2020. február 12. Pécsi MFC - Paksi FC 1-2 (1-0)

Pécsi MFC - Paksi FC 1-2 (1-0)

2020. február 12. Pécs, PMFC-stadion. Magyar Kupa, nyolcaddöntő, első mérkőzés. 1.800 néző.

Vezette: Antal Péter (Garai Péter, Bornemissza Norbert - Barna Gábor).

Góllövők: Rácz L. 38' illetve Kecskés T. 55', Sajbán M. 57'.

Sárga lap: Hegedűs M. 68', Rácz L. 82', Kovács B. 89' ill. Könyves N. 92', Haraszti 93'.

Rácz László
(forrás: pmfc.hu)

PMFC: Kovács B. – Sági, Gajág, Rácz L., Németh M. (Katona L., 79.) – Nikics, Grabant (Kónya D., 60.), Futó, Hegedűs M. – Geiger (Szabó D., 71.), Tihanyi. Vezetőedző: Vas László.

Paks: Holczer – Osváth (Bor, 67.), Poór, Gévay, Kulcsár D. – Kecskés T. (Szakály D., 81.), Windecker, Báló, Könyves – Sajbán Máté (Haraszti, 60.), Böde. Vezetőedző: Osztermájer Gábor.

Sebaj!

Némileg igazságtalannak érezzük a Kupa ilyetén kiírását, miszerint február közepére, olyan időszakra kerültek a nyolcaddöntő mérkőzései, amikor az élvonalbeli csapatok már javában tétmérkőzést játszanak, a harmadosztályba sorolt egyletek viszont még csak a felkészülési időszak közepén járnak. Sebaj! Ismerve a pécsi labdarúgók lelkesedését ez az apró különbség orvosolható is.

Az már nem az MLSZ, hanem sokkal inkább a PSN Zrt. rovására írható, hogy egy villanyvilágítással rendelkező pályán miért délután kettőre tűzik ki a kezdőrúgás időpontját, amikor még javában dolgoznak az emberek.

Sebaj! A pmfc.hu tájékoztatása szerint így is kijött vagy ezernyolcszáz szurkoló, s ezt a létszámot NB I-es meccseken is szívesen elfogadná egy-két csapat. Már a kezdéskor megállapítottuk, hogy a paksiak a legerősebb csapatukat nevezték, s - szokásunkhoz híven - ezúttal is kerestük a pécsi érintettségű sportembereket. Örömmel fedeztük fel az ellenfél soraiban Kecskés Tamást, aki tíz évvel ezelőtt viselte a PMFC mezét, s tagja volt az NB II-ben bronzérmet szerzett csapatunknak. A vendégek kapuját pedig az a Holczer Ádám védte, aki 2011. júliusában a nyíregyházi csomag részeként igazolt Pécsre, hogy egy évet kispadozzon bizonyos Dibusz Dénes mögött. Jó felkészülés volt ez számára a ferencvárosi időszakra. 

A kispadon is ismerős arcok foglaltak helyet: Osztermájer Gábor vezetőedző néhány hónapot játszott 2000. őszén a PMFC-ben, s pályára is lépett az akkor NB I-es csapatban. Segítője, Sárai György pedig nemrég még a pécsi csapatot irányította, most segédedzőként a paksi csapatot támogatja.

S itt volt Böde Dani is, aki ugyan soha nem viselte a PMFC mezét - bár e sorok írója egy időben javasolta őt a pécsi klubvezetők figyelmébe - ám kétséget kizáróan őt övezte a legnagyobb figyelem. Nem csak a nézők, hanem a hazai játékosok körében is.

Mire mindezt végiggondoltuk és lejegyeztük, már javában tartott a mérkőzés. A pécsiek szemmel láthatóan tisztelték a paksiakat, mégis csak egy két osztállyal feljebb sorolt ellenfélről van szó, s ugyanezt a tiszteletet láttuk a vendégeknél is, hiszen tudták: a PMFC az előző fordulóban az élvonalbeli riválisukat, a Kisvárdát ejtették ki a Kupából. Tisztelet ide vagy oda, a pécsiek a bajnokságban megszokott letámadást alkalmazták, s bátor játékukkal nem egyszer meglepték az ellenfelet. A vendégek ezzel szemben hosszú, felívelt labdákkal operáltak, amelyek rendszerint célt tévesztettek.

Szép számmal jöttek a nézők is
(forrás: PMFC Facebook oldala)

A mecsekaljai csapat nem tűnt megilletődöttnek, folyamatosan nyomás alatt tartották a magasabban jegyzett ellenfelük kapuját, a paksiaknak gyakorlatilag nem is volt kapura lövésük az eső félidőben. A PMFC-nek viszont igen, s a 37. percben Rácz László egy szöglet utáni kavarodás után be is vette Holczer kapuját. (1-0)

Dörzsölgettük a tenyerünket a szünetben. 1-0 ide, Böde Dani oda, ha bírják a fiúk szuflával, hozható a meccs. Bár a Paksi FC második csapatát az elmúlt időszakban többször is legyőztük NB III-as bajnoki mérkőzésen, az első csapatot elég régen, utoljára 2014. márciusában, egy Ligakupa-találkozón sikerült megvernünk. Abból a csapatból egyedül Helesfay tagja a keretnek, de ahogy néztük, ő sem lett nevezve a mai kupameccsre.

A második játékrészt is a PMFC kezdte aktívabban: támadásban maradtak a mieink. PoórPatrik a 48. percben büntetőt érően szabálytalankodott Geigerrel szemben, a tizenegyest azonban Tihanyi fölé rúgta. Ha bemenet volna, 2-0-ról már hozta volna a meccset a piros-feket alakulat, így azonban bosszankodhattunk a kimaradt lehetőség miatt. Sebaj! A vezetés továbbra is nálunk volt...

... egészen addig a néhány perces rövidzárlatig, amely alatt megfordította a meccset a Paks. Az 54. percben Kecskés emelte át a labdát Kovácson (1-1), majd hamarosan Sajbán fejelt néhány lépésről a pécsi kapuba (1-2).

Sebaj! Összeszedték magukat a pécsi legények, s magukhoz vették a játék irányítását, amelynek vége újabb tizenegyes lett. Ezúttal Rácz állt a letett labda mögé, de lövése a felső lécen csattant.

Hiába rohamozott tovább a hazai együttes - a hajrában még Kónya hibázott el egy ziccert - nem sikerült egalizálni az eredményt.

Sebaj! A PMFC játéka felnőtt az NB I-es ellenfeléhez, a tizenegyeseket pedig gyakorolni kell. Az mindenesetre biztató, hogy a hazaiak felvették a kesztyűt a nagyobb rutinnal és élvonalbeli tapasztalattal rendelkező atomvárosiakkal szemben, s ez több, mint reményt keltő a bajnokság tavaszi folytatása előtt. 

Szép volt, fiúk! Csak a Munkás!

MESTERMÉRLEG

Vas László: – Nem keresünk kifogást, hogy a felkészülés melyik szakaszában vagyunk. Akárcsak a Kisvárda ellen, most is büszke vagyok a fiúkra, jól játszottak, betartották a megbeszélteket, az NB I-es rutin azonban kihasználta két megingásunkat.

Osztermájer Gábor: – A Pécs igazolta jó hírét, remekül futballozott, eltüntette az osztálykülönbséget, mi teljesítettük a minimális célt, sikerült előnyt szereznünk a visszavágóra.