1-0 (1-0)
2016. október 30. Közép-csoport, 13. forduló.

Pécsi MFC–Békéscsaba 1912 Előre II. 4-0 (2-0)

2016. november 6.  Középcsoport, 14. forduló.

Dabas-Gyón FC – Pécsi MFC 0-10 (0-4)

2016. november 12. NB III. Középcsoport, 15. forduló

FC Dabas– Pécsi MFC 0-1 (0-0)

2016. november 20. NB III. Középcsoport. 16. forduló.


Pécsi MFC – Pénzügyőr SE 3-0 (2-0)
2016. november 26. NB III. Középcsoport, 17. forduló.

Pécsi MFC- Dunaharaszti MTK 2-1 (2-0)
2016. december 3. NB III. Középcsoport, 18. forduló.

TAVASZI SZEZON

Pécsi MFC – Beremendi Építők SK 4-0 (2-0)
2017. január 14. Edzőmérkőzés. 

Pécsi MFC – Bajai Labdarúgó SE 7-3 (5-1)
2017. január 21. Edzőmérkőzés. 

Pécsi MFC – Kaposvári Rákóczi FC 1-1 (1-1)
2017. január 25. Edzőmérkőzés. 

Pécsi MFC – Szederkényi SE 4-1 (1-0)
2017. január 28. Edzőmérkőzés. 

Pécsi MFC – HR-Rent Kozármisleny FC 4-2 (4-1)
2017. február 1. Edzőmérkőzés. 

Pécsi MFC – Paksi FC 2-2 (2-1)
2017. február 4. Edzőmérkőzés.

Pécsi MFC - NK Slavonija Požega 1-2 (1-0)
2017. február 11. Edzőmérkőzés. 

Hódmezővásárhelyi FC – Pécsi MFC 1-1 (0-1)
2017. február 19. NB III. Középcsoport, 19. forduló

Pécsi MFC – Méhkeréki SE 1-0 (0-0)
2017. február 25. NB III. Középcsoport, 20. forduló.

Szigetszentmiklósi TK – Pécsi MFC 2-1 (1-0)
2017. március 4. NB III. Középcsoport 21. forduló.

Pécsi MFC – Dunaújvárosi Pálhalma ASE 5-1 (2-0)
2017. március 11. NB III. Középcsoport, 22. forduló. 

Ferencvárosi TC II. – Pécsi MFC 1-3 (0-2)
2017. március 19. NB III. Középcsoport, 23. forduló.

Pécsi MFC – Komlói Bányász SK 3-0 (1-0)
2017. március 26. NB III. Középcsoport, 24. forduló.

Szentlőrinc SE – Pécsi MFC 2-2 (1-1)
2017. április 2. NB III. Középcsoport, 25. forduló.


Pécsi MFC – Várfürdő-Gyulai Termál FC 3-0 (0-0)
2017. április 8. NB III. Középcsoport, 26. forduló.

Szekszárdi Utánpótlásnevelő FC – Pécsi MFC 1-2 (1-1)
2017. április 15. NB III. Középcsoport, 27. forduló.


Pécsi MFC – Budafoki MTE 1-1 (1-1)
2017. április 22. NB III. Középcsop. 28. forduló.

MórahalomVSE – Pécsi MFC 0-4 (0-1)
2017. április 29. NB III. Középcsoport, 29. forduló.

Pécsi MFC – Paksi FC II. 3-1 (0-1)
2017. május 7. NB III. Középcsop. 30. forduló.

Békéscsaba 1912 Előre II. – Pécsi MFC 0-3 (0-3)
2017. május 13.  NB III. Középcsop. 31. forduló.


Pécsi MFC – Dabas-Gyón FC 9-0 (4-0)
2017. május 20. NB III. Középcsoport, 32. forduló.


Pécsi MFC – Dabas FC 4-0 (1-0)
2017. május 27. NB III. Középcsoport, 33. forduló.

PénzügyőrSE – Pécsi MFC 0-3 (0-3)
2017. június 4. NB III. Középcsop. 34. forduló.

A bajnokság végeredménye:



SZEZONÉRTÉKELŐK:

Az ezüstérem margójára
2016/17 statisztika

2016/17 statisztika

Hát, véget ért. A fiúk nyakába került a megérdemelt ezüstérem, újabb ékességgel gazdagítva a klubház vitrineit, s ha majd unokáinknak mesélünk a mögöttünk maradt bajnoki évről, bizonyára inkább édes, mint keserű emlékek lesznek a beszélgetések témái. E bejegyzés statisztikai oldalról veszi nagyító alá a szezont.

Összesen 47 mérkőzést játszott a csapat, melyben 34 bajnoki, 1 Magyar Kupa- és 12 edzőmérkőzés volt, s ezeken az alábbi eredményeket értük el:

NB III. bajnoki: 34 mérkőzés 24 győzelem 4 döntetlen 6 vereség. Gólkülönbség: 92-22;
Magyar Kupa: 1 mérkőzésen 1 vereség. Gólkülönbség: 0-4.
Edzőmérkőzés: 12 mérkőzés, 9 győzelem, 2 döntetlen és 1 vereség. Gólkülönbség: 41-15.
Összesen: 47 mérkőzés 33 győzelem, 6 döntetlen és 8 vereség. Gólkülönbség: 133 - 41.

Vezetőedzőnk mind a 47 mérkőzésen Márton Gábor volt.

A szezonban összesen 38 játékos lépett pályára. Legtöbbször Kónya Dávid és Koller Krisztán, akik 43-43 mérkőzésen viselhették a piros-fekete dresszt. Hat játékosunk viszont csak egyszer játszhatott a PMFC-ért, mint Nagyházi Dávid, aki csupán egyetlen edzőmérkőzést kapott a szakvezetésről. A Dorogról érkezett próbajátékos a Baja elleni edzőmérkőzésen mutathatta meg képességeit, míg a Szederkénnyel szemben vívott felkészülési találkozón pedig több pécsi fiatal kapta meg egyetlen lehetőségét a szezonban.

A lista:

Név                         Mérkőzés Gól
Koller Krisztián      43          25
Kónya Dávid              43          15
Károly Bálint              42          33
Turi Tamás              40           2
Kónya Kornél              39           0
Bodor Márkó              38          12
Fellai József              38           6
Hleba Tamás              33           3
Fekete Marcell      32           2
Gábor Péter (k)      31           0
Krapecz Balázs      30           3
Takács Ákos              27           4
Szabó Richárd              26           0
Sólyom Csaba (k)      24           0
Varga Tamás              24           0
Erőss Csaba              23           0
Schmidt Zsolt              20           2
Bata Kristóf              20           1
Horvát Gábor              16           0
Frank Richárd              16           8
Havasi Dániel              15           6
Kiss Patrik              11           1
Grabarics Máté      11           1
Hadobás Gergő      11           2
Rácz Áron              11           0
Nagy Zsombor      11           0
Lőrincz Bence              11           2
Dóra Dominik               3           0
Németh Norisz       3           1
Somogyi Máté (k)       3           0
Vekkeli Deniel(k)       2           0
Petrovics Tamás       2           0
Nagyházi Dávid       1           0
Nidermayer Máté       1           0
Tieger Endre               1           0
Vajk Viktor               1           0
Dienes Ádám               1           0
Loch Péter               1           0
öngól                                   4

Mivel imádjuk a játékokat, a mérkőzések száma szerint összeállítottuk a szezon csapatát. Mi is meglepődtünk, hogy a kapuba Gábor Péter került, s Fekete Marcinak ki kell húzódnia a balhátvéd pozíciójába, míg Kónya Dávid a számára e szezonban felfedezett poszton, centerként lett számításba véve.

PMFC 2016/17: Gábor Péter (30) - Kónya K. (39), Fellai J. (38), Krapecz B. (30), Fekete M. (32) - Turi (40) - Károly B. (42), Koller K. (43), Bodor M. (38) - Kónya D. (43).

Fenti oszlopból az is jól látszik, hogy a legtöbb gólt, 33-at Károly Bálint szerezte, aki 25 találattal a bajnokság gólkirályi címét is elnyerte.

Csapatunknak az NB III-as bajnokságokban ez volt a negyedik szezonja. Legutóbb az 1950. évi őszi, félidényes bajnokságban játszottunk ebben a divízióban. A szezon előtt az alábbi statisztikával rendelkeztünk:

72 mérkőzés, 27 győzelem, 10 döntetlen és 35 vereség. Gólkülönbség: 129-151.

A mögöttünk hagyott szezon azt is jelentette, hogy a negatív mérlegünk pozitívba fordult, s az utolsó előtti fordulóban a Dabas ellen megszereztük az 50-ik győzelmünket ebben az osztályban.

Az összesített mérlegünk így fest:

106 mérkőzés, 51 győzelem 14 döntetlen és 41 vereség. Gólkülönbség: 221-173.

Csapatunk a következő szezonban is az NB III-ban fog szerepelni, így ez a statisztika minden bizonnyal változni fog.

Csak a Munkás!

Az ezüstérem margójára

A 2015/16 évben elvárt és megszerzett megyebajnoki cím után sok mosolygós és optimista szurkoló, szakvezető valamint játékos várta az idei szezont. Főleg a tribünről lehetett olyan hangokat hallani, melyek szerint a harmadosztályban újonc csapatnak bajnoki címmel, azaz feljutással kell zárnia majd az évet. Akkor e sorok írója azt mondta, hogy egy megyebajnoktól nem lehet elvárni az azonnali feljutása másodosztályba, főleg annak tudatában nem, hogy két, magasabb osztályból kieső együttes is ellenfelünk lett az NB III. Középcsoportjában: az MLSZ cseppet meglepő döntése miatt a Szigetszentmiklósi TK és a Dunaújvárosi Pálhalma ASE is velünk egy csoportba került. Mellettük komoly erőnek ígérkezett a Budafoki MTE is, ahol célként meg is fogalmazták  bajnokság megnyerését. Ilyen előzmények után úgy véltük, hogy egy szezonvégi és dobogó-közeli helyezéssel elégedettek lehetünk, különösen akkor, ha látszani fog egy markáns körvonala annak a csapatnak, a 2017/18-as idényben már joggal tűzheti ki célul a bajnoki cím elérését.

A szezon a Bonyhád elleni felkészülési mérkőzéssel indult (2-1 ide), ahol nagy örömmel láttuk ismét pécsi színekben Koller Krisztiánt, aki már korábban dolgozott együtt Márton Gáborral, s reméltük, a visszatérő játékos vezéregyénisége lesz a csapatnak. Koller mellett más, pécsi gyökerekkel rendelkező játékos is érkezett a csapathoz, köztük Fellai József a védelembe, és Havasi Dániel a támadószekcióba. Piros-fekete mezt húzott Károly Bálint és Szabó Richárd is, akik az együttes jobbszárnyát hivatottak erősíteni. Az öt felkészülési mérkőzésen elért öt győzelem, s a 18-4-es gólkülönbség azt jelezte, hogy a támadást az NB III-ban sem fogja feladni a csapatunk, s bizakodva néztünk a Dunaharaszti MTK elleni mérkőzés elé. 

A bajnokság úgy indult, mint egy álom: három mérkőzésen három győzelmet szereztünk, s csak azért nem álltunk a tabella első helyén, mert két zöld-fehér csapat, a Ferencváros II. illetve a Szigetszentmiklós ugyanezt az eredményt jobb gólkülönbség mellett érte el. A negyedik fordulóban jött az első igazi erőpróba: a pécsi és a szigetszentmiklósi klubok hetedik egymás ellen vívott baranyai találkozóján vendéggyőzelem született (2-1), amely kisebb hullámvölgybe sodorta a mecsekaljai gárdát. Az ötödik fordulóban Dunaújváros (1-3), majd azt követően az FTC II. ellen sem sikerült győztesen elhagyni a pályát (0-0).

Ekkor már érezni lehetett, hogy a mérsékelten derűlátó vélemények gazdáinak lesz igazuk, akik szerint feljutásra nem, de meghatározó csapattá válni kézzelfogható esélye lesz a Márton Gábor által trenírozott együttesnek.

Egy év szünet után a szeptember elhozott egy Magyar Kupa-meccset Pécsre is. A sorsoláskor, bizony, elengedte Fortuna asszony a kezünket. Az a szerencse, amely velünk volt a megyebajnoki osztályozók sorsolásakor, s ellenfél nélkül juttatott bennünket a harmadosztályba, most fordult egyet, s az ország egyik legjobb csapatát, a Videotont szólította a Stadion utcába. A várakozásoknak megfelelően székesfehérvári győzelem született (0-4), ám optimista reményekre adott jogot, hogy több fiatalt is láthattunk a  hazaiak oldalán.

Komlón négy tétmérkőzés után győzött újra a csapat (3-1), majd áldozattá vált a Szentlőrinc (2-1) és a Gyula is (6-0). Az egyre bátrabb játékhoz tartozó eredményességet egy újabb hullámvölgy követte, októberben négy egymást követő mérkőzésen csak a Mórahalom ellen volt képes 3 pontot szerezni a tehetséges fiatalokat bátran mély vízbe dobó csapatunk. Különösen a szekszárdi együttes ellen elszenvedett hazai vereség volt fájó, hiszen a két csapat 1951 óta íródó közös történelmében viszonylag ritkán fordult elő, hogy a Tolna megyei gárda győzelmet arasson a Mecsek lábainál.

Az őszi szezont lezáró öt bajnoki mérkőzésen aztán ismét szebbik arcát mutatta a csapat, hiszen valamennyi mérkőzését megnyerve 15 pontot gyűjtött. Erre az időszakra esik a Dabas-Gyón ellen vívott idegenbeli ütközet is, amikor szezoncsúcsot elérve 10-0 állt az eredményjelzőn a lefújáskor. Arról, hogy ez az eredmény a klub történetében nem lett NB III-as rekord, egy 1949. szeptember 11-én lejátszott mérkőzés tehet, amikor a PAC-Közüzem néven futó (jog)elődök 12:0 arányban bizonyultak jobbnak a rég megszűnt Szekszárdi Törekvés MSE csapatánál. (Blogunk jogelődnek tekinti a Dózsa-korszakot megelőző Pécsi Athletikai Club labdarúgó csapatát, mely a Pécsi Közüzemi SE-vel egyesülve az 1949/50-es bajnoki szezonban az NB III Pécs-Kaposvári csoportjában szerepelt).

A bajnoki szünetet a tabella harmadik helyén töltötte a piros-fekete együttes. Pihenésről csak azért nem beszélünk, mert a vezetők Karácsony környékén sem tétlenkedtek, szerződést kötöttek Frank Richárddal, aki az eddigi utolsó NB I-es szezonunkban is csapatunk erőssége volt.

A téli álomból meglehetősen korán ébredtek az aranylábú fiúk, már január 14-én edzőmérkőzést vívtak a Beremendi Építők csapatával (4-0), s további hat mérkőzésen készültek a szezon második felére. Ezeken összesen négy győzelmet, két döntetlent és egy vereséget értek el a fiúk, miközben 23 gólt rúgtak és 11-et kaptak. Különösen az NB II-ben szereplő Kozármisleny (4-2) és az élvonalbeli Paks (2-2) ellen elért eredmények adtak okot a tavaszi bizakodásra.

A tavaszi szezon első három mérkőzése nyögvenyelős játékoz hozott. A Hódmezővásárhely (1-1) és a Méhkerék (1-0) ellen úgy szereztünk négy pontot, hogy ellenfeleink két öngólt is rúgtak, majd a Szigetszentmiklósi TK a visszavágón is legyőzött minket (2-1). Öröm az ürömben, hogy mumusunk elleni vereség volt az egyetlen melyet a tavaszi bajnoki csatározások során elszenvedtünk. 

Az, hogy együttesünk igazán kezd összeállni, s a szezon elején elvárt markáns jegyeket magára venni, mi sem bizonyítja jobban, hogy ezúttal magabiztosan győztük le a Dunaújvárost (5-1) és a kis-Fradit is (3-1), azokat a csapatokat, melyekkel szemben az őszi idényben csak egy pontot szereztünk. A szezon hátralévő részében már csak a Szentlőrinc (2-2) és a Budafoki MTE (1-1) kényszerítette pontosztozkodásra Sólyomékat, különösen ez utóbbi döntetlen volt számunkra örömteli, hiszen a fővárosi alakulat nem csak vezette már ekkor a tabellát, hanem a Magyar Kupában is a legjobb négy együttes közé jutott. 

Szemre tetszetősen és eredményesen játszottak a pécsi legények: a mórahalmi csapat négy, a paksi három, a békéscsabai szintén három gólt kapott, s újra kikaptak a dabas-gyóniak is, ezúttal kilencszer zörgettük meg a hálójukat.

Már az utolsó előtti forduló után biztossá vált a második hely, teljesítve ezzel a szezon eleji célkitűzésünket, s a Pénzügyőr elleni zárómérkőzés után a csapat tagjai át is vehették ezüstérmüket.

Különösen a bajnoki hajrában láttuk a pályán azt a markáns arcú együttest, amely a jövő évi kiírásban

jó eséllyel harcolhat a végső győzelemért, s ezzel elérheti a feljutást a magasabb osztályba. Nem csak a második helyezés, hanem a 92 rúgott gól is bizakodásra ad okot. Koller Krisztán és Károly Bálint révén két igazi gólzsákja is van a csapatnak, s Kónya Dávid valamint Bodor Márkó sem ijed meg, ha gólhelyzetbe kerül. Sólyom Csaba révén tapasztalt hálóőrünk védi a kaput, akinek a munkáját egy stabil védelem segíti Fellai Józseffel az élen.

Reméljük, sikerül együtt tartani az együttest, melynek tagjai iránt - ha hihetünk a szóbeszédnek - élénk érdeklődés mutatkozik magasabb osztályból is. Amennyiben a tovább izmosodó tehetséges fiatalok, Bata Kritóf, Rácz Áron, s az utánpótlás válogatottban bemutatkozó Varga Tamás hétről-hétre erősödő játék mellé sikerül néhány tapasztalt játékost is szerződtetni, bízva bízhatunk abban, hogy egy év múlva a jelenleg megszerzettnél is fényesebb éremmel gazdagodik az amúgy sem szegény pécsi vitrin.

Szép volt fiúk! Csak a Munkás!

2017. június 4. Pénzügyőr SE - Pécsi MFC 0-3 (0-3)

Kellemes viseletű zubbonyt kaptak a derék fináncok a Márton Gábor által igazgatott pécsi szabóipari vállalattól, amikor Pasaréten a szezon záróakkordjaként sima vendéggyőzelem született. Bár a végeredmény már az első félidőben kialakult, s a második félidőt illetően lehet némi hiányérzetünk.

Pénzügyőr SE – Pécsi MFC 0-3 (0-3)
2017. június 4. Budapest, Pasaréti p. 200 n, NB III. Középcsoport 34. f.
V: Kovács Imre (Zsákai Milán, Baráth Noémi).
G: Károly Bálint 30’, 38’ Koller Krisztián 41’ (11-es).
Sárga lap: Szabó R. 71’, Hleba T. 81’ Turi T. 85’. Kiállítva: Turi Ákos 57’.
Pénzügyőr: Hajdu – Szigeti, Buzás, (Mártonfi 81’), Luczek, Varga-Sebestyén – Szabó, Bíró – Turi Á., Hetesi, (Rabatin Norbert 60’), Laurinyecz (Horváth K. 60’), Nagy. Edző: Vatai Attila.
PMFC: Sólyom (Somogyi, a szünetben) – Kónya K., Fekete, Fellai, Szabó R. – Turi, Koller – Kónya D., Takács (Hleba, 70.), Károly B. – Lőrincz (Bodor, 61.). Vezetőedző: Márton Gábor.

A hazaiak zöld-fehér, míg a mieink piros-fekete szerelést húztak a találkozó előtt, s a lelátón abban reménykedtünk, hogy a tradicionális színösszeállítás előrevetíti az újkori hagyományok folytatását is, nevezetesen, hogy a győzelmi sorozatunk újabb egységgel gyarapodik.

A mérkőzés első harmadában felváltva támadtak a csapatok. Kicsit hasonlított a mérkőzés fiatalkorom gombfocimeccseihez: egyszer az egyik, egyszer a másik fél lőhet. Egészen addig tartott ez, míg a Munkás megszerezte a vezetést: a 30-ik, majd a 38-ik percebn is gólkirály-jelöltünk, Károly Bálint volt eredményes. Óriási kedvvel futballoztak a piros-fekete mezes legények, aminek hamarosan újabb pécsi gól lett az eredménye: a 41-ik percben Koller Krisztián lőtt büntetőből a hazai kapuba.

A második félidőben folyamatosan tartottuk hol kisebb, hol nagyobb nyomás alatt a Pénzügyőr kapuját, ám fölényünk meddőnek bizonyult. Ez okozott is némi hiányérzetet e sorok írójában, hiszen a helyett, hogy több apró góllal megzavartuk volna a budapesti csapatot, inkább naggyá tettük a hazaiak kapusát. 

A lényeg azonban az, hogy gyönyörű, háromgólos győzelmet arattunk a szezonzárón, s a lefújás után csapatunk tagjai átvehették a megérdemelt ezüstérmet.

A mérkőzés videó-összefoglalója:

https://www.youtube.com/watch?v=uGvSbDWtxvo

Edzői nyilatkozatok:

Vatai Attila: Jelentős sebességbeli fölényben voltak végig a vendégek, ezt az első 20 percben tudtuk ellensúlyozni, sőt több lehetőségünk is volt az előny megszerzésére, a legnagyobbat Hetesi hagyta ki, a kapussal  szemben állva, senkitől sem zavartatva rossz döntést hozott.  A 30. percig tartott ki a koncentráció, ezután gyakorlatilag kivégzett bennünket a bajnokság ezüstérmese, negyedórán belül háromszor találtak a hálónkba. A második félidőben már csak a becsületünkért küzdöttünk, ráadásul úgy, hogy Turi kiállítása miatt 10 emberrel maradtunk több mint félóráig. Több gól nem esett, megérdemelten nyert a PMFC csapata, realizálta minőségi fölényét, jár a gratuláció Márton Gábornak és csapatának a mai teljesítményükhöz és az ezüstéremhez.   A múlt héten Békéscsabán több kritika érte részünkről a játékvezetőket, ma egy szót sem szólhattunk. Jó pihenést, kellemes nyarat kívánok mindenkinek aki a Pénzügyőr Család tagjának tartja magát!

Márton Gábor: Örültem, hogy a csapat rendkívül motiváltan futballozott. Ez igaz volt az egész mérkőzésre, sajnos a második játékrészben már elkönnyelműsködtök a helyzeteket. Nagyobb arányú is lehetett volna a győzelem, a srácok a tétnélküliség ellenére nagyon profin álltak hozzá az utolsó meccshez. Elmondtam nekik, hogy a presztízsük a tét, valamint, hogy minden meccset meg kell nyerni, így ennek szellemében focizzanak. Szép dolgokat láttam, ez a siker jó lezárása volt ennek a bajnokságnak. Sajnos a szezon során olykor a rutintalanság miatt hullámvölgyekbe kerültünk, nem tudtunk a legfőbb riválisainkkal szemben megfelelően teljesíteni és ezzel lemaradtunk a feljutásról. Ugyanakkor ettől a rutintalan csapattól óriási siker az ezüstérem megszerzése. Kíváncsian várom a folytatást, az elképzelésem megvan, de egyenlőre még nem tudtunk lépéseket tenni.

Csak a Munkás!

Tettyei sportpálya

Manapság, amikor gombamód szaporodnak a minden igényt kielégítő stadionok, el sem tudjuk képzelni, milyen körülmények között játszottak eleink 120 évvel ezelőtt. Talán nem lep meg senkit az információ, hogy a Monarchia idején Pécsett nem volt egyetlen football-pálya sem, illetve, talán pontosabb úgy fogalmazni, hogy nem volt egyetlen szabványos játéktér sem. Az egyetlen, labdarúgásra alkalmas sporttér a Tettyén volt. A képen jól látszik a fennsík, s a háttérben a Havas Boldogasszony-templom is.

Az akkori sportpályák - a zöld füvet leszámítva - egyáltalán nem hasonlítottak a maiakhoz. Sem lelátó, sem öltöző nem volt, s több egyesület is használta azokat. A Tettye-pályát a Pécsi Athletikai Club mellett a Mecsek Egyesület és a Tettye Egyesület is használta, s emellett a pécsi polgárok is előszeretettel vették igénybe. 

A Pécsi Napló szerint az első labdarúgómérkőzést 1898. május 1-én rendezték a Tettyén a Pécsi Atlétikai Club és a Pécsi Bicykle Club játékosaival. Megjegyezzük, hogy nem a két klub között, mai értelemben két vegyes-csapat játszott egymás ellen.

Az első, hivatalosnak tekintett labdarúgó-mérkőzésre 1900. május 6-án került sor a Tettyén, amikor a PAC a Magyar Athlétikai Club csapatát fogadta. A nevek ismertek, a végeredményt tekintve azonban ellent mondanak egymással a híradások. A PAC "igen nagy érdeklődés" mellet az alábbi összeállításban játszott a gyepen: Hainess - Zsabokorszky, Pozsek - Jakoby, Schwarz,Visnya Ernő - Móder, Hechte, Lauber, Pozsonyi, Böhm, és tartalék: Gebauer. S az eredmény? A pécsi források szerint 1:1, ám a Pesti Hirlap szerint 3:2 lett a történelmi mérkőzés végeredménye a fővárosi csapat javára.

1900-ban még további egy mérkőzést rendeztek a tettyei pályán: júliusban a Hrvatski Sokol nevű eszéki csapat érkezett Pécsre, s kaptak 4:3 arányú verést.

Ahogy elterjedt az országban a pécsi labdarúgócsapat híre, egyre-másra jelentkeztek fővárosi és vidéki egyletek is, s oda-visszavágó jellegű mérkőzésekre kívánták lekötni a PAC-ot. Sajnos, két hiányosságunk volt - s ez a két hiányosság végig kíséri a pécsi focitörténelmet - sem pénz. sem megfelelő pálya nem állt rendelkezésre. Nem volt pénz az utazásra, s nem volt szabványos pálya se a városban. Ne feledjük, az 1900-as évek elején még nem volt a vidéki egyleteknek elérhető bajnoki versenyrendszer, így kizárólag ezek a barátságos összecsapások jelentették a labdarúgó-életet.

1901-ben még rendeztek itt feljegyzett meccset a Mohácsi TE ellen, majd a tettyei sportpálya a labdarúgó-tudat homályába veszett. Egy ideig még összejöttek a PAC focistái edzegetni, ám mérkőzéseket a fent leírt okok miatt már nem tudtak rendezni, s 1903-tól a PAC labdarúgócsapat is álomba szenderült, míg felépült a Ráth utcai sportpálya. 

Ez azonban már egy másik bejegyzés témája lesz.

Bemelegítés: Pénzügyőr SE - Pécsi MFC

avagy: kapnak-e zubbonyt a fináncok?

Alaposan próbára teszi a sorsolás a blogírót, amikor újra és újra olyan meccsek elé kell kedvcsináló beharangozót írnia, melyeknek a történelme nem éppen veretes. Bár a Pénzügyőr - PMFC találkozókra akár azt is írhatnánk, hogy "több évtizedes múltra tekintenek vissza", ami igaz is lenne, ám ezt a meghatározást mindössze azzal érdemli ki a párosítás, hogy 1959-ben egy nyári napon Pécsig utaztak egy barátságos hetesért a derék fináncok.

A jelenleg futó szezont megelőzően nem találkoztak bajnoki mérkőzésen a felek, így egyetlen, pontokért vívott ütközetük az őszi, Pécsett lejátszott mérkőzés volt, amelyen magabiztosan, három góllal vertük meg a fővárosból érkezett csapatot.

Ellenfelünk annak ellenére áll a tabella hetedik helyén, hogy az utolsó öt fordulóban csak két döntetlenre volt képes: Szekszárdon még április végén végzett gólnélküli döntetlenre, illetve két héttel ezelőtt a paksi tarcsikkal osztozott meg a pontokon a korábbi játékosunkat, Luczek Dávidot is a soraiban tudó zöld-fehér gárda. Míg a mieink sorra nyerték a meccseket, szombati ellenfelünk zakóért (vagy zubbonyért, ha már pénzügyőrök...) szaladt a pályára: Budafoktól kettőt, Mórahalomtól kettő ellenében hármat kaptak, míg legutóbb Békéscsabán három gólra csak eggyel tudtak válaszolni.

Bár jelentős tétje nincs a találkozónak, hiszen a PMFC már biztos ezüstérmes, és a hazai csapat helyezése sem változhat jelentősen az utolsó fordulót követően, azért bízunk abban, hogy a mieink csapatbuszán a sportmezek mellett egy, a NAV munkatársainak szabott elegáns zubbony is elfér.

2017. május 27. Pécsi MFC - FC Dabas 4-0 (1-0)

Mintegy nyolcszáz néző tekintette meg a szezon utolsó hazai bajnoki mérkőzését, amikor a Pest megyei város csapata látogatott Újmecsekaljára. Az ezüstérem várományosának és a bentmaradást már többé-kevésbé elkönyvelő csapatnak a találkozóján magabiztos pécsi győzelem született. Hogy mekkora fölényben volt a piros-fekete együttes, jól jellemzi, hogy Koller gólján kívül az első félidőben kétszer a kapufa mentette meg a vendégeket, egyszer pedig, Károly Bálint jól eltalált szabadrúgásánál Schillinger kapus mentett parádésan.

A szünet után újabb találatokat ért el Márton Gábor (képünkön) legénysége, s tette egyértelművé a három pont sorsát. Előbb Károly Bálint értékesített egy büntetőt, majd Koller szerezett újabb találatot. Ezt követően Sólyom Csaba került a figyelem középpontjába azzal, hogy sárga lapot érően juttatta büntetőhöz a dabasi csapatot, majd hárította Csordás tizenegyesét. Nem állt le a Munkás, a meccs hajrájában Károlyi is a duplázók közé került.

A nagy különbségű győzelem mellett érdemes megjegyezni, hogy Kónya Dávid, kiváló helyzetfelismerésének köszönhetően, három gólpasszt adott, s játéka nagymértékben járult hozzá a meggyőző győzelemhez.

Pécsi MFC – Dabas FC 4-0 (1-0)
2017. május 27. Pécs, PMFC-st. 800 néző. NB III. Középcsoport, 33. f.
Vezette: Éreth Attila (Illés Tamás, Tinnyei Zsolt).
Gól: Koller K. 62’, 68’, Károlyi B. 56’ (11-es), 79’.
Sárga lap: Sólyom Cs. 78’ ill. Erős R. 38’, Makrai L. 55’ Karacs R. 71’.
PMFC: Sólyom – Kónya K., Fekete, Fellai (Krapecz, 81.), Szabó R. – Turi, Hleba (Erőss, 66.) – Károly B., Koller, Bodor (Bata, 56.) – Kónya D. Vezetőedző: Márton Gábor.
Dabas: Scheilinger – Komoróczi, Eördögh, Makrai, Teixeira (Filyó, 63.) – Sárközi, Erős R. – Huszti (Dabasi, 80.), Kiss V. (Kállai, 67.), Karacs – Csordás. Vezetőedző: Erős Károly.

Edzői nyilatkozatok:

Márton Gábor (PMFC): A várakozásainknak megfelelően kezdődött a mérkőzés. Tudtuk, hogy egy stabil, helyenként talán túl kemény csapattal találkozunk. Megnehezítette a helyzetünket, hogy kihagytuk a lehetőségeinket, de a vezető gól után már egyértelművé vált a győzelmünk. A találkozó összképe alapján megérdemelten nyertünk, ám lehetett volna több is a két csapat között.

A Dabas elleni győzelemmel, illetve azzal, hogy a Szigetszentmiklósi TK 3-1 eredményű vereséget szenvedett Szekszárdon, matematikailag biztossá vált csapatunk ezüstérme. Sem előrébb, sem hátrébb nem végezhet az együttes, s a második helyezés egy megyebajnokságból idén felkerült gárdától akkor is kiemelkedő, ha titkon mindannyian bajnoki címben reménykedtünk.

S a videó-összefoglaló a mérkőzésről:

https://www.youtube.com/watch?v=nRrBilNpheg

(A cikk a pmfc.hu illetve bama.hu illetve az MLSZ hivatalos adatbankjának adatainak felhasználásával íródott.)

Jogelődök, jogelődök, jogelődök... (1. rész)

Korábbi bejegyzésünkben már említettük, hogy oldalunk 1900-tól számlálja a Pécsi MFC jogelődeinek eredményeit. Ebben a bejegyzésben arra teszünk kísérletet, hogy - legalább említés szintjén - valamennyi jogelődöt számba vegyünk, s egyben magyarázatot adjunk arra, miért is az 1900-as dátumot tekintjük a nulladik (na jó, mínusz negyedik...) kilométerkőnek.

Köztudomású tény, hogy a Pécsi Dózsa SE 1950 augusztusában alakult, azt azonban már kevesebben tudják, hogy mamutméretei a Pécsi Közalkalmazottak Sportegyesületének (P. KASE) szinte azonnali beolvadásával alakultak ki. Így került az akkor NB III-as indulási joggal rendelkező labdarúgó-szakosztály is a parancsszóra megalakított rendőregyesülethez.

A KaSE két klub egyesülésével jött létre: a Pécsi Közüzemi SE illetve a PAC-Bajcsy Zsilinszky 1948 augusztusában fúzionált egymással. Egy esztendeig PAC-Közüzem néven működtette labdarúgószakosztályát, majd működését szakszervezeti alapra helyezve a teljes egyesület vízilabdázókkal, atletizálókkal, szőröstül-bőröstül felvette az előbb említett KaSE nevet. A fúzió időpontjában a PAC-Bajcsy Zsilinszky labdarúgócsapata rendelkezett NB III-as rendelkezett joggal, s ez, illetve a nagyobb történelmi múlt miatt is e csapatot tekintjük az "egyenes ági" jogelődnek.

A PAC-Bajcsy Zsilinszky újra megalapított labdarúgócsapata pedig 1946 júliusában jött létre a nagyhírű Pécsi Athlétikai Club szakosztályaként. Az az egyesület, amely a pécsi sport meghonosítója, 1886-ban alakult, labdarúgó szakosztályát pedig 1900-ban alapította, s kisebb-nagyobb megszakításokkal működtette is egészen 1939-ig.

Bajnoki idényekre összegezve:

1900-tól 1939-ig Pécsi Athlétikai Club;
1946/47 és 1947/48 PAC-Bajcsy Zsilinszky;

1948/49 PAC-Közüzem (létrejött a PAC-Bajcsy Zsilinszky és
 a Pécsi Közüzemi SE fúziójaként);

1949/50 Pécsi KASE (névváltoztatással);

1950 őszétől: Pécsi Dózsa SE (Pécsi KASE beolvadásával).

Ha eddig követhető volt a történet, akkor a következő részben igazán összekeverjük majd a szálakat.

Csak  munkás! (folyt.köv.)

(Az újságkivágások forrásai az Új Dunántúl 1946. július 20-i, illetve a Dunántúli Napló 1948. augusztus 13-i és 1949. szeptember 25-i számai.)

Született 1950. Vagy mégsem?

Az információs oldalakon - váltakozva - két évszámot szoktak megjelölni a PMFC születési dátumaként. Ha a Dózsás idők kerülnek szóba, akkor 1950, ha pedig a Munkás alapítóévére utalnak, akkor az 1973-as évszám kerül említésre.

Mindkét évszám korrekt. Ahogy előző bejegyzésünkben is megemlítettük, a Pécsi Dózsa SE 1950 augusztusában alakult, míg a több pécsi egyesület összevonásával létrejött Pécsi Munkás Sportclub pedig 1973-ban. Csakhogy, már a Dózsának is volt jogelődje. Ahogy azt a Dunántúli Napló is írta, a Pécsi Közalkalmazottak Sportegyesülete beolvadásával duzzadt fel hirtelen többszakosztályossá a klub.  Mások mellett labdarúgók, úszók, vízilabdázók, atléták kerültek e lépéssel a Dózsa kötelékébe, a röplabdázók pedig a főiskolai egyesülettől érkeztek.

Érdemes megjegyezni, hogy bár a Dózsa valóban 1950-ben alakult, az azt alkotó szakosztályok azonban már kisebb-nagyobb múlttal rendelkeztek. A labdarúgók története pl. egészen 1900-ig vezethető vissza, így blogunk - a labdarúgók eredményeinek követése során - 1900-tól számítja a PMFC (és jogelődeinek) csodálatos történetét.

S egy következő bejegyzésben hamarosan arra is választ adunk, miért.

Csak a Munkás!

Megalakult a Pécsi Dózsa!

1950. augusztus 16-án  rövid, száraz cikkben számolt be a Dunántúli Napló egy újabb pécsi sportegyesület megalakulásáról. Akkoriban ez nem volt ritka, a gyárak, üzemek a szocialista álom részeként egyre-másra alakították saját egyesületeiket.

 Az új egyesület a Pécsi Dózsa SE nevet választotta, hasonlóan az ország többi rendőregyesületéhez, s azzal, hogy több szakosztályt is alapítottak, illetve azzal, hogy a KASE beolvadt a Dózsába, rögtön "Pécs egyik nagy egyesülete lett".

(forrás: Dunántúli Napló, 1950. augusztus 16.)

Oldalainkon a labdarúgók szereplését fogjuk figyelemmel követni, az 1950-es (vagy korábbi?) megalakulástól napjainkig. Kísérletet teszünk valamennyi bajnoki- és kupa, hazai és nemzetközi, tét- és edzőmérkőzés eredményeinek közlésére. 

S közben figyelemmel kísérjük a mai aranylábú fiatalok, a Pécsi Mecsek Futball Club jelenlegi csapatának sikereit is.

Csak a Munkás!

Csak a Munkás!

Nemrég egy statisztikai adatot kerestem a PMFC-ről az interneten, s meglepődve tapasztaltam, hogy egyetlen oldalon sem találtam meg azt, amire szükségem lett volna. Napokon keresztül bújtam az újságokat a könyvtárakban, mire megkaptam a kérdésemre a választ.

Ahogy teltek az órák a cikkek böngészésével, úgy fogalmazódott meg bennem, hogy létrehozok egy ilyen oldalt - egy blogot - amelyen nem csak statisztikai adatok, hanem a klub története is kirajzolódik a szurkolók és más érdeklődők számára, s ahol nem szerepel semmi más,

Csak a Munkás!

E blog oldalain visszatekintünk e nagymúltú egyesület történelmére, megemlékezünk a lila-fehér és kék-sárga gyökerekről miközben féltőn tekintünk klubunk jelenére, s bizakodva várjuk a múlt patináját is felülmúló győzelmeket tartogató jövőt. Kísérletet teszünk a legapróbb részletekig feldolgozni a - véleményünk szerint - évszázados múltat. Elfeledett meccsek, bajnokságok, arcok, gólok és parádés védések nyomába indulunk. Figyelünk a jelen hőseire, s együtt drukkolunk, szurkolunk, a csapatnak, buzdítjuk a fiúkat, miközben világgá kiáltjuk: Csak a Munkás!