Pécsi MSC - MTK 0-0
1992. november 14. Pécs, Újmecsekalja. NB I., 13. forduló. 3.000 néző.
 |
| Gyatra meccs volt (fotó: Dunántúli Napló, 1992. november 15.) |
Sárga lap: Keresztúri (Másik lerántásáért) a 7., Bódog (Szabó T. buktatásáért) a 8., Dienes (Szabó T. felvágásáért) a 13., Szabó T. (lerántotta Dienest) a 80. percben.
Szögletarány: 5:7 (1:4).
PMSC: Horváth Gy. — Dienes, Balog, Bódog — Kónya, Medgyes, Túri, Kocsis (Magyar 61'), Vókó — Másik, Lengyel (Ulveczki 85'). Edző: Koller Nándor.
MTK: Zsiborás — Turbék, Híres, Keresztúri (Kovács 62') — Horváth Cs., Komódi (Vincze 74'), Vancsa, Sztanó, Zsivótzky — Hámori, Szabó T.. Edző: Gellei Imre.
Krónika:
150. NB 1-es mérkőzését játszotta az MTK ellen Túri Zsolt, a pécsiek csapatkapitánya, ebből az alkalomból köszöntötték a kezdő sípszó előtt a PMSC vezetői a középpályást.
23. perc: Kocsis jobb oldala szöglete után Másik 14 m-ről lőtt, Zsiborás vetődve védett.
36. perc: Horváth Gy. eléggé szerencsétlenül középre tenyerelt egy jobb oldali szögletet. Horváth Cs. 25 m-ről rászúrta a labdát, de az ötösön álló Bódogot találta telibe.
50. perc: Óriási szóló után Hámori 18 m-ről nagy lövést eresztett meg, a labda úgy ment a kapu mellé, hogy kívülről súrolta a jobb kapufát.
53. perc: Kónya beadásánál Zsiborás elcsúszott, a labda a gólvonal felé vánszorgott, míg végül a védők szögletre mentettek.
60. perc: Zsiborás egymásután három bravúrt mutatott be egy hazai támadás végén. Sorrendben Lengyel, Túri és Másik lövését ütötte ki, pedig mindháromszor gólt kiáltottak már a nézőik.
Szurkolók, irány a pénztár!
Ha tehették volna, visszakérik a pénzüket a szurkolók, annyira gyatra játékot láthattak az első félidőben. A második játékrészben valamelyest javult az iram és a színvonal, ám nem tartott sokáig a „csoda”. A rengeteg szabálytalansággal tarkított, kimondottan gyenge találkozón ismét előjött a pécsiek régi betegsége: képtelenek gólt rúgni, pedig a helyzeteik most is megvoltak.
Az MTK döntetlenre „állt be”, s bár bizonytalankodott a pécsi kapusba kék-fehérek nem éltek a lehetőségekkel. A nézők bosszúsan térhettek haza, s igazuk volt, mert szerencsétlenségükre az év talán legrosszabb NB I-es pécsi meccsét látták. (NS. 1992. nov. 15.)
Már negyedóra elteltével zúgolódni kezdett a publikum, a mérkőzés végén pedig már a játékosok fejét és a belépőjegy árát követelték. Az MTK kezdettől a döntetlent vette célba, a pécsiek pedig nem találták az altató taktika ellenszerét. Emiatt az első félidőben a szezon eddigi legrosszabb és legunalmasabb 45 percének lehettünk szemtanúi.
Rengeteg szabálytalanság közepette egyik oldalról a másikra vagdalták a labdát, valamire való helyzet alig akadt.
Szünet után felcsillant a remény, hogy javul a játék, olyan huszáros rohamokat vágott ki a hazai csapat a félidő elején. Ám ez is szalmalángnak bizonyult.
A PMSC-n továbbra is átokként ült a gólképtelenség. A pécsiek az utolsó pillanatokig próbálkoztak - sikertelenül, így nem tudták megszerezni a számukra olyan fontos két bajnoki pontot.
Horváth Gy. kapus ezen a mérkőzésen több alkalommal bizonytalankodott, nem rajta múlt, hogy csapata nem kapott gólt A védelemből Balog emelkedett ki, a középpályán Vókó mozgott a legügyesebben, Medgyes sokat cipelte a labdát, Kocsis formán kívül van. Másik sokat volt játékban, a befejezésekkel azonban rendre adós maradt.
Az MTK legjobbja Zsiborás kapus volt.
MESTERMÉRLEG:
Koller Nándor: - Idegesen, sok hibával játszottunk, de ennek ellenére nyerhettünk volna. A helyzeteink megvoltak hozzá.
Gellei Imre: - Nagyon nehéz mérkőzésen vagyunk túl. Tartottunk a PMSC-től, hiszen tisztában vagyunk azzal, hogy a pécsiek milyen jól kontráznak. A tartalékos együttesemnek ez a döntetlen kimondottan sikernek számít...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése