1998. május 2. Pécsi MFC - Nyíregyházi Spartacus FC 0-1 (0-1)

Pécsi MFC - Nyíregyházi Spartacus FC 0-1 (0-1)

1998. május 2. Pécs, PMFC-stadion. NB I/B., 33. forduló. 1.500 néző.

Somfalvi hátáról szedi le a labdát a vendégkapus
(Dunántúli Napló, 1998. május 3.)

Vezette: Kiss B. (Szabó J., Kiss Gy.).

Góllövő: Kirchmayer 20. percben.

Sárga lap: Kiss Gy. (visszahúzta Czakót) a 9., Dienes (Kirchmayert buktatta) a 10., Lantos (Kirchmayer gáncsolásáért) a 12., Kondora (Somfalvit visszahúzta) a 44., Göncz (Kovácsevics visszahúzásáért) a 86. percben 

Szögletarány: 8:2 (2:0).

PMFC: Tarlósi - Foki - Dienes, Kislőrincz, Hofecker (Kovácsevics, 54') - Lantos, Romanek J., Somfalvi, Szaszovszky - Czakó (Fónai 74'), Gera (Ulrich 67'). Edző: Glázer Róbert. 

Nyíregyházi FC: Vadon - Kiss Gy., Szatke, Karkusz - Cap, Kondora, Barna, Kirchmayer (Unchiás, 87'), Göncz - Takács (Bessenyei, 71'), Milosevics (Janics 80'). Edző: Őze Tibor. 

(A hazai csapatban első alkalommal lépett kezdőként pályára a 19 éves Czakó Ernő.) 

Húsz percig csak néhány szabálytalanság okozott izgalmakat, utána viszont az addig visszafogottan focizó vendégek vezetést szereztek. Milosevics remek ütemben ugratta ki Kirchmayert, aki a 16-oson belül remekül elhúzta a labdát a kilépő Tarlósi mellett, majd kissé kisodródva, balról, hat méterről a kapu jobb oldalába lőtte a labdát (0-1). 

A  37. percben Kirchmayer 20 méterről nagy bombát eresztett meg a pécsi kapura, Tarlósi remek vetődéssel tolta ki a labdát a bal felső sarok elől. Egy perccel a félidő vége előtt ígéretes szabadrúgást végzett el Szaszovszky. 18 méterről leadott lövése a sorfalról kipattant. 

Egy órányi játékidő után Somfalvi legurított egy szabadrúgást Romaneknek, aki nagy erővel fölé lőtt. Rögtön utána Szaszovszky balról befelé cselezett, majd Cap mellett beadott, de Kovácsevicsnek esélye sem volt a kapu eltalálására. 

A 63. percben Kirchmayer balról hosszan átívelt, Cap lefejelte a labdát, az érkező Kondora a 16-os vonalról egy pattanás után zúgó löketet küldött a kapura, a jobb kapufa bánta az esetet. 

Már számolni sem érdemes, hányadik alkalommal kapott ki a pécsi csapat úgy, hogy képtelen volt a hálóba találni. Ha 2-3-ra, vagy 3-4- re maradna alul, akkor joggal hivatkozhatnának a játékosok a balszerencsére, esetleg a játékvezetői tévedésekre. De amelyik csapat képtelen a hálóba találni, az legjobb eséllyel is csak a döntetlenre pályázhat. 

Ahhoz viszont olyan védelem kellene, amelyik képes kihúzni kapott gól nélkül. Az okokat érdemes, sőt kell is kutatni a szakmai vezetésnek, azonban gyorsan, mert egyre tömörül a mezőny a pécsiek mögött. Ma még talán a vészharang korai kongatásának tűnik, de már nincs „elérhetetlen” távolságban az osztályozós helyezés. 

Ráadásul annak a kevés nézőnek, aki még egyáltalán kilátogat a hazai találkozókra, egyre jobban fogy a türelme. Ezt a játékot pedig valaha mégis a publikum szórakoztatására és nem a bosszantására találták ki. (Dunántúli Napló, 1998. május 3.)

Mestermérleg:

Glázer Róbert: - A listavezetőnek teljesen egyenrangú ellenfelei voltunk a mai találkozón. A góllövés viszont továbbra sem megy. A Nyíregyháza egy szép támadással eldöntötte a mérkőzés sorsát. Sajnos, nincs egy kis plusz bennünk. 

Őze Tibor: - Szervezett védőmunkánknak és taktikus játékunknak köszönhetjük a mai győzelmünket.