Újpesti TE - Pécsi MSC-Fordan 1-0 (1-0)
1993. április 10. Budapest, Megyeri út. NB I., 21. forduló. 1.500 néző.
 |
| Koller és Garami nemrég még egymás mellett ültek (fotó: Dunántúli Napló) |
Góllövő: Lovász 13. percben.
Sárga lap: Rosu (szövegelésért) a 74., Lovász (felöklelte Csabant) a 81., Dienes (Szlezákot rúgta fel) a 82. percben.
Szögletarány: 5:5 (0:2).
UTE: Bodnár — Füzesi — Molnár, Szlezák — Tomka, Miovecz, Cantona, Bérczy, Kecskés (Hetes 75')— Lovász, Rosu (Véber 90'). Edző: Garami József.
PMSC-FORDAN: Csaban — Braun — Dienes, Bódog — Ulveczki (Szabó 56'), Medgyes, Túri, Vókó, Kocsis — Magyar (Lengyel 72'), Azoitei. Edző: Koller Nándor.
Krónika:
6. perc: Cantona észrevette, hogy Tomka a jobb oldalon előre tört, pontosan a középpályás fejére ívelte a labdát, aki a pécsi 11-es pontra bólintott, ahol a berobbanó Miovecz elől Vókó az utolsó pillanatban mentett.
13. perc: Megszerezte a vezetést az UTE! Ismét Tomkától indult az akció, középre emelte a labdát, Bódog fejéről Lovász elé csurgott, és a volt pécsi játékos hét méterről a jobb sarokba lőtt. 1-0
16. perc: Kocsis kitűnően húzott el a bal oldalon, az alapvonal elől középre adott, és Azoitei elől Füzesi önfeláldozó előre vetődéssel fejelte ki a labdát az ötösön.
28. perc: Gólt ígérő hazai támadás végén Lovász kerülhetett volna helyzetbe, ám Rosu nagy igyekezetében idő előtt lesre futott.
31. perc: Kecskés óriási szóló után elfáradt, majd elesett a pécsi 16-oson belül. A szurkolók természetesen felugráltak a helyükről, tizenegyest reklamálva, ám Bognár játékvezető helyesen továbbot intett.
43. perc: Braun hozta lázba a hazai szurkolókat, amikor a partdobásból átdobta a labdát a kapujából kilépő Csaban feje fölött, ám a pécsi kapus gyorsabbnak bizonyult a berobbanó Lovásznál és megszerezte a labdát.
50. perc: Ismét Kecskés jeleskedett, középre ívelt labdájára Rosu és Bódog ugrott fel, és az újpesti játékos fejéről a labda végül a felső kapufára vágódott.
59. perc: Villámgyors pécsi kontratámadást láthatott a közönség. Kocsis minden gond nélkül elviharzott a bal szélen, középre lőtte a labdát és az érkező Magyar elől Füzesi éppen csak elkotorta a labdát az ötösön.
71. perc: Ismét Kocsis hagyta állva az egész hazai védelmet, beadását Bodnár a léc alól tenyerelte szögletre. A beívelés után Azoitei fejelt 6 m-ről, de Bodnár óriási bravúrral ismét szögletre tolta a labdát.
88. perc: Lovász ügyes csellel ment el a jobb oldalon, kitűnően tálalt az érkező Hetesi elé, akinek bal alsó sarok felé tartó labdáját Csaban nagy bravúrral ütötte szögletre.
Pécsi góllal lila győzelem
Az UTE és a PMSC mérkőzése előtt sokak fejében megfordult, hogy a vendégek nagy valószínűséggel hagynak majd egy pontot Újpesten, megsegítve ezzel egykori játékostársaikat, és volt edzőjüket. Persze ezek csupán rosszindulatú feltételezések voltak, hiszen az UTE együttese egy esetleges döntetlennel igazából nem nyert volna semmit. Mintha bizonyítani akarták volna a kétkedőknek az újpestiek, hogy ezen a találkozón szó sem lehet más eredményről, mint győzelemről, óriási lendülettel kezdték a találkozót.
Azonnal letámadták a pécsieket, és megpróbálták így vagy úgy a vendégek kapuja elé gyömöszölni a labdát. Különösebb elképzelést nem lehetett felfedezni az UTE csapatának játékában, de azt érezni lehetett, hogy minden játékos határtalan nagy lelkesedéssel és akarattal vetette magát a küzdelembe.
A vendégek számítottak az UTE ilyetén kezdésére, és egyáltalán nem ijedtek meg. Szilárdan és rendkívül határozottan védekeztek, és a lehetőségekhez képest igyekeztek kontratámadásokat is vezetni. Nem úgy nézett ki, hogy az UTE gyorsan gólt tud szerezni, ám Bódog szerencsétlen fejese után Lovász kihasználta a nagy lehetőséget, és vezetést szerzett a liláknak.
A gól még jobban feltüzelte Garami játékosait és ha lehet mondani, fokozták lelkesedésüket és akaratukat. Játékban továbbra sem változott semmi, az UTE enyhe mezőnyfölényben játszott, de gólhelyzetekig nem jutottak a lilák. A PMSC a bekapott gól után zavarba jött. Játékosai egymást múlták felül ügyetlenkedésben.
Több alkalommal is arra rúgták a labdát, amerre álltak, meg sem próbálkoztak átgondolt támadásokat vezetni. Szünet után az első tíz percben az UTE ismét heves rohamokkal kezdett. Aztán szép fokozatosan elfáradtak a lilák, és engedték, hogy a vendégek feljöjjenek, így aztán annyiban változott a mérkőzés, hogy az Újpest védekezett és igyekezett kontrákat vezetni, míg a pécsiek java részben a hazaiak térfelén tartózkodtak. Igaz, a vendégek ottléte nem sok veszélyt jelentett, hiszen még a lehető legkedvezőbb pozíciókban is hibáztak.
Az UTE viszont néhány ellentámadásának a végén akár újabb gólokat is szerezhetett volna. A helyzetek kimaradtak ugyan, de ezen senki sem bánkódott. Lassan-lassan biztossá vált, hogy végre megszerzi első tavaszi győzelmét az újpesti társaság.
A mérkőzést szakmailag elemezni képtelenség. Igen, képtelenség, mert egyik csapat sem játszott semmit. Futottak a pályán lévő játékosok, valamennyien küzdöttek, hajtottak, de elképzelést, nem nagyon lehetett felfedezni. Végül amolyan „munkagyőzelmet” aratott Garami együttese, és ez a két bajnoki pont némi reményt nyújthat arra az újpestieknek, hogy talán mégsem kell jövőre a másodosztályban folytatni. (Nemzeti Sport, 1993. április 11.)
Nem tört meg az átok
Azt csak a jó Isten tudná megmondani, hogy a két pécsi edző mit mondhatott a mérkőzés előtt az öltözőben játékosainak, mert hogy a pályán nem az történt, amit a szakvezetők akartak, arra mérget lehet venni. A futballisták előbb ugyan a labdával voltak elfoglalva, de ez túl bonyolult gondot jelentett nekik, éppen ezért a második félidőben már inkább egymással foglalkoztak. Ami a labdarúgást illeti, ezen a húsvét előtti napon nem sokat láthatott belőle a közönség. A pécsi csapatban hiába tartotta névnapját e szombaton három Zsolt - Magyar, Túri, Szabó nem marad igazán szép emlékük a Megyeri úti kirándulásról.
A pécsi kapuban Csaban - bár többször bizonytalankodott - a gólról nem tehetett, s bemutatott néhány bravúrt is. A hátvédsorban a végig egyenletes teljesítményt nyújtó Braun mellett az első félidőben még Ulveczki nyújtott elfogadható teljesítményt. A középpályán Medgyes megpróbált minden tőle telhetőt, de képtelen volt kézben tartani csapatát. Kocsis rengeteget dolgozott, ebből eredt a nagy hibaszázaléka is. A csatársorban Azoitei egyedül maradt, nem akadt társa.
A hazaiaknál Bodnár kapus mellett Tomka, Miovecz és Rosu emelkedett társai fölé.
MESTERMÉRLEG:
Garami József: - Az első perctől kezdve kitűnő volt az Újpest küzdőszelleme, győzniakarása. A PMSC jó csapat, megszorongatott minket, de mégis biztosan nyertünk.
Koller Nándor: - Nagyon gyengén játszottunk. Folytatódott a 30 éves hagyomány. Nem egy jó Újpesttől kaptunk ki, de a látottak alapján - sajnos - megérdemelten.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése