 |
| Somogyi Máté (forrás: pmfc.hu) |
Paksi FC II. - Pécsi MFC 0-0
2018. október 28. Szekszárd, NB III. Középcsoport, 12. forduló. 150 néző.
Vezette: Szalai László (Keszthelyi Tamás, Gyűrüsi Péter).
Sárga lap: Kővári (27.), Nikházi (55.), Süvöltős (66.), Opavszky (93.), ill. Kálmán (28.), Fujsz (58.), Pinczés (60.)
Paksi FC II.: Borsos – Berdó (Kovács L., 75.), Molnár, Nikházi (Kovács E., 71.), Horváth, Opavszky, Kővári, Kiliti, Bartha, Nagy, Süvöltős. Vezetőedző: Tököli Attila.
PMFC: Somogyi – Hanol, Romic, Erdős, Varga (Gellén, 78.) – Kálmán, Koller, Szellák, Kiss (Pinczés, 18.) – Fujsz (Reicheld, 84.), Péter. Vezetőedző: Vas László.
Arkagyij Rajkin
Berdó Máté és Kővári Róbert személyében két egykori PMFC-játékossal a soraiban állt fel a Paks csapata a Szekszárdon rendezett bajnoki mérkőzésen. Míg Berdó csak utánpótlás-szinten, Kővári a felnőttek között is felöltötte klubunk mezét: mi több, 81 mérkőzésen 10 gólt szerzett csapatunk színeiben. No, de aki a kispadon ült, aki csatába vezette az ellent: nem más, mint klubunk egykori gólzsákja, a válogatottságig is eljutó Tököli Attila.
A meccs kezdetén felváltva kerültek helyzetbe a csapatok, Somogyi Máté kétszer is szépen hárított, miközben a másik oldalon Péter Bence került kétszer is helyzetbe. Sajnos, mindkettő kimaradt...
Nem kezdődött rosszul a meccs. Persze, a színvonal nem verte az eget, legalább akadt egy kis izgalom. Somogyi a jobbik napját fogta ki - nem mintha, kapusunkra bármikor is panasszal lehettünk volna -, de támadóink megint harmatosnak bizonyultak. Legszívesebben egy villámigazolással csatasorba állítottuk volna Tököli Attilát.
A legnagyobb izgalom azonban nem a kapuk előtt történt: egy kényes szituációt követően ifjú támadónk, Kiss Krisztián maradt a gyepen, s le is kellett cserélni. Csak remélni tudjuk, hogy nem súlyos a sérülése.
A kényszerű csere után, mintha észbe kaptak volna a játékosok: Te jó ég, itt meg lehet sérülni! - gondolhatták, mert egy csapásra visszavettek a lendületből a csapatok, s bizony a kezdeti huszáros rohamok után csak poroszkáltak a pályán. Egy-egy helyzet itt, egy-egy helyzet ott, összességében nem rágtuk le a körmünket az izgalomtól.
Negyvenöt percnyi játékot követően úgy véltük, bizony, ez a paksi csapat nem véletlenül áll a kieső helyen, ám ezzel együtt nem mertünk volna nagy összegben arra fogadni, hogy a PMFC képes lesz legyőzni. Mert hiába a szilárd védelem, ha elöl harmatgyenge támadósor próbálkozik. Bizony, mi jobban örülnénk egy 7-2-es győzelemnek, ahol a védelmünk kétszer bicsaklik, mint egy ilyen semmire sem jó, gólnélküli döntetlennek. Szóval, megint fanyalgunk...
Merthogy, ez a Paks igenis verhető csapat. verhető lenne még ennek a Pécsnek is, de valami hiányzik az idei PMFC-ből. Ha szakácsok lennénk, azt mondanánk, hogy hiányzik a só. Ha autószerelők, akkor a kenőanyag. Ha villanyszerelők, akkor a szikra. Valami olyan, ami nem a legmeghatározóbb, de mégis nélkülözhetetlen. S csak csóváljuk a fejünket, egyre többször pillantva a tabellára, számolgatva, latolgatva, mire lesz elég ez a játék a bajnokság végéig.
 |
| Arkagyij Rajkin, népszerű orosz komikus |
Közben elkezdődött a második félidő, s bár Koller kétszer is helyzetbe került - egyszer egy fűcsomó, egyszer pedig az egyik kapufa mentette meg a hazaiakat a góltól - valahogy éreztük, a második félidő is szikra és só nélkül telik majd el.
Persze, volt dolga a kapusoknak, a mi Máténk is többször védett, csatáraink is lőttek, csak egyre többször jutott eszünkbe az egykori klasszikus, Arkagyij Rajkin legendássá vált mondata: "Válámi ván, dé ném áz igázi!"
Igen. Valami van, valami mocorog a csapatban, a fiúk keresik önmagukat, van egy csel, van egy ötlet, de igazán még nem találták meg a titkos fegyvert, még nem került elő a nyúl a varázscilinderből (hogy egy másik Rajkin-klasszikusra is utaljunk...), ami ahhoz kell, hogy a néző igazán, szívből, s ne csak merő udvariasságból tapsolja meg a bűvészt. Mert az a bűvész, aki nem húzza elő a nyulat, az csak egy bohóc.
S mivel nem vagyunk igazán rajongói az egykori orosz komikusnak, inkább egy szakácsot szeretnénk kérni Újmecsekaljára. Vagy egy villanyszerelőt. Fel kellene rázni a csapatot.
Csak a Munkás!
MESTERMÉRLEG:
Tököli Attila: A meccs pozitívuma, hogy végre nem kaptunk gólt. Ugyan volt a pécsieknek több lehetősége is, de már az első félidő is úgy kezdődött, hogy mi szerezhettünk volna gólt, gólokat. Ellenfelünk kapusának bravúrjain múlt, hogy nem találtunk be. A második félidő eleje nem a miénk volt, de a hosszabbításban már ismét nekünk volt, talán négy helyzetünk is. Sajnos nem sikerült gólt szereznünk, bár szerintem, ha csak egyet is belövünk, akkor megnyertük volna a meccset, viszont a mai teljesítményünkre lehet építeni. (paksifc.hu)
Vas László: Rengeteg helyzetet dolgoztunk ki, de sajnos egyet sem tudtunk belőni. A fiúk dolgoztak, mindent megtettek, de képtelenek voltak betalálni, ezért keserű a szám íze. (bama.hu)
MESTERMÉRLEG:
Tököli Attila: A meccs pozitívuma, hogy végre nem kaptunk gólt. Ugyan volt a pécsieknek több lehetősége is, de már az első félidő is úgy kezdődött, hogy mi szerezhettünk volna gólt, gólokat. Ellenfelünk kapusának bravúrjain múlt, hogy nem találtunk be. A második félidő eleje nem a miénk volt, de a hosszabbításban már ismét nekünk volt, talán négy helyzetünk is. Sajnos nem sikerült gólt szereznünk, bár szerintem, ha csak egyet is belövünk, akkor megnyertük volna a meccset, viszont a mai teljesítményünkre lehet építeni. (paksifc.hu)
Vas László: Rengeteg helyzetet dolgoztunk ki, de sajnos egyet sem tudtunk belőni. A fiúk dolgoztak, mindent megtettek, de képtelenek voltak betalálni, ezért keserű a szám íze. (bama.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése