Csepel SC - Pécsi MSC 4-1 (3-1)
1992. augusztus 29. Csepel, NB I., 3. forduló. 2.000 néző.
Góllövők: Stefanov a 2., Magyar a 12., Bognár a 27., Jakab a 41., Molnár a 87. percben.
Sárga lap: Váczi (buktatta Magyart) a 12., Kónya (Somogyi lerántásááért) a 43., Palacian (visszahúzta Lengyelt) az 56., Mikler (felvágta Masikot) a 63., Bódog (visszahúzásért) a 85. percben.
Szögletarány: 5:5 (2:1).
Csepel: dr. Szieben — Tyukodi, Váczi, Ács, Mikler — Stefanov, Bognár, Somogyi — Süveges (Tompos 80'), Jakab (Molnár 73'), Palacian. Edző: Varga István.
PMSC: Regős — Kónya, Balog, Dienes, Bódog — Medgyes, Kocsis (Ulveczki 63'), Vókó — Másik, Lengyel, Magyar. Edző: Koller Nándor.
Krónika:
2. perc: Góllal végződött az első csepeli támadás. Bognár 25 méterről lőtt, a labda kiperdült a vetődő Regős kezéből. Stefanov rácsapott, és három méterről a kapu bal oldalába továbbított. 1-0
12. perc: Lengyel átadásával Magyar indult, és 25 méterre a csepeli kaputól Váczi buktatta. A szabadrúgáshoz letett labdánál három pécsi játékos is készülődött, végül Magyar lőtte és óriási erővel bombázott a bal felső sarokba. 1-1
17. perc: Lengyel 30 méteres keresztlabdáját Másik kapta, a csatár elment Mikler mellett, egyedül törhetett kapura, ám lövés helyett az átadást választotta, és az rosszul sikerült.
23. perc: Tyukodi ívelt a pécsikapu előterébe, Regős kiütötte a labdát, de az Palacian elé került, aki viszont a 11-es pontnál álló Dienest találta telibe.
26. perc: Somogyi ívelését a kifutó Regős kiejtette, érkezett Stefanov, de nyolc méterről az üres kapu fölé bombázott.
27. perc: Ismét Somogyitól indult az akció. Átadását Bognár kapta, aki vezette néhány lépést a labdát, majd 25 méterről a bal felső sarokba vágta. 2-1
34. perc: Mikler indult a bal oldalon, majd 20 méterre a pécsi kaputól Lengyel buktatta. A szabadrúgást Bognár centiméterekkel lőtte a jobb kapufa mellé.
41. perc: Stefanov ívelt be szögletet a bal oldalról és Jakab a tétovázó kapus mellett két méterről a kapu bal oldalába fejelt. 3- 1
56. perc: Kónya egy szabadrúgást Magyar elé gurított, akinek 17 méteres lövését védte dr. Szieben.
58. perc: Ismét Magyar veszélyeztetett, ezúttal 16 méteres lövése centiméterekkel kerülte el a Csepel kapuját.
70. perc: Ulveczki a 11-es pontról megcélozta a kaput, dr. Szieben azonban bravúrral ütötte szögletre a labdát.
87. perc: A pécsi térfél közepén Tompos indította Molnárt, aki elvitte a labdát Balog mellett, becsapta a rátámadó Dienest, majd a kifutó Regőst is, és 10 méterről a kapu bal oldalába gurított. 4-1.
Jobb kezdésről nem is álmodhatott volna az újonc, hiszen egy kapushibát kihasználva már a második percben vezetett. A csepeli publikum hasonló folytatást remélt, a házigazdák azonban kissé túlzásba vitték az „ünneplést”, ráadásul a PMSC nem rendült meg a gyorsan bekapott góltól, és rövid időn belül egyenlített.
Változott a kép, úgy tűnt, hogy most a pécsiek váltak elégedetté, elszántabban küzdött viszont a Csepel. A hazaiak középpályásai ügyesen szerveztek, majd amikor rájöttek, hogy Regős kapus rendkívül rossz napot fogott ki, rendre távoli lövésekkel kísérleteztek, húsz-huszonöt méterről célozgatták a pécsi kaput. Ennek meglett az eredménye, ismét vezethetett a Csepel. Ezt a gólt követően viszont már nem tudott talpra állni a PMSC. Kapkodtak a vendégek és a Csepel irányított. Megérdemelten szerzett újabb gólt a félidő vége előtt.
A szünet viszont a pécsieknek használt jobban, mert a fordulás után átgondoltabb, lendületesebb lett a játékuk. Igaz, a Csepel kétgólos előnyének tudatában lassította a játékot, az eredmény tartására törekedett, és csak kontrákkal veszélyeztette a vendégcsapat kapuját. Hiába volt azonban a pécsi mezőnyfölény, a Csepel előnye egy pillanatig sem forgott veszélyben, mert a PMSC befejező emberei pontatlanul lőttek, vagy elkapkodták a lehetőségeket. A második félidőben visszafogottabb Csepel a hajrában még egyszer megrázta magát, és megadta a kegyelemdöfést ellenfelének. Kétségtelen, a PMSC súlyos vereségéhez nagyban hozzájárult az indiszponáltan védő Regős, de ez mit sem von le az újonc sikerének értékéből. A gólkülönbség túlzott, a csepeli győzelem azonban megérdemelt. (NS. 1992. aug. 30.)
Regős mind a négyben benne volt
Változatos volt a játék az első félidőben, de a jobb középpályás sorral rendelkező hazaiak rendre megelőzték a vendégeket, így a játék inkább a pécsi térfélen folyt. A csepeliek hamar rájöttek arra, hogy az esti villanyfényhez nem szokott vendégeket távoli lövésekkel lehet riogatni. Ez már az első félidőben kétgólos csepeli vezetést eredményezett.
Szünet után a Stefanovék őrizve az eredményt, átadták a kezdeményezést a piros-feketéknek. Utóbbiaknál azonban szélmalomharcot vívott a csatársor, a középpályán pedig egyedül Medgyes volt, aki tartotta a lelket a pécsiekben. Az utolsó 5 percben ismét fellángolt a hazai gárda és egy szép egyéni alakítás után beállította a 4-1-es végeredményt.
A pécsieknél a kapuban Regőst láthatóan zavarta a villanyfény, ennek következtében elbizonytalanodott, sok bajt okozott ezzel magának és a védelemnek is. A védők közül Balog és Kónya volt a jobb, Bódog nem bírt körülményessége és lassúsága miatt Süvegessel és a csereként beállt Molnárral sem. A középpályán szemmel látható volt, hogy nincsenek összeszokva, elfogadható teljesítményt csak Medgyesnek sikerült produkálnia. A csatárok közül mindvégig a középre hátrahúzódva játszó Lengyel játszott jól. Másik az első félidőben volt mozgékonyabb, szünet után eltűnt. Magyart egyedül gólja dicséri.
MESTERMÉRLEG:
Varga István: - Nem játszottunk jól, de eredményesek voltunk.
Koller Nándor: - Az 1-4 ellenére jól játszottunk, végig partiban voltunk. A kapusunk azonban óriási hibákat vétett, mind a négy gólban benne volt. Ez visszavetette a csapatot.