Pécsi MSC-Fordan - Nagykanizsai Olajbányász SE 2-2 (2-0)
1993. március 6. Pécs, Kovácstelep, edzőmérkőzés. 30 néző.
Góllövők: Lengyel (11-esből), Barborik, ill. Szabó Z. (2).
PMSC: Csaban — Ulveczki (Szabó Zs.), Balog, Braun, Vókó (Tolocskó) — Dárdai, Medgyes, Túri (Rózsa), Kocsis — Barborik, Lengyel. Vezetőedző: Koller Nándor.
Nagykanizsa: Csáki — Tóth, Popovics, Kiss I., Iványi — Grabant, Gyulai, Farkas (Németh), Hegedűs (Kis F.) — Skublics, Szabó Z. Vezetőedző: Németh Lajos.
A bajnokságban jobban ment...
Még nyáron is huzatos a pécsi kovácstelepi pálya, hát még ilyenkor... Fújt is szombaton a metsző szél, cudar hideg volt. Nem is lehet csodálkozni azon, hogy csak húsz-harminc néző volt kíváncsi a PMSC-Fordan—Nagykanizsai Olajbányász előkészületi mérkőzésre.
Aki otthon maradt, nem veszített sokat. A havas-jeges talajon sokat csúszkáltak a játékosok, a labda nemigen engedelmeskedett nekik. Az első félidőben az NB I-esek tudták jobban megszelídíteni, ezért kétgólos előnyhöz jutottak.
A szünet után aztán, ki tudja, miért, a pécsiek elkezdtek korcsolyázni. Már kevesebb volt a pontos átadás, annál több az esés, az elcsúszás. Lesgyanús helyzetből lőtt góllal szépített a tartalékos Nagykanizsa, és ahogy az várható volt, ezután belelkesedett. A mecsekaljaiak játéka innen kezdve görcsössé vált, a cseréik sem váltak be, úgyhogy az NB II-es gárda kiegyenlített.
A pécsieknél hiányzott az influenzás Palaczky és a hátfájdalmakra panaszkodó román Azoitei. Utóbbi a szünetben, a teakiosztásban tűnt ki.
A mozgalmas hétvége vasárnap folytatódik a PMSC-Fordan számára. A Kaposvár melletti Jután a pörbölyi buszbalesetben elhunytak és a még kórházban ápoltak hozzátartozóinak megsegítésére rendezendő jótékony célú tornán indulnak a Videoton-Waltham, a Juta és a Nagyatád társaságában. Kedden újabb mérkőzést játszik a PMSC-Fordan, Pécsett 14.30-kor az ukrán első ligás Kárpáti Lvov csapatát fogadja. Ettől a csapattól vették meg a pécsiek két idegenlégiósukat, Csaban kapust és Tolocskót. (Nemzeti Sport, 1993. március 7.)
Előkészületi mérkőzés
Nézőszámot szándékosan nem írtam, a cudar hideg, a metsző szél miatt nagyon kevesen voltak (30-nál nem többen) az amúgy is cúgos kovácstelepi pályán.
Ä leszúrt rittbergereket kis tartáshibával mutatták be a játékosok, vagyis sokat csúszkáltak a fagyott havon. A legjobb hírt a kitartásukért dicséretet érdemlő szurkolók akkor kapták, amikor a második félidőben egyszer csak valahonnan megszólalt a hangosbeszélő, és a következőket közölte: „Forralt bor kapható a Kinizsi-büfében. ” (Ami a tetthelytől, a meccstől 30 m-re volt csak.)
A PMSC-Fordan az influenzás Palaczky és a kisebb hátsérüléssel bajlódó Azoitei nélkül lépett pályára, de a kanizsaiak is nélkülözték öt beteg-sérült emberüket. A pécsiek a biztos vezetésük után magukra hozták az ellenfelüket, amely a cserékkel akkor már felhígult hazai védelem hibáit kihasználva kiegyenlített.
A mezőny legjobbja a szünetben szervírozott csésze forró tea volt, amiből e sorok írójának is jutott.
(Dunántúli Napló, 1993. március 7.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése