2004. május 15. Pécsi MFC - Videoton FC Fehérvár 3-3 (1-2)

Pécsi MFC - Videoton FC Fehérvár 3-3 (1-2)

2004. május 15. Pécs, PMFC-stadion. NB I. 29. forduló. 700 néző.

Vezette: Solymosi Péter (Hegyi Péter, Vámos Tibor).

Montvai szerezte a második gólt

Góllövők: Kerekes (1-2) a 39. Montvai (2-3) a 83., Márton (11-esből, 3-3) a 93., illetve Tóth B. (0-1) a 22., Koller (0-2) a 32., Magasföldi (1-3) a 65., percben.

Sárga lap: Notheisz (55.), Ba- júsz (76.), ill. Koller (60.), Savu (83.), Bartyik (85.). 

Szögletarány: 5-6 (0-5). 

PMFC: Herbert - Sipos, Dienes, Szabados, Bajúsz - Berdó (Montvai, 69.), Pest, Erős (Márton,46.), Szekeres - Kerekes, Koltai (Notheisz, 31.). Vezetőedző: Nagy Tamás. 

Videoton: Túri - Koller, Vochin, Panties - Szalai, Tóth B., Szabó T. (Bartyik 71.), Kóczián - Hercegfalvi (Fehér, 89.), Savu, Magasföldi (Lattenstein, 80.). Vezetőedző: Csank János. 

KRÓNIKA:

22. p.: Tóth Balázs lőtt 23 méterről, a labda a középre tartott, ám Herbert mellényúlt, így a hálóban landolt (0-1). 

32. p.: Szabó Tibor ívelt jobbról szabadrúgást, Koller hat méterről csúsztatott a kapu jobb oldalába (0-2). 

39. p.: Kerekes hét méterről célozta meg a kaput, a labda Túriról a bal alsó sarokba pattant (1-2). 

65. p.: Gyors vendégtámadás végén Magasföldi 11 méterről, jobb belsővel előbb a bal kapufát találta el, ahonnan viszont a hálóba került a labda (1-3). 

81. p.: Sipos 23 méteres bombája a jobb kapufa közepét találta telibe. 

82. p.: Pest ugratta ki Montvait, aki higgadtan elhúzta a labdát Túri mellett, majd kilenc méterről az üres kapuba gurított (2-3). 

90. p.: Pest forgolódott a 16- oson belül, majd közelről Tóthot találta el, Solymosi játékvezető kezezés miatt azonnal tizenegyest ítélt. A büntetőből Márton a jobb alsó sarokba helyezett (3-3). 

„Ha most sem nyertek, akkor beszántjuk a pályát”, dörmögte maga elé egy idősebb szurkoló a mérkőzés előtt, aki nyilván emlékezett a Győr ellen nyújtott siralmas produkcióra. A kezdősípszót megelőzően még Szabados Józsefnek és Berdó Balázsnak gratulált a csapat vezetősége PMFC-mezben játszott századik élvonalbeli fellépéséhez, ám hosszú ideig ezek maradtak a hazaiak számára az utolsó ünnepélyes pillanatok. 

A Videoton szellemesebben, gyorsabban futballozott, a hazai középpályások és védők rendre lemaradtak a támadó vendégekről, s egy életerős Tóth Balázs-lövés elég is volt ahhoz, hogy vezetést szerezzenek. Herbert már ennél a próbálkozásnál is „bizonyította”, ez nem az ő napja lesz, Koller fejesénél pedig a gólvonalon ragadt. Kerekes ugyan még szépített, ám mindez nem sokat változtatott azon, hogy a szurkolók félidőben elégedetlenül huppanhattak helyükre. 

Szünet után Márton beállításával aktívabb és veszélyesebb lett a hazaiak játéka, ám hiába ívelgettek sorozatban Túri kapuja elé, egy gyors kontra végén gólt megint csak a fehérváriak szereztek. Talán dühből, dacból, vagy ki is tudja miért, de a kétgólos hátrányt már zokon vették a piros-feketék, az utolsó húsz percben végre ismét úgy futballoztak, ahogy azt ősszel tették. A csereként beálló Montvai találata után tűzbe jöttek az addig igen apatikusan ücsörgő nézők is, s a PMFC végül egy, az utolsó pillanatban kiharcolt tizenegyessel egy pontot kicsikart. (A büntető jogosságát sokan vitatták, hiszen úgy tűnt, Tóth Balázs testéhez szorított kezét találta el Pest Krisztián.) 

A mérkőzés nem ért véget pofozkodás nélkül, a lelátón már egymást kóstolgató drukkerek a stadionon kívül tolódtak egymásra A rendőrkordont kikerülve a Szigeti úton csapott össze az egymást régóta nem kedvelő tábor, s a heves ökölharcnak csak a kiérkező rohamrendőrök vetettek véget. 

MESTERMÉRLEG:

Nagy Tamás: - Úgy éreztem magam az első félidőben, mint az a kártyajátékos, aki nyűt lapokkal játszik, és már nem tud mit húzni. Képtelen vagyok megérteni, hogy tudunk ilyen szeszélyesek lenni. 

Csank János: - Kétgólos vezetésünknél biztos voltam benne, hogy nyerünk, ám a játékvezető a végjátékban befolyásolta az eredményt.