1989. május 20. Veszprémi SE - Pécsi MSC 1-0 (0-0)

Veszprémi SE - Pécsi MSC 1-0 (0-0)

Lehota küzd a labdáért
(Dunántúli Napló, 1989. május 21.)

1989. május 20. Veszprém, NB I., 26. forduló. 5.000 néző.

Vezette: Molnár L. (Nagy II J., Segovits).

Góllövő: Csomai (11-esből) a 70. percben. 

Sárga lap: Horváth I. a 82. percben. 

Szögletarány: 5:4 (1:3) a Pécs javára.

Veszprém: Kakas - Bognár, Csik, Sánta, Szécsi — Csomai,, Csongrádi (Augustinó, a 79. percben), Kelemen (Perger, a 66. percben) - Rugovics, Kiss L., Horváth L. Edző: Glázer Róbert. 

PMSC: Bogyay - Tomka, Toma, Bódog, Czérna - Megyeri, Túri, Bérczy, Vén (Czéh, a 76. percben) — Márton, Lehota (Nagy T., a 76. percben). Edző: Garami József.

Krónika:

A mérkőzés első említésre méltó eseménye, Túri nagy esése és az azt követő ápolás volt. Becsúszva akart felszabadítani, rúgást kapott a lábára, ki kellett vinni az oldalvonal mellé, hogy rendbehozzák. 

A 16. percben Megyeri maradt a földön, Molnár továbbengedte a veszprémi támadást, s ennek a végén Kiss tizenöt méterről, éles szögből kapura lőtt. Bogyay szögletre ejtette a labdát. 

Ezután húsz percig tartó, eseménytelen, a középpályán ide-oda hullámzó játék következett. Felharsant az első füttyszó, s aztán végre a 35. percben Kelemen távolról rárúgta a labdát. Bogyayt ez a megoldás meglepte, vagy tíz méterre kipattant a labda a melléről, de nem volt ellenfél a közelben. 

Lefújás előtt Szécsi beadását ütötte el a pécsi kapus a hazai támadók elől. 

SZÜNET UTÁN mindkét csapat vezetett egy-egy gyors támadást, mindkettőnek szöglet lett a vége. Ezeket, könnyedén hárították a védelmek. 

Az 57. percben Lehota lefutotta őrzőjét, az alapvonal mellől középre akart adni, de a jó ütemben becsúszó Csíkről szögletre pattant a labda. A másik oldalon Perger került a védelem mögé, de beadása átszállt a kapu előtt helyezkedők fölött. 

A 70. percben dőlt el a mérkőzés. Horváth a védőkről lepattant labdával kiugrott, a 16-oson belül átesett a keresztező Toma lábán. A játékvezető habozás nélkül mutatott a 11-es pontra. Csomai a büntetőből a bal sarokba helyezett. 1-0 

A hátralévő percekben nagy akarással harcoltak a pécsiek az egyenlítésért, de nem tudták eredményesen befejezni akcióikat. 

★ ★ Az első félidőről szakmai értékelést adni képtelenség. Ahogy mondani szokták, akarásban nem volt hiány, de a lelkesedés nem jelentkezett színvonalban. Egymás hibáiból éltek a csapatok. A támadások csak elvétve jutottak el a kapukig. A második csillagot a 11-es utáni játékért érdemelték ki a csapatok. 

A pécsiek gyorsabb iramot diktáltak, és akkor már látni lehetett néhány élvonalhoz illő megoldást is.

A hajrá aztán felébresztette, illetve visszafordulásra késztette az elkedvetlenedett és korán hazainduló közönséget. (Népsport, 1989. május 21.)

Tomka fut versenyt a védőjével
(Dunántúli Napló, 1989. május 21.)

Meleg lesz a hajrá

A veszprémiek őszi meglepő, három pontot érő pécsi győzelme után hasonló bravúrra készült a PMSC is. A kiesési rangadón az elhatározás azonban kevésnek bizonyult, mert igaz, hogy a pécsiek jól szervezték meg védelmüket, a középpályások nagy területen hatalmas munkát vállaltak és részben ezt meg is valósították, a gyámoltalan támadójátékuk megfosztotta őket akárcsak az egy pont megszerzésétől is. 

Igaz, a hazaiaknak sincs sok dicsekedni valójuk, mert a három pontot a játékvezetőnek köszönhetik. A pécsiek nagyobb határozottsággal döntetlent érhettek volna el. 

Kapujában Bogyay jól látta el feladatát, mig a hátvédsorban és egyben a pécsi csapatban a legjobb teljesítményt a fiatal Bódog nyújtotta. Tomán nagyon látszott a hosszú kihagyás, és bizony többször is zavarta határozatlanságával a társai munkáját. A középpályán Túri biztatóan kezdett, az első félidő közepére azonban játéka elszürkült, s mivel Bérczy sok hibát vétett, nagy teher nehezedett a két szélső középpályásra. Megyeri és Vén elfogadható teljesítményt nyújtott. Elől szinte már-már reménytelen harcot vívott a védőivel a két csatár, akik közül, ha több szerencséje van, Márton gólt érdemelt volna. 

A hazaiaknál Csik, Csomai és Kiss emelkedett társai fölé. (Dunántúli Napló, 1989. május 21.)

Mestermérleg:

Glázer Róbert: — Teljesen megérdemelten nyertünk. A nagy tét rányomta bélyegét a teljesítményekre, de végig irányítottuk a játékot. 

Garami József: — Tipikus döntetlen-mérkőzés! Két lényeges dolog döntött. Véleményem szerint a tizenegyes előtt Horváth nekiugrott Tomának, és ezzel alaposan becsapta a játékvezetőt. A másik lényeges eset: az egyik szögletnél a fejelni készülő Bérczyt szabálytalanul akadályozták. Ezért tizenegyes járt volna.