 |
| Czéh fejesgólja volt az első (fotó: Dunántúli Napló, 1989. május 25.) |
1989. május 24. Pécs, Újmecsekalja. NB I., 27. forduló. 4.000 néző.
Vezette: Nagy L. (Plasek, Szabó J.).
Góllövők: Czéh a 70., Márton a 79. percben.
Sárga lap: Kolovics a 49.,
Szögletarány: 11:2 (5:1) a Palkovics a 65. percben, PMSC javára.
PMSC: Bogyay - Bódog, Czérna, Palaczky - Megyeri, Túri (Czéh, a 61. percben), Tomka, Bérczy, Vén - Márton (Nagy T., a 85. percben), Lehota. Edző: Garami József.
Siófok: Biró - Kolovics, Aczél, Olajos, Szabó B. (Quirikó, a szünetben) - Marozsán (Keszeg, az 56. percben), Palkovics, Zsadányi, Freppán — Boda, Meksz. Edző: Gellei Imre.
Krónika:
Vén kapufája — Túri legurítását lőtte 12 méterről a keresztlécre — adta meg a jelet a hazai támadásokra. Aztán folytatásként Lehota szerezhette volna meg a vezetést, majd Túri elől mentett Kolovics a gólvonalról. Marozsán 22 méteres bombája nyomán hördült fel a közönség, úgy, hogy akkortájt volt esemény bőven.
Aztán bő negyedóra elteltével elült a harci zaj, amit abból is észre lehetett venni, hogy már kevésbé voltak veszélyesek a piros-fekete akciók, és a játék jobbára a két 16-os közötti területre korlátozódott. Lehota révén többször is a bal szélen vezetett támadásokkal próbálkozott a PMSC, ám a belsők nem jutottak igazi gólszerzési lehetőséghez.
SZÜNET UTÁN a 49. percben Kolovics kapott sárga lapot Vén lerántásáért. Mindjárt utána Vén szabadrúgását Bérczy közelről nem érte el, emiatt elcsúszott a labda a bal kapufa mellett.
A 62. percben Lehota indította Mártont, és a kifutó kapus felett 8 méterről kapura kanyarított, Olajos a kapuba tartó labdát egy méterről vágta ki szögletre. Palkovicsot fegyelmezte meg sárga lappal a játékvezető Palaczky visszaráncigálásért a 65. percben. Utána Márton bosszantotta fel újra a szurkolókat azzal, hogy elpuskázott egy nagy gólszerzési lehetőséget.
Lehota—Vén akció végén — igaz, nehéz szögből — az üres kapu előtt elperdítette a labdát, ami felért egy felszabadító rúgással.
Egymást érték a gólveszélyes pécsi támadások, mindegyik Lehotától indult. Vén 18 méteres szabadrúgását ütötte szögletre Bíró, majd a 70. perc meghozta a hazaiak első gólját. Vén jobboldali szögletét Czéh fejelteaz ötösről a jobb alsó sarokba. 1-0
A 79. percben született meg a pécsiek második gólja. Czéh adott ragyogó átadást Lehotának, ő a bal oldalon az alapvonalig jutott, onnan visszagurított, a gólvonal előtt két méterre álló Mártonnak már csak az üres kapuba kellett passzolnia. 2-0
Czéh és Lehota, a két legjobb piros-fekete játékos érdeme volt ez a gól. A hazai szurkolók szerint az eddig méltánytalanul mellőzött Czéh új színt vitt a becserélése után a PMSC játékába. Gólt is fejelt, amivel már akkor kivívtaa nézők elismerését. Lehota sokat mozgott, jól játszott, gyors és kiismerhetetlen volt, megoldhatatlan feladat elé állította a siófoki védelmet. Ilyen játékot, vártak már régóta Lehotától a pécsi szurkolók.
Nagyon kellett a három pont a PMSC-nek, és ennek megfelelően rögtön támadni is kezdett a pécsi csapat. Egymás után alakította ki helyzeteit, de az elején még kihagyta azokat. Ettől idővel el is bátortalanodott a PMSC, a hátralevő időszakban a Siófok kedvére alakult a játék, a két 16-os közötti birkózással.
Beszorult a fordulást követően a siófoki együttes. A több kihagyott pécsi helyzet ellenére a levegőben lógott a hazai vezetés, ami a 70. percben be is következett. Utána már felszabadultan játszottak a piros-feketék, várható volt, hogy újabb gólt lőnek, így is történt, és ezzel minden eldőlt.
Nem férhetett kétség a PMSCgyőzelméhez, Bogyay sok ilyen mérkőzést kívánhat magának, a siófokiak ugyanis Marozsán első félidőbeli távoli lövését leszámítva nem rúgtak kapura. A vendégek csalódást okoztak, gyengén játszottak. (Népsport, 1989. május 25.)
 |
| Márton Gábor is gólt szerzett (fotó: Dunántúli Napló, 1989. május 25.) |
Végig többet támadott a PMSC, sorra dolgozta ki a helyzeteit. Győzelme akár nagyobb arányban is megérdemelt lett volna, de ami a legfontosabb: a három pont igy is megvan.
Az első játékrészben a vendégek védelme erősebbnek bizonyult, mint a pécsiek megerősített támadósora, Aczélékon ráadásul néhányszor a szerencse is segített.
A második félidőben ugyanaz volt a koreográfia mint szünet előtt, de döntő volt, hogy a jól játszó Lehotának a csereként beállt Czéh személyében méltó társa akadt, igy ketten el is döntötték a mérkőzés sorsát.
A hazaiak kapujában Bogyaynak szinte semmi dolga nem akadt. A védelemnek se sok, de azt látni lehetett, hogy Czérnáék ezen a találkozón biztosan állnak a lábukon. A középpályán egyedül Vénnek nem jöttek be elgondolásai, a többiek - de főként Tomka - jól játszottak, döntő szerepük volt a PMSC nyomasztó fölényének kialakításában. A csatárok közül Márton jó megoldások után sorra elhibázta helyzeteit, szerencsére góljánál három méterről azért az üres kapuba talált... Lehota ezúttal azt mutatta, amiért annak idején megvették: gyors volt, remek cselekkel kergette a kétségbeesésbe a Siófok védőit, s mondhatni, hogy a csereként beállt Czéhhel együtt a mezőny legjobbja volt.
A vendégek olyannyira védekezésre kényszerültek, hogy egyéni teljesítménye miatt közülük szinte senki sem említhető. (Dunántúli Napló, 1989. május 25.)
Mestermérleg:
Garami József: — Jó esetben már a hatodik percben eldőlhetett volna a mérkőzés. Ezúttal nemcsak annak örülhetünk, hogy jól játszott a csapat, több gólhelyzetet kialakított, hanem annak is, hogy sikerült megszerezni a három pontot.
Gellei Imre: — Akik ezt a mérkőzést látták, értetlenül állhatnak a csapatok szereplése előtt. Lelkileg és fizikailag is összeomlottunk, egyébként ezt már korábbra vártam. Igyekszünk gyorsan elfelejteni ezt a mérkőzést.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése