Sárai György vezetőedző |
Szép lesz, fiúk!
Vereség esetén sosem lehet elégedett az egyszerű szurkoló lelke, nyilván, a Dunaújvárosból hazáig vezető út sem a mámorító boldogsággal volt teli. Ám az előzmények ismeretében (tudva, hogy a mérkőzés időpontjában még két hét sem telt a felkészülés kezdete óta) nem lehetünk elégedetlenek sem. Hogy őszinték legyünk egymással, a megszerzett nulla pont ellenére igen bizakodó hangulatban autóztunk Pécsig.
Dunaújváros Pálhalma ASE - Pécsi MFC 1-0 (1-0)
2018. augusztus 4. Dunaújváros, Eszperantó út. NB III., Középcsoport, 1. forduló. 300 néző.
Vezette: Leél-Őssy Ádám (Kovács Brankó, Sinkovicz Dániel).
Gólszerző: Farkas V. 23'.
Sárga lap: Tóth T. 8', Tóth Á. 61' illetve Szellák 91'.
DPASE: Pokorni – Tóth Á., Farkas, Puskás, Zvara (Hompót, 96.), Dorogi, Barna, Sándor, Szepessy R. (Tapiska, 84.), Kiss P. (Mundi, 73.), Tóth T. Vezetőedző: Dobos Barnabás László.
PMFC: Somogyi – Koller, Kálmán (Németh Áron, 53.), Kiss K. (Varga T, 87.), Fujsz (Keresztes, 73.), Hanol, Szellák, Banjac, Kesztyűs, Juhász, Valkovszki. Vezetőedző: Sárai György.
Félve ültünk föl a napsütötte dunaújvárosi lelátóra, s vártuk a mérkőzés kezdetét. Kezünkben az okostelefonnal ismerkedtünk a játékosainkkal: Kálmán Szilárd, Fujsz Richárd, Hanol Milán, Szellák Sándor... hiába, a nevekhez még nem tárulnak arcok, az arcokhoz még nem társulnak nevek. Szerencsére Koller Krisztiánt rögtön felismertük, s örömmel fedeztük fel a sérüléséből felépülő Varga Tamást a melegítő játékosok között.
A találkozón nem estek egymásnak a felek, az első említésre méltó eseményre esemény a tizenötödik perc környékén esett. Talpra is ugrottunk, mert a 12-es számú pécsi játékos vette célba a hazai kaput. A 12-es... vagyis Fujsz Richárd! Ricsi... Ricsike! Kapufaaa!! Az első helyzet meghozta az adrenalint, zúgott a hajrá Pécs és a Csak a Munkás!
A hazaiak sem hagyták annyiban a kérdést, nagyon gyorsan helyzetbe kerültek a Somogyi által védett baranyai kapu előtt, de Kiss Patrik fejese a kapu fölött hagyta el a pályát.
Fellélegeztünk, s reménykedtünk, hogy a mieink tartani tudják magukat. Sajnos, nem sokáig sikerült. A 23. percben Dorogi lőtt kapura, amelybe Farkas épp csak annyira ért bele, hogy a játékszer túlcsorogjon a gólvonalon. (1-0)
A gól után hiába álltak vissza a hazaiak, a fekete mezben játszó pécsiek nem tudtak élni a lehetőséggel, s a félidőig nem is jegyeztünk fel újabb eseményt.
A második félidőt a vendégek kezdték aktívabban: az utánpótlásból felkerült Kiss Krisztián került helyzetbe, ám a lehetőség - sajnos - lehetőség maradt: csak egy újabb kapufát sikerült találnunk. A második félidő derekán aztán Somogyi Máté percei következtek: előbb Szepessy Róbert, majd Zvara Dávid próbálkozását hárította a pécsi hálóőr.
A hajrában nagy erőkkel rohamoztuk a hazai kaput: Koller lábában ott volt az egyenlítés, de lábáról a kapu mellé pergett a laszti. Sajnáljuk, elég nagy helyzet volt.
Nos, ez volt az első bajnoki. Bár vereséget szenvedni sosem kellemes, főleg nem bajnoki rajton, ahhoz képest, hogy a csapat labdarúgói is csak névkártyával ismerik meg egymást (jó, ez túlzás, igaz...), nem volt ez rossz. Partiban voltunk az egyik bajnokesélyes csapattal, s azt mondjuk: Szép lesz, fiúk!
Csak a Munkás!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése