1996. október 12. Pécsi MFC-Titán - Videoton FC Fehérvár 1-1 (1-0)

Pécsi MFC-Titán - Videoton FC Fehérvár 1-1 (1-0)

1996. október 12. Pécs, PMFC-stadion. NB I., 10. forduló. 2.000 néző.

Disztl ezúttal a mezőny legjobbja volt

Vezette: Kiss B. (Cserna, Tamássy).

Góllövők: Pest R. a 38., Pető a 67. percben. 

Sárga lap: Dulics (reklamálásért) az 57., Schneider (sípszó után nem adta vissza a labdát) a 62., Szaszovszky (belerúgott Árgyelánba) a 72. percben. 

Szögletarány: 4:2 (2:1). 

PMFC-Titán: Disztl P. - Dienes, Tomka, Brindas - Pest R. (Farkas, 65'), Szabados, Víg, Szaszovszky, Schneider - Tököli, Azotei. Edző: Gelei József. 

Videoton: Bíró Sz. - Lőrincz, Váczi, Schindler - Pető, Dulics (Dvéri, 64'), Árgyelán, Vancsa, Bekő (Tóth, 85') - Filipovics ( Takács, 64'), Korsós. Edző: Szlobodan Kusztudics. 

Disztl ezúttal a mezőny legjobbja volt

Gyönyörű időben, sajnálatosan kevés néző előtt unalmasan, közepesnek sem nevezhető iramban kezdtek a csapatok. Nehéz volt kideríteni, hogy egymástól félnek-e a játékosok, vagy azért nem futnak, mert félnek, hogy esetleg elfáradnak. 

Mindkét csapat területvédekezésre rendezkedett be. Az első kapura lövés a 16. percben történt, Tököli próbálkozását könnyedén hárította Bíró, nem 

sokkal később Filipovics ívelt a kapu fölé. 

Érdekes volt, hogy a Videoton megpróbálta azonnal átjátszani a pécsi középpályát, a hazaiak közül pedig senki sem vállalkozott semmi meglepőre, sem elől, sem hátrébb. 

Fél óra elteltével jutott szöglethez először a pécsi csapat, a bágyadt szurkolótábor örömére (jöttek Székesfehérvárról is vagy ötvenen). 

Aztán a 38. percben vezetést szerzett a PMFC-Titán. Víg balról, három sikertelen kísérlet után negyedszer is íveléssel próbálkozhatott, a labdát Tököli megcsúsztatta, Pest R. érkezett a jobb oldalon, 14 méteres lövése a jobb alsó sarokban kötött ki. (1-0). 

Mintha erre a gólra vártak volna a csapatok, valamelyest megélénkült a játék, ám továbbra is több volt a hiba, mint az esetlegesen tudatos támadásszövés, mindkét oldalon. 

A szünet után egyértelműen mezőnyfölénybe került a Videoton. Tudatosabban vezetgették támadásaikat a vendégek. 

Az 53. percben például Filipovics perdítése után Vancsa került ígéretes helyzetbe, de 13 méterről, senkitől sem zavartatva, a bal sarok mellé mellé lőtt. Továbbra is a fehérváriak irányították a játékot. 

A 67. percben érdekes gólt láthattunk. Petőhöz került a labda a pécsi kaputól 30 méterre. A középpályás felnézett, lehet, hogy sóhajtott is egyet, mondván, valami legyen már, aztán úgy döntött, jobbal ellövi. Bombájára senki sem számított, a labda pedig a mozduló Disztl fölött a jobb felső sarokban kötött ki. (1-1). 

Az egyenlítés után a vendégek egyértelműen mezőnyfölényben voltak, veszélyesebben támadtak, ami nem volt túl nagy művészet, hiszen a pécsiek próbálkozásaiból az elképzelés csírája is hiányzott. Disztl két bravúrja mentette a pontot a pécsieknek meccs végén, mindkétszer Dvéri próbálkozását hárította bravúrral a veterán kapus. 

Sosem fog kiderülni, hogy a mérkőzés végén azért játszottak jobban a fehérváriak, mert elfáradt ellenfelük vagy, mert amúgy is jobb csapatmunkát produkáltak, mindenesetre fölényüket helyzetek is bizonyították. 

Alacsony színvonalú mérkőzést láthattunk. A meccs közben bekövetkezett napfogyatkozás nem zavarta, de nem is serkentette a játékosokat, pedig ilyen iram mellett lett volna idejük akár fel-fel- nézni az égre. 

A pécsiek a vártnál is kevesebb épkézláb akciót vezettek a kilencven perc alatt, a fehérváriak pedig valamivel magabiztosabban szövögették támadásaikat, mint egy pók, amelynek végül is mindegy, mikor készül el a hálója, csak legyen már meg végre. A döntetlent elérték. Volt többször is olyan negyedórányi időszak, 

amikor lövési kísérlet sem sikeredett a két csapat játékosai közül senkinek. Az egyéni teljesítményeket értékelve mindkét csapat egyformát nyújtott. Nem tudunk említeni olyan játékost, aki feltűnően jól vagy feltűnően gyengén focizott volna. Ez egy ilyen meccs volt. 

A PMFC-Titán csapatának kapujában nehezen eldönthető, hogy háríthatta-e volna a gólt Disztl, mindenesetre később kétszer is remekül védett. Hátul mindenki megtette a magáét, többre azonban nem vállalkozott. 

A középpályások teljesítményét azért is nehéz értékelni, mert a Videoton átjátszotta a pályának ezt a területét. Kár, hogy Szabados nem találta igazán a feladatát, és hiányoltuk Szaszovszkytól is a nagyobb vállalkozókedvet. A csatárok közül Azoitei sokat és sokszor feleslegesen futott, igyekezett Tököli is. 

Mestermérleg:

Gelei József: Nagyon közel, mondhatni kezünkben volt a győzelem. Sajnos, megint öszehoztunk egy gólt, így elment a három pont. Ügy érzem, valós eredmény született.

Szlobodan Kusztudics: Vendégként győzelem helyett újra meg kellett elégednünk a döntetlennel. Három-négy ziccerünk is volt, de kihagytuk azokat. A gólt is egyéni akcióból és nem csapatmunkával értük el, rengeteg helyzetet kihagytunk. 

(Dunántúli Napló, 1996. október 13.)