1992. május 8. Pécsi MSC - Szombathelyi Haladás VSE 1-1 (0-0)

Pécsi MSC - Szombathelyi Haladás VSE 1-1 (0-0)

Turi Zsolt becsúszva szerel
(Dunántúli Napló, 1992. május 9.)

1992. május 8. Pécs, Újmecsekalja. NB I., 25. forduló. 3.000 néző.

Vezette: Marton (Vágner, Herbály).

Góllövők: Illés a 49., Belansky a 74. percben. 

Sárga lap: Szekér (Belansky elleni belépőjéért) a 9., Szűcs (Balog felvágásáért) a 28., Elekes (Túri visszarántásáért) az 57., Medgyes (füttyszó utáni labdaelrúgásért) a 67., Kocsis (kakaskodásért) a 76 percben. 

Kiállítva: Szűcs a 76. percben. 

Szögletarány: 5:1 (2:0).

PMSC: Kovácsevics - Bódog, Balog, Lőrincz - Kónya, Túri, Medgyes, Palaczky (Kocsis, a 71. percben) - Jenei (Magyar, a 25. percben), Czéh, Belansky. Edző: Garami József. 

Haladás: Kutasi - Szekér, Mikos, Jagodics, Görög - Marton, Sziics, Illés, Tóth (Nagy, a 79. percben) - Schäffer, Elekes. Edző: Török Péter.

Krónika:

13. perc: Lőrincz jól lépett ki a védők közül, 6 m-es lövését Kutasi szögletre tolta. 

14. perc: Jenei jobb oldali beadása meglepte a szombathelyi kapust, szerencséjére azonban a labda a keresztlécről fölé pattant. 

18. perc: Cseles szabadrúgás után Czéh kisodródva, balról, 6 m-ről az oldali hálóba lőtt. 

23. perc: Palaczky bal oldali beadása után a labda megint a keresztlécen csúszott meg. A berobbanó Jenei balszerencséjére belefejelt a kapufába. Két percig ápolták, egy nagy turbánt kapott a fejére, aztán elvitte a mentő. 

37. perc: A bal oldalról indult pécsi akció végén Magyar ötméteres, ívelt fejese a keresztlécen csattant, majd a vendégek kétségbeesetten felszabadítottak. 

38. perc: Lőrincz 20 m-ről óriási erővel a keresztlécet találta delibe. 

40. perc: Schaffer a balösszekötő helyéről, már a 16-oson belül nagy lövést zúdított a pécsi kapura. Kovácsevics ügyetlenül oldalra tenyerelte a labdát, éppen Illés elé, aki estében három méterről az üres kapuba helyezett. 0-1 

58. perc: Palaczky szabadrúgását Magyar az ötösről a keresztlécre fejelte. 

74. perc: Belansky térült-fordult a 16-oson belül, a védőik valószínűleg átadásra számítottak tőle, de ő ehelyett egyszer csak „beleszúrt” a labdába. A 8 m-es lövésféle megakadt a bal alsó sarokban. 1-1

76. perc: Szűcs szabálytalankodott Bódoggal. Kocsis ott termett és kakaskodni kezdett a Haladás játékosával. Szűcs „felvette a kesztyűt” és ezért mindkét labdarúgónak sárga lap járt. Tekintettel arra, hogy Szűcs korábban már kapott egyet, most a pirosat mutatta fel neki a játékvezető.

Jeneit mentő vitte el
(Dunántúli Napló, 1992. május 9.)

Öt kapufa - egy kapura lövés ellen

Mindent rá lehet fogni a mérkőzésre, csak azt nem, hogy unalmas volt. Kapufák, sérülések, kiállítás, potyagól és több kapusbravúr, kemény belemenések tarkították a játékot. A PMSC több gólt lőhetett volna már az első félidőben is, de Kutasinak akkor hihetetlen szerencséje volt, négyszer a kapufa mentett helyette. S a futball már csak ilyen. Az egyik csapat kihagyja a helyzeteket, a másik pedig az első kapura lövéséből gólt ér el. 

Ez a váratlan esemény fellelkesítette az addig csak 0-0-ra játszó vendégeket. Ahogy múlt az idő, egyre idegesebbek lettek a pécsiek, sikertelenségük okát többször a játékvezetőben látták. Jött azonban az addig a cselezéseiért sokat szidott Belansky és megmentette az egyik pontot. Az egyenlítést követően majdnem felbillent a pálya, de Kutasi bravúrjainak köszönhetően már nem változott az eredmény. A Haladás szerencsével szerezte meg az egyik pontot. Kovácsevics, a pécsiek kapusa jóformán csak egy lövést kapott, annál viszont hibázott és ez csapatának pontvesztésébe került. (Nemzeti Sport, 1992. máj. 9.)

Belansky Attila

A kapufa a vendégekkel volt

Küzdelmes és eseménydús találkozón nyomasztó, ám ugyanakkor meddő pécsi mezőnyfölény jellemezte az első 45 percet. A vendégek láthatóan egy pontért jöttek, és ehhez a legjobb taktikát választották: számtalan szabálytalanság árán ugyan, de csírájában széttördelték a pécsi kezdeményezéseket. Három pécsi kapufa és nem egy helyzet után mégis az első zöld-fehér támadás hozta az első gólt. 

A PMSC ekkor mindent egy lapra tett föl. Gyorsabbá, de kapkodóbbá is vált a játéka, amelyből a mérkőzés további irányítása mellett is csak a szépítésre tellett. A négy kapufa ugyan magáért beszél, de ha a vendégek hálóőre nem ment néhányszor nagy bravúrral, ezzel együtt is bőven megszerezhette volna a PMSC a győzelmet. Ezen a mérkőzésen azonban elpártolt tőlük a szerencse. 

A kapott gólhoz Kovácsevics szerencsétlen mozdulata is hozzájárult, ezen kívül nem sok dolga akadt, csakúgy mint a védősornak, amelyből Lőrincz tetszett a legjobban. A középpályát Palaczky uralta, míg a csatársorból Belanskyt csak a gólja miatt lehet dicsérni, Czéh pedig hiába volt ott mindenütt, ezúttal neki sem sikerült semmi. 

A vendégek két legjobbja Kutasi kapus és Illés volt. (Dunántúli Napló, 1992. május. 9.)

Mestermérleg: 

Garami József: - Az első félidőben jól és határozottan játszottunk, már ekkor megnyerhettük volna a meccset. Az első vendéghelyzetből kapott gól után kapkodni kezdtünk, és az ezt követő sok helyzetből sajnos csak egy jött be. Nagy nyerési lehetőséget szalasztottunk el. 

Török Péter: - Célunkat részben elértük, küzdelmes meccsen sikerült az egyik pont megszerzése. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy ezen a mérkőzésen a szerencsével sem álltunk hadilábon.