 |
| Szapor Gábor |
Szapor Gábor
Született: Budapest, 1952. június 25.
Mérkőzéseinek száma: 60.
Győzelmeinek száma: 26.
A Tanár úr - ahogy általában játékosai nevezik - 1999. augusztusában ült le a PMFC kispadjára, akkor, amikor elődjének, Bozai Gyulának három bajnoki mérkőzés után megköszönte a klubvezetés az addigi munkáját.
A Munkás akkor az NB I-nek nevezett másodosztályban versenyzett, olyan ellenfelekkel a másik térfélen, mint a Videoton, a Komlói Bányász, Szolnoki MÁV vagy a BVSC és a Kaposvári Rákóczi. Jó, kis meccsek vártak tehát a Gera Zoltánt, Sólyom Csabát vagy Kardos Ernőt soraiban tudó csapatra.
Bár a debütáló, Pécsi Postás SE ellen vívott edzőmérkőzésen győzött a csapat (2:0), nem mondhatjuk, hogy az első időszaka sikeres volt. Az első nyolc bajnoki mérkőzésen mindössze kétszer sikerült győztesen elhagyni a pályát, amelyet két döntetlen egészített ki. A csapat pedig kieső helyre csúszott. A második vonalban...
Hogy mi történt ezek után, hosszas szakmai elemzés sem tudná megvilágítani, mi úgy gondoljuk, hogy a Tanár úr megtalálta a varázspálcáját, ugyanis ezt követően zsinórban hat győzelmet aratott a csapattal, olyan ellenfeleket győzve le, mint a Komáromi FC, az Érdi VSE, vagy a már említett örök rivális Kaposvári Rákóczi FC. Igazán sajnáltuk, hogy a november végén, december elején leesett hó miatt a hátra lévő két forduló tavaszra került át, mert a csapat lendületben volt. Így a III. Kerület FC és a Békéscsabai Előre FC elleni mérkőzések elmaradtak.
 |
| Tanár úr munkában |
Aztán a téli szünetben - néhány nappal a bajnoki rajt előtt - robbant a bomba. Bár a szerkezet ketyegett már egy ideje, mindenki tudta, hogy a PMFC és a Gázszer FC szemezi egymást, s valamilyen táncra készülnek. A pletyka valósággá lett, amelynek eredményeképp a Szapor Gábor által vezetett PMFC felkerült az első osztályt jelentő PNB-be.
- Cél a biztos bentmaradás! - adta ki a jelszót a Tanár úr, amelyen mindenki meglepődött, hiszen a "jogelőd" agárdi csapat az élmezőny mögött állt, amikor eladta magát a pécsi csapatnak. S hogy a mester szakmai meglátásával nem volt gond, mi sem jelzi jobban, minthogy a PMFC első élvonalbeli győzelmét csak a nyolcadik fordulóban, Vácott aratta (2-1).
Ezt követően ugyan becsúszott két baki az éljáró MTK és Dunaferr ellen, ám újra előkerült a varázspálca, s a csapat diadalmenetben fejezte be a bajnokságot: négy győzelem, majd két döntetlen hatmeccses veretlenségi szériát jelentett.
E sorozatban olyan csapatokat sikerült legyőzni, mint a Nyírség-Spartacus, vagy a Debrecen, de ekkor sikerült elhozni a három pontot Újpestről is (egész pontosan a Szőnyi útról, mert ott rendezték azt a bajnokit).
A csapat végül a hetedik helyen fejezte be a bajnokságot, szép reményt adva a szurkolóknak a közelgő kvalifikációs bajnokság előtt.
Sajnos, a remény csalfának mutatkozott. Az újból NB I-nek hívott első osztályban igen könnyűnek találtatott a csapat: nyolc mérkőzésen csupán két döntetlen sikerült összekaparni, s a kvalifikációs csoport tök utolsó helyén álló csapat renoméján az sem emelt sokat, hogy legalább a Magyar Kupában túlélte a csoportkört.
Szapor Gábort egy igazi klublegenda, Toma Árpád váltotta a Stadion utca legkényelmetlenebb helyén.
Szapor Gábor első mérkőzése a PMFC kispadján:
1999. augusztus 25. Pécsi MFC - Pécsi Postás SE 2-0 (2-0) - edzőmérkőzés.
Utolsó mérkőzése a PMFC kispadján:
2000. szeptember 16. PMFC - Zalahús Zalaegerszegi TE FC 0-1 (0-1) - NB I.
Szapor Gábor statisztikája a PMFC kispadján:
PNB., NB I. (első osztály): 24 5 7 12 26-42
NB I. (másodosztály): 14 8 2 4 21-16
Magyar Kupa: 3 1 2 0 2-1
Dunántúli Napló Kupa: 5 3 2 0 13-2
Egyéb díjmérkőzés: 1 1 0 0 4-0
Edzőmérkőzés: 13 8 1 4 23-17
Összesen: 60 26 14 20 89-78.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése