Pécsi MSC-Fordan - Ferencvárosi TC 0-2 (0-1)
1993. március 16. Pécs, Újmecsekalja. Magyar Kupa, negyeddöntő, első mérkőzés. 7.000 néző.
 |
| A kettős kiállítás pillanata (fotó: Dunántúli Naőló, 1993. március 17.) |
Góllövők: Gregor a 31., Lipcsei a 89. percben.
Sárga lap: Palaczky (felvágta Cigant) a 10., Kuznyecov (Barborik buktatásért) a 13., Simon (lerántotta Azoiteit) a 18., Lengyel (Lipcseit buktatta) a 65., Kocsis (Gregor felvágásáért) a 75. percben.
Kiállítva: Barborik, Simon, mindkettő a 85. percben.
Szögletarány: 2:5 (2:2).
PMSC-FORDAN: Csaban — Dienes, Braun, Palaczky (Lengyel, sz.) — Ulveczki, Medgyes, Dárdai, Vókó, Kocsis — Barborik, Azoitei (Tolocsko, 84'). Edző: Koller Nándor.
FTC: Horváth — Simon, Telek, Kuznyecov (Szenes 72') — Páling, Lipcsei, Albert, Fodor (Deszatnik 79'), Keller — Gregor, Cigan. Edző: Nyilasi Tibor.
Krónika:
6. perc: Óriási ferencvárosi helyzet maradt kihasználatlanul. Lipcsei indította a balösszekötő helyén Gregort — a pécsi védők lest vitattak és megtorpantak, a játékvezető viszont intett, hogy szó sincs lesről —, a csatár rávezethette a labdát a kifutó Csabanra, majd 12 méterről elgurított mellette, de a lövés centiméterekkel elkerülte az üres kaput.
A kapuk ritkán kerültek veszélybe, a játék jobbára a felezővonal környékén zajlott, de ez nem azt jelentette, hogy ne igyekeztek volna a csapatok. Elfogadható volt a küzdelem, viszont feltűnően sok volt a szabálytalanság és ez széttördelte a folyamatos játékot. Nem véletlenül adott három sárgát már az első húsz percben Piller játékvezető.
29. perc: Dárdai egy ügyes csel után 30 méterről váratlanul lövésre szánta el magát, a lehulló labda csaknem becsapta a ferencvárosi kapust, de Horváthnak végül sikerült hárítania.
31. perc: Albert elegánsan kilépett a pécsi védők között, a tizenegyes pont tájékáról elgurított Csaban mellett, a labda azonban visszapattant a kapufáról, de érkezett Gregor, és két lépésről a kapu közepébe gurított. 0-1
31. perc: Ulveczki tizenhat méteres kapáslövése alig szállt fölé.
43. perc: Telek futott fel a jobb oldalon, a tizenhatos sarkához közeledve Páling elé továbbított, aki egyből lőtt, a labda azonban elkerülte a kaput.
46. perc: Lipcsei húszméteres bombáját védte Csaban.
51. perc: Barborik a szögletzászló közelében becsapta Kuznyecovot, visszagurított a felfutó Dárdai elé, a középpályás azonban erőtlenül lőtt, és a helyzetből nem lett semmi.
67. perc: Lipcsei megkeverte a pécsi védelmet, de amikor helyzetbe került , 12 méterre a pécsi kaputól —, megcsúszott, nem találta el kellő erővel a labdát, így Csaban különösebb gond nélkül hárított.
71. perc: Medgyes 25 méteres kapáslövésénél Horváth csak másodszorra kaparintotta meg a labdát.
85. perc: A ferencvárosi térfél közepén Simon buktatta Barborikot. A pécsi játékos törlesztett, Pillér ezért kiállította. Mivel Simon „alakítása"’ is sárga lapot érdemelt — s neki volt már egy sárgája —, Pillér így előbb a sárgát, majd közvetlen ezután a pirosat mutatta fel a ferencvárosi hátvédnek.
89. perc: Lipcsei a kezdőkörben elvette Brauntól a labdát, lefutotta a védőket és a hatalmas vágta végén 14 méterről a kapu jobb alsó sarkába továbbított. 0-2
Megengedte az időjárás
Az időjárás okozta kényszerszünet a Ferencvárosnak kedvezett. A zöld-fehérek ezúttal feledtették a bajnoki rajt botladozását, míg a PMSC-Fordan nem tudta megismételni az elmúlt hetekben nyújtott teljesítményét. A Ferencváros úgy kezdett, hogy semmit nem bíz a szerencsére, és már az első mérkőzésen kedvező pozíciót alakít ki a visszavágóra. A zöld-fehérek nagy lendülettel támadtak, és már az első percekben kialakítottak egy gólhelyzetet, amelynél csak a szerencse mentette meg a pécsieket a góltól. Az újabb ferencvárosi helyzetre viszont hosszú időt kellett várni, mert hiába kezdeményeztek a zöldfehérek, a PMSC védelme ekkor hibátlanul látta el feladatát. De csak ezt, mert a hazai támadások erőtlenek és elképzelés nélküliek voltak.
Az nem róható fel a pécsieknek, hogy nem igyekeztek, de a határozott vendégek már a felezővonalnál megállították őket, ha másképp nem, hát szabálytalanság árán. A hazaiak képtelenek voltak bármit is kitalálni a Ferencváros védekezése ellen. Fél óra után megérdemelten szerzett előnyt az FTC, mert az első játékrészben egyértelműen jobb volt a zöld-fehér együttes.
Szünet után úgy tűnt, hogy a vendégek elégedettek egygólos vezetésükkel, és kissé visszavettek az addigi iramból. Igaz, a PMSC-Fordan játéka valamivel tervszerűbb lett, sőt, a pécsiek előtt több lehetőség kínálkozott a második játékrészben. A befejezésekbe azonban rendre hiba csúszott, így elmaradt az egyenlítés.
A Ferencváros az idő múlásával már csak az eredmény tartására törekedett, és csupán szórványos kontrákkal veszélyeztetett. Ezek viszont alaposan feladták a leckét a fellazult pécsi védelemnek. Már-már mindenki elkönyvelte az 1-0- ás Fradi-győzelmet, amikor Lipcsei remek egyéni alakítás végén növelte csapata előnyét, és ezzel a góllal valószínűleg már a továbbjutás kérdését is eldöntötte a Ferencváros javára. (Nemzeti Sport, 1993. márc. 17.)
A visszavágó már csak formaság
Kíváncsian várta a szép számú nézősereg, hogy kinek tett jót a háromhetes szünet: a a meglepően jól rajtoló házigazdáknak, vagy az FTC-nek, amely ugyanilyen meglepetésre rosszul indult. A választ hamar megkaptuk: a zöld-fehérek lerohanták a PMSC-t, az első félidőben olyan tempót diktáltak, amire az nem volt fölkészülve. Hajtott, darált a Fradi, ahogy az ellenfélhez került a labda, rögtön lecsapott rá. Igaz, legtöbbször szabálytalanul, ennek volt köszönhető a 18 perc alatt kiosztott három sárga lap.
A sérülések miatt több kulcsjátékosukat (Túri, Balog) nélkülöző pécsiek nem tudtak mit kezdeni a megtáltosodott vendégekkel, erőtlenül, elképzelés nélkül próbálták menteni a menthetőt. Még igazi helyzetekig sem jutottak, a Barborik-fejes volt a ferencvárosi kapura legveszélyesebb hazai próbálkozás.
A gól után, és különösen a szünetet követően visszavett a tempóból az FTC, jó lett volna neki a visszavágóra az egygólos előny is. A pécsiek azonban a nyomás alól felszabadulva sem tudták átvenni a kezdeményezést, sőt az utolsó percben a csapat addigi legjobbjának számító Braun óriási hibájából újabb gólt kaptak. Ezzel a visszavágó tulajdonképpen formasággá vált, hiszen a két együttes tegnap látott teljesítménye alapján aligha várható a fővárosban 3 gólos pécsi győzelem.
A PMSC-ben Csaban kapus a gólokat nem védhette, a piros-feketék egyik legjobbja volt.
Ha Braun a végén nem hibázik, rá is ugyanez lett volna elmondható. Ulveczki elég jó formában játszott, a középpályán még Medgyes játéka volt elfogadható az övén kívül. A többiek ezúttal „várakozás alatt” teljesítettek, nem voltak egyenrangú partnerei még a félgőzzel játszó Ferencvárosnak sem. (Dunántúli Napló, 1993. március 17.)
MESTERMÉRLEG:
Nyilasi Tibor: - Nagyon fogadkoztak a fiúk, hogy feledtetik a Csepel ellen hazai pályán elszenvedett bajnoki vereséget. Elégedett vagyok a játékosok teljesítményével, hiszen betartották a taktikai utasításokat.
Koller Nándor: - Ahogyan egyre későbbi időpontra kellett halasztani a mérkőzést, úgy nőttek a Fradi esélyei, mi pedig egyre távolabb kerültünk a lehetőségtől. Az elmúlt napokban megsérült két meghatározó játékosunk - Balog és Túri -, így szinte irányító nélkül maradt a csapat. Hiába igyekezett a gárda, rengeteg hibát vétettünk, s éppen ezért nem lehetek elégedett, megérdemelten nyert a Fradi. Csakhogy nekünk most nem is ezért fáj a fejünk: fontosabb a szombati Csepel elleni helytállás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése