2014. április 18. Székesfehérvár, Sóstói stadion, 100 néző. NB I. 25. f.
Orbán Viktor miniszterelnök |
Gólszerző: Szakály (6., - büntetőből), illetve Pölöskey (24.).
Sárga lap: Szélesi (54.), Farkas (67.), ill. Romics (52.), Pölöskey (77.).
Kiállítva: Pölöskey (84.).
Puskás Akadémia FC: Hajdúch – Szélesi, Vaszicsku, Fábio, Farkas N. (Nagy Zs., 87.) – Tóth I. B., Polonkai, Szakály D. (Denkovics, 71.), Czvitkovics, Gallardo (Tóth L., 79.) – Tischler. Vezetőedző: Benczés Miklós.
PMFC-MATIAS: Gőcze – Nagy J., Balogh, Romics, Mohl – Horváth – Kővári (Wittrédi, 57.), Márkvárt (Zsdrál, 90)., Szatmári, Városi (Bailo) – Pölöskey. Vezetőedző: Márton Gábor.
forrás: Nemzeti Sport 2014. április 19. |
"Pontosan úgy kezdődött, ahogy vártuk: kicsit kapkodó játékkal, idegeskedő edzőkkel, a lelátón Orbán Viktorral. Szerencsére sok időnek nem kellett eltennie az első izgalomig (bár szívünk szerint ez az izgalmat kihagytuk volna), hiszen már az ötödik percben büntetőhöz jutott a hazai gárda, amelyet Szakály magabiztosan értékesített is.
forrás: Nemzeti Sport, 2014. április 18. |
Ilyenkor ugye általában az a forgatókönyv szokott elindulni, hogy a gólt szerző csapat ráül az eredményre, és csalni kezdi a játékot (bár mondjuk nyolcvanöt percig csalni azért szép kihívás…) – most is ez történt, de csak kicsiben, a hazai csapat támadt is, meg nem is, kicsit tanácstalankodtak Benczés Miklós tanítványai. S ennek meg is lett az eredménye, húsz perccel később ugyanis egyenlített a Pécs, Pölöskey talált be egy pofás akció végén. S itt akkor említsük meg, hogy ezzel véget is ért a négy bajnokin át tartó gólképtelenség, ezért mindenképpen jár a gratuláció. Meg amúgy is: a pécsiek ugyanis vérszemet kaptak, s több szép támadást is vezettek – Pölöskey például akár duplázhatott is volna, közeli fejesét azonban nagy bravúrral védte a hazai kapus. Az első félidő tényleg szinte pillanatok alatt lepergett, mindkét gárda támadott, csak a befejezésekbe csúszott rendre hiba.
A szünet után minden ott folytatódott, ahol abbamaradt: mindkét gárda lendületesen támadott, ám egyre több volt a hiba, ráadásul a bosszantó fajtából, azaz olyan, amely után nem is kiabálunk már, hanem csak a fejünket fogtuk. A pálya ugyanis kettészakadt, ezért ipari mennyiségű lehetősége volt mindkét gárdának a gólszerzésre – legalábbis elméletben, mert a játékosok szinte kivétel nélkül elrontották az utolsó passzt. Ha meg aztán mégsem, akkor más hiba jött: Szatmári például a 72. percben, senkitől sem zavartatva bikázott fölé 12 méterről. A vége előtt nem sokkal kiállították Pölöskey-t, de igazából ez már nem osztott, nem szorzott, maradt a döntetlen." (bama.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése