1992. november 28. Pécsi MSC - Vác FC-Samsung 0-1 (0-0)

Pécsi MSC - Vác FC-Samsung 0-1 (0-0)

1992. november 28. Pécs, Újmecsekalja. NB I., 15. forduló. 4.000 néző.

Huták Antal

Vezette: Huták (Nagy L., Győr). 

Góllövő: Füle 62. percben.

Kiállítva: Kónya a 28. percben

Sárga lap: Puglits (szándékos kezezésért) a 43., Kocsis (belerúgott Nyilasba) a 74., Szedlacsek (Balog felvágásáért) a 82., Balog (Szedlacsek ellökéséért) a 82., Nyilas (Balog megrúgásáért) a 83. percben. Szögletarány: 2:9 (1:5). 

PMSC: Bogyay — Dienes, Balog, Bódog — Kónya, Medgyes, Ulveczki, Kocsis (Rózsa, 69'), Vókó — Másik, Lengyel (Magyar 79'). Edző: Koller Nándor. 

VÁC FC-SAMSUNG: Koszta — Hahn, Nagy T., Bánfi — Puglits (Szedlacsek 60'), Kriska (Nyilas, sz.), Románok, Simon, Aranyos — Füle , Répási. Edző: Csank János. 

Krónika:

28. perc: Simon átadásával Füle középen kilépett, Kónya utolsó emberként elgáncsolta a mellette elfutó váci játékost, ezért Huták kiállította. 

38. perc: Megint Simon adott jó labdát Répásinak, aki balról, kissé kisodródva, 10 m-ről a jobb kapufa mellé bombázott. 

62. perc: Répási indította Nyilast a jobb oldalon, ő gólhelyzetben a kifutó Bogyay felett átemelte a labdát, amely a lécről lepattant, és Füle néhány lépésről a hálóba kotorta. 0-1 

72. perc: Balog középen kapura húzott. Nyilas elütötte, de nem kapott sárga lapot, sőt, még szabadrúgást sem ítélt a játékvezető a PMSC javára. 

Bogyay Zoltán

A mérkőzés után a JT és a PMSC vezetői a klubházban kis ünnepséget rögtönöztek Huták Antal tiszteletére, aki 160 NB 1-es mérkőzéssel a háta mögött, ezzel a találkozóval fejezte be a játékvezetést.

Kiidegeskedve

Nem érdemelt vereséget a PMSC, mert semmivel sem játszott gyengébben, mint a listavezető. Igaz, nem futballozott jól sem, de hasonlóképpen halvány volt a Vác is. Hiába volt 62 percig emberhátrányban a pécsi csapat, nem látszott meg a vendégek játékán, hogy eggyel többen vannak. A bajnokesélyes kényelmesen passzolgatott, mintha tudta volna, hogy nem érheti meglepetés a Mecsekalján, pedig érhette volna, ha a piros-feketék néhány helyzetükből csak egyet kihasználnak. De hát Vácott is tudják, hogy sűrű gólesőtől ezen az őszön nem kell tartani Pécsett . .. Kísértett újra a pécsi gólszegénység, amely most már megérdemli a vészes jelzőt. (Nemzeti Sport, 1992. nov. 29.)

MESTERMÉRLEG:

KOLLER NÁNDOR: — Úgy érzem, hogy nem egyforma feltételek mellett játszott a két csapat. Az első húsz perc egyértelműen a miénk volt, s bár Kónya kiállítása zavart okozott, továbbra is támadásban maradtunk. Tizenegy emberrel nem szenvedtünk volna vereséget. 

CSANK JÁNOS: — A csapat túlságosan ideges volt, és hiába nyugtattam a játékosokat. Gyengén játszottunk. Kónya kiállítása csak fokozta az izgalmakat. Mondhatom azt is, hogy a piros lap tovább növelte a játékosok idegességét, ebből következően nagyon sok hibát követtek el, s mivel már arra koncentráltak, hogy maradnak-e a tabella élén, a játékuk sem javult. 

1992. november 25. Beremendi Építők SK - Pécsi MSC 0-5 (0-2)

Beremendi Építők SK - Pécsi MSC 0-5 (0-2)

1992. november 25. Beremend, Magyar Kupa, 3. forduló a 16 közé jutásért. 1.000 méző.

Vezette: Stamler (Herbály, Szabó J.). 

Góllövők: Vókó a 12., Lengyel a 22., Lengyel a 67., Rózsa a 70., Magyar a 80. percben. 

Sárga lap: Kónya (lerántásért) a 74. percben.

Beremend: Hatala - Bábli, Óbert, Mim - Sztipánovics (Borsós a szünetben), Jäckl, Illés, Dárdai, Müller G. - Szabó (Müller K. a szünetben), Fülöp. Edző: Dárdai Pál. 

PMSC: Bogyay - Kónya, Balog, Bódog - Vókó, Medgyes, Dienes, Ulveczki, Kocsis - Másik (Rózsa, 69.p.), Lengyel (Magyar, 69.p.). Edző: Koller Nándor.

Krónika:

12.p.: 25 méteres szabadrúgáshoz jutott a PMSC. Medgyes Vókó elé gurított, aki kapásból a kapu közepébe lőtt (1-0). 

22.p.: Ártatlannak tűnő helyzetben Lengyel úgy 25 m-re Hatala kapujától a védők gyűrűjén keresztül a jobb alsó sarokba bombázott (2-0).  

67.p.: Másik ívelt a jobbszélről a középen fölfutó Lengyel elé, ő pedig közvetlen közelről a tehetetlen hálóőr mellet a kapu közepébe vágta a labdát (3-0). 

'70.p.: Az egy perce csereként beállt páros lendült akcióba: Magyar jobbról tálalt a 16-oson belülre érkező Rózsa elé, ő pedig fordulásból a kapu bal oldalába perdített (4-0). 

80.p.: Ulveczki indítása után Magyar játszotta magát tisztára, és az ötösről senkitől sem zavartatva laposan a hálóba pöckölt (5-0). 

Dárdai Pál

Osztálykülönbség

Pár percnyi megilletődöttség után hamar magára talált a bajnokságot veretlenül záró hazai gárda, és a két szép vendéggól ellenére sem játszott alárendelt szerepet ebben a játékrészben. Szünet után már jobban kijött a két osztálynyi különbség a játékosok között, a harmadik PMSC-találat után pedig talán már lélekben is föladták a reményt a mindinkább elfáradó és egyre többet hibázó hazaiak. 

MESTERMÉRLEG:

Koller Nándor: - Kötelező győzelem volt, végre sikerült gólokat is lőnünk. Remélem átmentünk e tudományunkból az utolsó bajnokira is valamit. 

Dárdai Pál: - Úgy érzem a harmadig gólig partiban voltunk, utána azonban kifáradt és összeroppant a csapat. Gratulálok a PMSC-nek a győzelemhez. 

(Dunántúli Napló, 1992. nov. 26.)

1992. november 21. Vasas-Smirnoff - Pécsi MSC 3-1 (1-0)

Vasas-Smirnoff - Pécsi MSC 3-1 (1-0)

1992. november 21. Budapest, Fáy utca. NB I., 14. forduló. 3.000 néző.

Rózsát (pirosban) szereli Sirinbekov
(fotó: Labdarúgás, 1992. december)

Vezette: Bognár (Molnár L., Kiss B.). 

Góllövők: Sirinbekov a 31., Claude az 53., Nahóczky a 62., Ulveczki a 64. percben.

Sárga lap: Balog (lerántotta Zvarát a 70. percben. 

Szögletarány: 5:1 (2:0).

VASAS: Babócsy — Zentai, Juhár, Nahóczky — Kecskés, Strinbekov, Nagy T, Galaschek, Pecha — Zvara, Claude. Edző: dr. Genzwein Ferenc. 

PMSC: Horváth  — Kónya, Balog, Vókó — Szabó (Magyar 67'), Ulveczki, Medgyes, Rózsa, Kocsis — Másik, Lengyel. Edző: Koller Nándor.

Krónika:

15. perc: Az alapvonal közeléből Galaschek adott, középre, Nagy tizenkét méterről, fordulásból lőtt, a gólvonalon álló Balog azonban szögletre tisztázott. 

30. perc: Balog futott el a jobb oldalon, élesen középre lőtt, Babócsy merész kivetődéssel elcsípte a labdát Ulveczki elől. 

31. perc: Szabadrúgáshoz jutott a Vasas, húsz méterre a pécsi kaputól. Pecha legurította a labdát Sirinbekov elé, aki nagy erővel félmagasan a kapu jobb oldalába bombázott 1-0 

44. perc: Lengyel lépett ki a 1s balösszekötő helyén, nagyvágta után, 17 méterről lőtt, a kifutó Babócsy azonban bravúrral mentett.  

53. perc: Pecha középről a balösszekötő helyén érkező Galaschekhez továbbított, ő a 16-os oldalvonalától a kapu elé ívelt és Claude az ötösről, az elmélázó Horváth mellett a kapu bal oldalába fejelt. 2-0 

61. perc: Rózsa 30 méteres szabadrúgását Babócsy kiöklözte, a labda Medgyes elé került, akinek 17 méteres bombája centiméterekkel kerülte el a Vasas kapuját. 

62. perc: A jobb oldalról, szögletből Zvara ívelt középre, Nahóczky a tétovázó védők között magasan felugorva, hat méterről, a megtorpanó. Horváth mellett a jobb sarokba fejelt. 3-0 

64. perc: A PMSC első és egyetlen szögletét Kocsis ívelte be, Ulveczki kapura fejelt, a gólvonalon álló Zentai tisztázott, de ismét a pécsiekhez került a labda. Ezúttal Másik fejelhetett, de Babócsy ügyetlenkedett, kipattant tőle a labda, és a közelben álló Ulveczki a kapuba kotorta. 3-1 

79. perc: Zvara került helyzetbe, ám nyolc méterről a kapu fölé emelt. 

77. perc: Pecha elfutott a bal oldalon, beadását Nagy lőtte tíz méterről a jobb felső sarok felé, Horváth lehúzta a labdát. 

Ulveczki Zoltán

Szünet után volt játék

Könnyű Vasas-győzelem! A várakozásnak megfelelően, a pécsiek megszállták kapujuk előterét. Szükségük is volt rá, mert a Vasas nagy lendülettel kezdett. Nagy Tamás szervezte a piros-kékek játékát, szinte minden akció tőle indult. A fölény ellenére kevés veszélyt jelentettek a kapura, mert a két csatár adós maradt a befejezésekkel, Zvara még úgy-ahogy, időnként gondot okozott a PMSC védőinek, de Claude teljesen veszélytelen volt. A középpályások távoli lövéseit pedig védte a pécsi kapus. 

Húsz percig tartott ez a Vasas-fölény, mindössze egy gólhelyzettel, ezután kiegyenlítődött a játék. Valamivel bátrabb lett a Pécs, felhagyott a védekezéssel, vezetett néhány támadást. Meglepetésre a Vasas akkor szerzett vezetést, amikor már nem volt fölényben. Bár az igazsághoz tartozik, hogy ez a vezetés az addig látottak alapján megérdemelt volt. 

Szünet után, bő negyedóra alatt, a piros-kékek padlóra küldték ellenfelüket. A lendületes támadások ekkor már jó játékkal is párosultak, és a Vasas kíméletlenül kihasználta a PMSC védelmének — élén Horváth kapussal — a megingásait. Természetesen a vendég védők megingásai mit sem vonnak le a házigazdák sikerének értékéből. 

A háromgólos vezetés után rövidke időre visszafogottabb lett a piros-kék együttes, fellángolt a PMSC, de a hajrában már ismét az történt, amit a Vasas elképzelt. A szünet utáni játék kárpótlást jelentett a gyengécske első félidőért. (NS. 1992. nov. 22.)

Bejött a papírforma

Janus-arcú mérkőzést vívott a Fáy utcában a PMSC a hazaiakkal. A pécsiek meglepően bátor támadó játékkal lepték meg az őszi idényre alaposan feljavult hazaiakat. Különösen a pálya közepét uralták a piros-feketék, csakhogy ezzel saját erejüket emésztették fel, mert a támadásoknál ismét kiütközött régi betegségük, a gólképtelenség. Másik és Lengyel is képtelen volt megbirkózni a tartalékosán is masszív Vasas-védőkkel. Mindez nem szegte kedvét a vendégeknek, csupán képtelenek voltak erőtartalékaikat úgy átcsoportosítani, hogy az gólban, illetve gólokban jusson kifejezésre. A bekapott gól után fellazult a pécsi hátvédsor, s mivel Horváth kapus is többször bakizott, a hazaiak tetemes előnyre tettek szert. A szépítő gól úgy esett, hogy a gyér számú közönség sem lepődött meg rajta. 

A pécsi kapuban Horváth több jó védése mellett néhányszor „elaludt”. A hátvédsorban a végig egyenletes játékot nyújtó Balog mellett Kónya volt még jó. Szabó nem bírt a Vasas játékmesterével, Galaschekkel. Az alkalmi középpályás sorban Medgyes mellett Kocsis és néha Rózsa vétette magát észre. A csatárok nem boldogultak a hazai védőkkel. 

A Vasasban a végig magabiztos Babócsy és Juhár mellett Pecha, Siribenkov, Nagy T. és Galaschek játszott átlagon felül. 

MESTERMÉRLEG:

Dr. Genzwein Ferenc: - Az eredményesség mellett jól is játszott a csapat. A második félidőben igazi szórakozást nyújtottunk a nagy hidegben szurkolóinknak. 

Koller Nándor: - Ez a mérkőzés is megmutatta gyengéinket. Sajnos, megérdemelt vereséget szenvedtünk. Némi magyarázat - mentségként -, hogy meglehetősen tartalékos volt csapatunk.

1992. november 17. Harkányi SE - Pécsi MSC 1-2 (0-0)

Harkányi SE - Pécsi MSC 1-2 (0-0)

1992. november 17. Harkány, Jótékony célú mérkőzés. 100 néző.

Vókó: győztes gól

Vezette: Szalóky.

Góllövők: Pankotai illetve Magyar, Vókó.

Harkány: Horváth B. - Kasza Z. (Hajdú), Kófiás, Kasza J., Szécsi (Pintér J.) - Bíró (Molnár), Demhardt, Szepesi, Gellén - Pankotai, Varga (Pintér Zs.). Edző: Kurucsai László.

PMSC: Horváth Gy. (Bogyay) - Kónya (Farkas), Balog, Szabó Zs., Vókó - Rózsa, Ulveczki. Medgyes (Tallósi), Kocsis - Másik (Magyar), Lengyel (Hánzs). Edző: Koller Nándor.

Jótékony célú labdarúgó-mérkőzés  

A vadidegen, a futballberkekben nem járatos betévedő nem tudhatta az első félidőben, hogy melyik csapat az NB I-es és melyik a megyebajnokságban az alsóházban szereplő. A harkányiak lelkesedéssel, hajtással tüntették el a tudáskülönbséget. 

Érezte a bajt, ezért megemberelte magát a szünet után a PMSC. Már az elejétől fogva többet támadott, a vezető gólon kívül újabb helyzetekig jutott. A dolog szépséghibája, hogy közben a Harkány egyenlített. 

A második játékrészre némiképp feljavult PMSC csak nehezen nyert, egy jól eltalált távoli Vókó-lövés döntött a javára. 

A Harkány dicséretet érdemel a küzdeni akarásáért. Ami a PMSC-t illeti: nem lett sokkal jobb szombat óta. A találkozó bevételét a menekültek megsegítésére ajánlották fel.

(Dunántúli Napló, 1992. nov. 18.)

Ukránlesen 

Ukrajnában jártak a PMSC vezetői, hogy megnézzék az első osztályú bajnokság rangadóját, a Karpatia Lvov—Dinamo Kijev találkozót, s azon játékosokat figyeljenek. Az út nem volt hiábavaló, hiszen játékos éppen bőven van, olyan is, aki megfelelne, ám tárgyalásokra nem kerülhetett sor, mivel a Karpatia Lvov elnöke igencsak bizonytalan. Csak azt nem tudja, hogy kiket enged el, s hogy mekkora összegben szabja meg az árukat. A pécsiek gondolkodási időt adtak az ukrán vezetőnek, s decemberre szíves örömest várják a csapat edzőjének a társaságában a Mecsek aljára, ahol reményeik szerint immár nem csupán tájékozódnak, de szerződéseket is kötnek. (NS. 1992. nov. 19.)

1992. november 14. Pécsi MSC - MTK 0-0

Pécsi MSC - MTK 0-0

1992. november 14. Pécs, Újmecsekalja. NB I., 13. forduló. 3.000 néző.

Gyatra meccs volt
(fotó: Dunántúli Napló, 1992. november 15.)

Vezette: Varga L. (Márton, Dr. Bozóky). 

Sárga lap: Keresztúri (Másik lerántásáért) a 7., Bódog (Szabó T. buktatásáért) a 8., Dienes (Szabó T. felvágásáért) a 13., Szabó T. (lerántotta Dienest) a 80. percben. 

Szögletarány: 5:7 (1:4).

PMSC: Horváth Gy. — Dienes, Balog, Bódog — Kónya, Medgyes, Túri, Kocsis (Magyar 61'), Vókó — Másik, Lengyel (Ulveczki 85'). Edző: Koller Nándor. 

MTK: Zsiborás — Turbék, Híres, Keresztúri (Kovács 62') — Horváth Cs., Komódi (Vincze 74'), Vancsa, Sztanó, Zsivótzky — Hámori, Szabó T.. Edző: Gellei Imre.

Krónika:

150. NB 1-es mérkőzését játszotta az MTK ellen Túri Zsolt, a pécsiek csapatkapitánya, ebből az alkalomból köszöntötték a kezdő sípszó előtt a PMSC vezetői a középpályást. 

23. perc: Kocsis jobb oldala szöglete után Másik 14 m-ről lőtt, Zsiborás vetődve védett. 

36. perc: Horváth Gy. eléggé szerencsétlenül középre tenyerelt egy jobb oldali szögletet. Horváth Cs. 25 m-ről rászúrta a labdát, de az ötösön álló Bódogot találta telibe. 

50. perc: Óriási szóló után Hámori 18 m-ről nagy lövést eresztett meg, a labda úgy ment a kapu mellé, hogy kívülről súrolta a jobb kapufát. 

53. perc: Kónya beadásánál Zsiborás elcsúszott, a labda a gólvonal felé vánszorgott, míg végül a védők szögletre mentettek. 

60. perc: Zsiborás egymásután három bravúrt mutatott be egy hazai támadás végén. Sorrendben Lengyel, Túri és Másik lövését ütötte ki, pedig mindháromszor gólt kiáltottak már a nézőik. 

Szurkolók, irány a pénztár!

Ha tehették volna, visszakérik a pénzüket a szurkolók, annyira gyatra játékot láthattak az első félidőben. A második játékrészben valamelyest javult az iram és a színvonal, ám nem tartott sokáig a „csoda”. A rengeteg szabálytalansággal tarkított, kimondottan gyenge találkozón ismét előjött a pécsiek régi betegsége: képtelenek gólt rúgni, pedig a helyzeteik most is megvoltak. 

Az MTK döntetlenre „állt be”, s bár bizonytalankodott a pécsi kapusba kék-fehérek nem éltek a lehetőségekkel. A nézők bosszúsan térhettek haza, s igazuk volt, mert szerencsétlenségükre az év talán legrosszabb NB I-es pécsi meccsét látták. (NS. 1992. nov. 15.)

Zúgolódott a publikum

Már negyedóra elteltével zúgolódni kezdett a publikum, a mérkőzés végén pedig már a játékosok fejét és a belépőjegy árát követelték. Az MTK kezdettől a döntetlent vette célba, a pécsiek pedig nem találták az altató taktika ellenszerét. Emiatt az első félidőben a szezon eddigi legrosszabb és legunalmasabb 45 percének lehettünk szemtanúi. 

Rengeteg szabálytalanság közepette egyik oldalról a másikra vagdalták a labdát, valamire való helyzet alig akadt. 

Szünet után felcsillant a remény, hogy javul a játék, olyan huszáros rohamokat vágott ki a hazai csapat a félidő elején. Ám ez is szalmalángnak bizonyult. 

A PMSC-n továbbra is átokként ült a gólképtelenség. A pécsiek az utolsó pillanatokig próbálkoztak - sikertelenül, így nem tudták megszerezni a számukra olyan fontos két bajnoki pontot. 

Horváth Gy. kapus ezen a mérkőzésen több alkalommal bizonytalankodott, nem rajta múlt, hogy csapata nem kapott gólt A védelemből Balog emelkedett ki, a középpályán Vókó mozgott a legügyesebben, Medgyes sokat cipelte a labdát, Kocsis formán kívül van. Másik sokat volt játékban, a befejezésekkel azonban rendre adós maradt. 

Az MTK legjobbja Zsiborás kapus volt. 

MESTERMÉRLEG:

Koller Nándor: - Idegesen, sok hibával játszottunk, de ennek ellenére nyerhettünk volna. A helyzeteink megvoltak hozzá. 

Gellei Imre: - Nagyon nehéz mérkőzésen vagyunk túl. Tartottunk a PMSC-től, hiszen tisztában vagyunk azzal, hogy a pécsiek milyen jól kontráznak. A tartalékos együttesemnek ez a döntetlen kimondottan sikernek számít... 

1992. november 4. Kaposvári Rákóczi FC - Pécsi MSC 1-3 (0-2)

Kaposvári Rákóczi FC - Pécsi MSC 1-3 (0-2)

1992. november 4. Kaposvár. Magyar Kupa, 2. forduló a 32 közé jutásért. 400 néző.

Vezette: Kincses.

Lengyel Ferenc

Góllövők: Adorján, ill. Lengyel (2, egyet 11- esből), Rózsa. 

K. Rákóczi: Udvarácz — Novák, Mező, Bognár, Itvás — Pruckner, Horváth, Hanusz (Tóth), Adorján (Lábár) — Kiss, Fenusz. Edző: Fuisz János. 

PMSC: Horváth Gy. — Kónya, Balog, Dienes, Vókó — Szabó (Ulveczki), Rózsa (Bódog), Medgyes, Kocsis — Másik: Lengyel. Edző: Koller Nándor. 

Krónika:

13. perc: Másik lesről adott középre, és Rózsa az 5-ösről nem hibázott (0-1). 

28. perc: Másik átcselezte magát két védőn is, majd középre gurított, s a 11-es pont tájékáról Lengyel könnyedén lőtt a jobb sarokba (0-2). 

53. perc: Mező a 16-oson belül elgáncsolta Kocsist. A 11-est Lengyel a kapu közepébe rúgta. (0-3). 

72. perc: Balog buktatta Adorjánt. A szabadrúgást a sértett 22 m-ről a kapu jobb sarkába csavarta. (1-3)

A vitatható körülmények között született gyors első gól után a Rákóczi mintha beletörődött volna, hogy nem juthat tovább.

Jók: Kónya, Dienes, Kocsis, Lengyel, ill. Adorján. 

(NS és DN 1992. nov. 5.)

1992. november 2. Budapesti Vasutas SC-Novép - Pécsi MSC 2-1 (2-0)

Budapesti Vasutas SC-Novép - Pécsi MSC 2-1 (2-0)

1992. november 2. Budapest, Szőnyi út. NB I., 12. forduló. 1.000 néző.

Rózsa próbálkozik lövéssel
(Dunántúli Napló, 1992. nov. 3.)

Vezette: Németh (Márton, Hanyecz). 

Góllövők: Farkas a 13., Szekula a 31., Magyar a 89. percben. 

Sárga lap: Dienes (sípszó után elrúgta a labdát), az 51., Garaba (buktatta Medgyest) a 70., Borgulya (elütötte a labdát) a 85. percben. 

Szögletarány: 1:7 (1:2). 

BVSC-NOVÉP: Vezér — Garaba, Kósa, Győri — Króner, Farkasházy, Nagy, Bognár, Farkas (Mundi 68') — Borgulya, Szekula (Szeibert 63'). Edző: Both József. 

PMSC: Horváth — Kónya, Balog, Bódog — Dienes, Rózsa, Medgyes, Túri (Kocsis 45'), Vókó — Másik, Lengyel (Magyar 59'). Edző: Koller Nándor.

Krónika:

13. perc: Szabadrúgáshoz jutott a BVSC, 22 méterre a pécsi kaputól. Bognár legurította a labdát a tőle néhány lépésre álló Farkashoz, aki bődületes erővel bombázott a jobb felső sarokba. 1-0 

22. perc: Medgyes átadásával Túri lépett ki a balösszekötő helyén, gólhelyzetbe került, ám tíz méterről a jobb oldali kapufa mellé gurított. 

31. perc: Bognár indította az oldalvonal mellett Borgulyát, a csatár nagy vágta után középre adott, és az érkező Szekula tizenegy méterről a késve kimozduló Horváth mellett a kapu közepébe továbbított. 2-0 A 21 éves Szekula Ferencnek ez volt élete első NB I-es gólja. 

32. perc: Lengyel nyolcméteres kapáslövését bravúrral védte Vezér. 

41. perc: Bognár keverte meg a pécsi védelmet, majd Borgulya elé gurított, ő azonban kivárt, és Vókó a 11-es pontnál tisztázott. 

78. perc: Medgyes 25 méteres, bal alsó sarok felé tartó bombáját védte Vezér. 

81. perc: Balog a 16-osról megcélozta a kaput, a jól helyezkedő Vezér azonban vetődve hárított. 

89. perc: Kocsis ívelt a bal oldalról a kapu elé, és a jobbösszekötő helyén érkező Magyar magasan felugorva az ötösről a kapu jobb oldalába fejelt. 2-1

Újra sláger: Az én rózsám vasutas

A mérkőzés kilencven perecből hetvenet a Pécs támadott, mégis vesztesként távozott a Szőnyi útról. Az is igaz viszont, hogy a BVSC-Novép abban a húsz percben, amíg kezdeményezett, több veszélyt jelentett ellenfele kapujára, mint a vendég a találkozó nagyobbik felében. Lendületesen kezdett a házigazda, és egy látványos góllal gyorsan vezetést szerzett. 

Ezután a PMSC vette át az irányítást, néhány perc leforgása alatt Túri egymaga fordíthatott volna, de a pécsi középpályás a jobbnál jobb helyzetet is kihagyta. Szünet után egy kapura folyt a játék, szinte állandóan a Pécs birtokolta a labdát, a BVSC-Novép csak ritkán vezetett ellentámadást. A nagy pécsi mezőnyfölény ellenére Vezérnek sokáig csak az volt a dolga, hogy a mellé vagy fölé szállt lövéseket követően leállítsa kapukirúgáshoz a labdát az ötös sarkára. 

A hazaiak megszerezték a győzelmet, mert kíméletlenül kihasználtak a kínálkozó kevés lehetőséget is, és ez elegendőnek bizonyult a mostani Pécs ellen. (NS. 1992. nov. 3.)

Bő fél óra alatt minden eldőlt

Az első percektől fogva látszott, hogy nehéz dolga lesz a PMSC-nek. Ez később be is igazolódott, ugyanis a hazaiak a helyzeteiket már az első félórában kétszer is gólra tudták váltani. A PMSC-t pedig tovább kísértette a múlt, hiszen csakúgy, mint egy hete odahaza a Diósgyőr ellen, most is támadtak, próbálkoztak, ám hiába, elszalasztotta a pécsi együttes a gólszerzési lehetőségeit. Túrinak ezúttal is a lábában maradt két gól, miután már az első félidő végén sérülésre hivatkozva cserét kért Koller Nándortól. 

Fordulás után a zuglóiak a két gólos előny birtokában hátrább vonták állásaikat. Szemmel láthatóan elégedettek voltak ezzel az eredménnyel, míg a PMSC minden erejét összeszedve igyekezett szépíteni. Mivel ez sokáig nem sikerült, fokozatosan ellaposodott a játék és egyre inkább a középpályára koncentrálódott. A BVSC nemigen akart újabb gólt rúgni, a PMSC pedig minden igyekezte ellenére (egy kivétellel) nem tudott eljutni az ellenfél kapujáig, olyan szoros védőfalat állítottak a hazaiak. A pécsieknek a végén mégis sikerült gól szerezni, ám a két pont sorsán ez már semmit nem változtatott. Igazságos eredmény született. 

A piros-feketék közül Medgyest kell kiemelni, aki csaknem 90 percen keresztül igyekezett összefogni csapatát. Dicsérhető Balog is, ő a védelemből többször előremerészkedett a támadásokkal. Magyar azzal tűnt ki, hogy a szépítő gólt megszerezte. 

A hazaiak legjobbja Bognár volt. (DN. 1992. nov. 3.)

MESTERMÉRLEG:

Both József: - Nagy tétje volt a mérkőzésnek, mert ha veszítünk, akkor a kieső zónába csúsztunk volna. Éppen ezért rendkívül örülök a győzelemnek, mit sem von le annak értékéből az, hogy nem játszottunk igazán jól, nem tudtunk tartós mezőnyfölényt kiharcolni. 

Koller Nándor: - Mi birtokoltuk többet a labdát, de ennek ellenére csak egy gólt sikerült szereznünk, míg ellenfelünknek kettőt.