1994. április 9. Pécsi MSC-Fordan - ETO FC Győr 0-0

Pécsi MSC-Fordan - ETO FC Győr 0-0

1994. április 9. Pécs, Újmecsekalja. NB I., 21. forduló. 3.000 néző.

Döntetlent hozott a meccs

Vezette: Hartmann (Hamar, Szabó A.). 
Sárga lap: Faragó (elhúzta Azoitei lábát) a 36., Azoitei (műesésért) a 37. percben. Szögletarány: 4:6 (3:4).

PMSC-Fordan: Csaban - Zare - Csizi, Bódog, Palaczky - Dienes, Dárdai (Kocsis 59'), Fehér, Lengyel (Ulveczki 69'), Rózsa - Azoitei. Edző: Róth Antal. 

ETO FC Győr: Végh - Pintér - Csikós, Radics - Csertői, Ivanics, Faragó, Hajszán, Herczeg (mikóczi 12')- Klausz, Popescu (Kuttor 59'). Edző: Verebes József. 

Krónika:

6. perc: Az első gólhelyzetet a hazaiak hagyták ki. Dárdai húzott el a jobb oldalon, a beadását Lengyel középről, egyből, hátra dőlve, 8 m-ről kapu fölé vágta. 

8. perc: Hajszán ívelt be balról szabadrúgást, Klausz magasra kiemelkedve az ötös túlsó sarkáról fejelt, Csaban bravúrral védte a kapu bal oldalába tartó labdát. 

15. perc: Lengyel 16 m-es lövése elcsúszott a jobb kapufa mellett. 

19. perc: Popescu egy csellel lefordult az őt őrző Csíziről, azután 17 m-ről, balról jobb lábbal kapura csavarta a labdát, ami nem sokkal ment a fölső sarok mellé-fölé. 26. perc: Lengyel bal oldali szögletét Csízi az ötösről pattogósan fejelte kapura. A labda erejét vesztve a léc tetejére, onnan pedig az alapvonalon túlra hullott. Nagy helyzet volt. 

30. perc: Ide-oda pattogott a labda a pécsi 16-oson belül. Zare nem tudott felszabadítani, Radics végül húsz méterről léc fölé durrantott. 

35. perc: Palaczky partdobását követően Azoitei 20 m-ről egy pattanás után kapura lőtte a labdát, amely visszavágódott Véghről, de nem volt hazai játékos a közelben. 43. perc: Mikóczi 12 m-es ívelt fejesét fogta meg Csaban. 

47. perc: Ivanicstól Faragó kapott jó átadást. A 16-os vonalról leadott lövését a pécsi kapus bravúrral kiütötte. 

51. perc: Dienes keresztbe ívelését követően Azoitei a 16-oson belül levette a labdát, azonban elcsúszott, így nem tudott erőt beleadni a 12 m-es lövésbe. 

55. perc: A mérkőzés legnagyobb helyzetét hagyta ki Azoitei. Rózsa előreadásával meglódult, esernyőcsellel átemelt Véghen, majd a bal kapufánál, az alapvonal közeléből másodszorra sem tudta hálóba juttatni a labdát. Talán attól félt, hogy összeütközik a kapufával. 

62. perc: Pintér 17 m-es szabadrúgása után Csaban „páncélmellényéről" kipattant a labda, de izgalomra nem volt ok, mert a győriek is csak bámészkodtak. 

81. perc: Ulveczki 22 m-es lövését Végh kiejtette, ám erre a piros-feketék közül senki sem számított. 

Most sem sikerült

Bódog volt a mezőny
legjobbja

Bár mindkét együttes megvallottan mindenáron nyerni akart, végül jámbor óhaj maradt a győzelem, mert a szándék soha nem elegendő a két pont megszerzéséhez. Az ellenfelétől a tabellán tíz ponttal lemaradt hazai együttes taktikája már az első percben kiderült: zárt védekezéssel és a jól fejelő Klausz szoros őrzésével hatástalanítani a lendületesnek ígérkező győri támadásokat, a létszámfölénynek köszönhetően uralni a középpályát, s gyors ellencsapásokkal meglepni a vendégeket. Ennek megfelelően a PMSC-Fordanban Zare söprögetett, Bódog tapadt Klauszra, a többiek pedig a kaputól harminc méterre vették át a „felségterületükre" betévedőket. Ameddig a középpályások bírták erővel, sikerült felzárkózniuk is az egy szál csatárhoz, s a Róth Antal-legénységnek akadtak gólhelyzetei is, csakhogy azokat Lengyel és Csizi elügyetlenkedték. A pécsiek ereje azonban hamar elfogyott, s attól kezdve a kivárásos taktikából csupán a város - az idő múlatása - maradt meg... 

A győriek a maguk szokásos agresszív játékával próbáltak boldogulni, csakhogy labdaszerzési buzgalmuk ez alkalommal is gyakran zárult szabálytalankodással, és a mérkőzés széttördelésével önmagukat zökkentették ki a játékból. Annak ellenére, hogy ők birtokolták többet a labdát, és hogy bátrabban vállalkoztak távoli lövésekre is, a támadásaik eredményteleneknek bizonyultak, mert nem volt bennük elegendő átütőerő és rafinéria. Klausz hiába birkózott a magasan beadott labdákért, mert ha sikerült hozzányúlnia a labdához, a fejesében nem volt erő, a „lecsorgókat" pedig a rutinos Zare nagy-nagy nyugalommal és olykor látványosan szedte össze. Sokat ígértek, de végül csak „nagyot pukkantak" Pintér szabadrúgás-kísérletei, Csertői ijesztően fáradtnak tűnt, Popescu hamar kedvét vesztette, Ivanics pedig csak a szabálytalankodásaival tűnt ki. Hajszán buzgalma is kevésnek bizonyult, mert a két szélen a győriek csak igen ritkán tudtak a pécsi védelem mögé kerülni, így aztán a kilencven perc végeredményben győri gólhelyzetek nélkül telt el.

Azoitei harcol a labdáért

Szünet után néhány percig úgy tűnt, hogy szombat délben látunk egy kis labdarúgást is. Megélénkült az iram, a játékosok ekkor nem oldalirányba mozogtak, hanem elindultak a kapu felé, de Azoitei kimaradt helyzete után ismét „leült" a meccs, az erő elillanásával egyre több lett a szerelésnek mímelt durva belemenés. Az alacsony színvonalú és sokszor álmosítóan lanyha iramú mérkőzésen egyik csapat sem érdemelt meg győzelmet. Sőt, visszagondolva, talán még az egy pontot sem! Nagy-nagy meglepetéssel értesültünk arról, hogy a lecserélt Lengyel és a Szaknévsor által huszonötezer forinttal jutalmazott Faragó a tévének adott nyilatkozatában kimondottan jó iramúnak és színvonalúnak minősítette az összecsapást. Bár ami azt illeti, kimondva lehet jó a játék, és talán még belülről nézve is, ám kívülről látva... Azt hisszük, hogy a mezőny legjobbjának választott Bódognak volt igaza, amikor azt nyilatkozta saját csapatáról a riporternek, hogy „szerencsétlenek voltunk"... Az összecsapást egyébként csakis azért minősítettük kétcsillagosnak, mert az egy csillagot általában a bundagyanús találkozókra tartogatjuk... 

Hartmann játékvezető a szabálytalanságok megítélésében nem mindig bizonyult következetesnek, de mezőnybeli tévedései nem befolyásolták az eredményt. 

MESTERMÉRLEG:

RÓTH ANTAL: - Nagyon kétarcú mérkőzés volt. A győriek támadtak, de a lehetőségeket mi hagytuk ki. Ezért meg kellett elégednünk a döntetlennel. Azt hittem, hogy veszélyesebben támadunk majd. Nem így történt. Túlságosan a kapunk előtt kezdtük el a védekezést. Az utolsó húsz percre el is fáradtunk.

VEREBES JÓZSEF: - Igazságos döntetlen született. A csapatom végig nagyon hajtott, kulturáltabban játszottunk, de nagy mezőnyfölényünket nem tudtuk gólra váltani. A pécsiek a kiesés elkerüléséért idegi harcot vívnak, nem is lehetett várni tőlük, hogy jobb játékot nyújtsanak.