Pécsi MFC-Pécs Pláza – Dunakanyar-Vác FC 1-1 (0-0)
2006. november 25. Pécs, PMFC-stadion, NB I., 15. forduló. 1.500 néző.
Vezette: Arany Tamás (Kis Z., Márton Zs.).
Góllövők: Szabados 86’ ill. Vén (11-es) 50’.
Sárga lap: Győri 54’, Pest K. 66’ ill. Laskai 64’, Farkas P. 82’.
PMFC: Herbert – Lantos, Szabados, Bajúsz, Szekeres Zs. (Laki 83’) – Sipos J., Győri (Nógrádi 56’), Pest K. (Szatmári L. 67’), Pavicsevics – Lukács T., Kulcsár Á. Edző: Keszei Ferenc.
Vác: Köteles – Makrai, Kovács P., Gáspár, Dudás – Farkas P. – Svintek, Laskai (Ruskay 72’), Vén – Szabó V., Kulcsár T. Edző: Gergely Károly.
MECCSKRÓNIKA:
35. perc: Vén szögletét követően Kulcsár Támás az ötös bal sarkáról szinte fektében csúsztatta fejjel a labdát a kapu közepébe - Herbert ölébe.
37. perc: Lukács Tihamér botladozott a középpályáról előre, húszméteres, jobblábas lövését azonban könnyen fogta Köteles.
44. perc: Szabados buktatta Szabó Viktort 25 méterre a pécsi kaputól, középen. A szabadrúgásból a labdát Svintek jobbal tekerte a bal felső sarok felé, de Herbert a helyén volt.
50. perc: Laskai ugratta ki Kulcsár Tamást, aki talán kissé hosszan tolta meg az alapvonal felé a labdát, amely a beadásába becsúszó Szabados kezén irányt változtatott. Tizenegyes! A büntetőt Vén ballal a balra induló Herbert mellett a jobb alsó sarokba lőtte. 0-1
55. perc: Győri 24 méteres, jobblábas lövése zúgott el a,jobb felső sarok mellett.
67. perc: Nógrádi jobb oldali beadása átszállt az ötös bal sarkához, de Kulcsár Árpád csak a cipője orrával érte el, és rúgta fölé.
71. perc: Szekeres Zsolt bal oldali beadását Lantos hat méterről, középről fejelte a bal alsó sarok mellé.
79. perc: Kulcsár Árpád ballal végzett el egy szabadrúgást a 16-os jobb sarkától, Köteles kiöklözte a középre tartó labdát.
84. perc: Szabó Viktor ugratta ki a jobbösszekötő helyén Kulcsár Tamást, de Herbert jól futott ki, és tisztázott. 86. perc: Sipos János jobb oldali szögletét röviden fejelték ki a váciak, Laki 22 méterről középre lőtt, Szabados a 11-es pontról, fordulás után ballal tüzelt, a labda megpattant, és az elvetődő Köteles fölött a kapu közepébe hullott. 1-1
Négy győzelem után éppen a kiesőjelölt Vác állította meg a pécsi bravúrsorozatot.
Az őszi szezon utolsó vizsgáján a Pécsnek minden esélye megvolt a csillagos ötös megszerzésére: Készéi Ferenc együttese a Vác ellen ugyanis sorozatban ötödik győzelmére készült. A szombati feladat a legkönnyebbnek ígérkező tétel teljesítése, azaz a sereghajtó Vác legyőzése lett volna. A vendégeket azonban még véletlenül sem szabad lesajnálni, hiába a korábban összegyűjtött kevéske hét pont. Gergely Károly csapata általában óriási balszerencsével kapott ki, és ha figyelmesebben végigböngésszük az újonc csapat idegenbeli mérkőzéseinek eredményeit, nyomban láthatjuk, hogy csupán Debrecenben ütötték ki (4—0) a váciakat, a többi találkozón egyszer sem kaptak ki egy gólnál többel, sőt értékes pontokat is raboltak.
A pécsi mérkőzést aztán egy szép gesztus vezette fel, a kezdőrúgást ugyanis a 85. születésnapját ünneplő Baracs Ferenc végezte el, aki korábban 27 évig volt a pécsi csapat ügyvezető alelnöke. A ma már csak szurkolóként kijáró Baracs Ferenc a lendületes rúgás után korát meghazudtolóan futott le a pályáról. Kár, hogy ezzel mégsem adta meg a találkozó alaphangját, merthogy a kezdés után a futballisták nem nagyon pörögtek fel. Inkább kocogósra vették a figurát, az első 35 percben néhány kósza .lövésen, kurta-furcsa keresztbe ívelésen és lassan csordogáló átadásokon kívül nemigen történt más a pályán. A hazai és a váci támadások is esetlegesnek tűntek, mintha nemcsak a nézők, hanem maguk a játékosok is unták volna a mérkőzést. Az első 45 percben látottak alapján nehéz lenne bárkit is megdicsérni, ám ha már nagyon muszáj, akkor a vendégek támadójának, Kulcsár Tamásnak jár egy apró piros pont, mert a többiekhez képest kifejezetten agilisan futballozott, sokszor sportkocsinak tűnt a csuklós buszként forduló (bocsánat: kanyarodó) pécsi védők között.
Meglepő volt, de a második félidő valamivel élénkebben kezdődött. Már csak azért is, mert a Vác megszerezte a vezetést. A gólra Keszei Ferenc nyomban reagált, pályára küldte Nógrádi Árpádot, hátha vele veszélyesebb lesz a hazaiak támadójátéka. Nem tudni, hogy ezt követően Gergely Károly együttese tudatosan húzódott-e vissza a saját kapuja elé, vagy a szép lassan megélénkülő hazai
támadások nyomták a vendégeket tizenhatosuk előterébe, de tény, a gólt követően a váciak a hátralévő mintegy negyven percben már csak egy-egy kontratámadásból jutottak el Herbert Roland kapujáig. A Pécs támadójátéka azonban ezután sem javult sokat, továbbra is túlságosan statikus volt, az utóbbi időben rendszerint gólt szerző Kulcsár Árpád sem villogott.
A váciak sokszor tíz emberrel próbálták őrizni az eredményt, a Pécs pedig semmit sem tudott tenni a betömörülő védelemmel. A vendégek hősiesen állták a rohamokat, míg végül a hazai csapat nagy nehezen csak be- passzírozott egy gólt a váciak kapujába - és bár sorozatban az ötödik győzelem csak nem jött össze, ezzel legalább az egyik pontot megmentette Keszei Ferenc gárdája.
MESTERMÉRLEG:
Keszei Ferenc: Csak a második félidő játéka volt elfogadható, így nem érdemeltünk győzelmet.
Gergely Károly: Küzdelmes mérkőzés volt, a gőlunk után a Pécs ránk erőltette az akaratát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése