2004. július 9. Siófok, Fonyódi SportHotel-kupa, 1. forduló. (45' mérkőzés).
Bp. Honvéd: Váradi - Lázár, Stamenic, Facskó, Fabró-Zana, Gianito, Mészáros, Bojtor- Kozarek, Csobánki. Vezetőedző: ?
PMFC: Herbert—Bajusz, Szekeres Zs., Kulcsár, Ristanovic — Lantos, Notheisz, Zebic, Mihalecz - Zsolnai, Györgyfalvi (Ferenczi G.). Vezetőedző: Nagy Tamás.
 |
| Zsolnai Róbert a BKV Előre SC-től érkezett próbajátékra (kép forrása: Wikipédia) |
„Menj már rá! Olyan gyáva vagy, mint egy szűzlány!" - hangzott az első feddés a kispadról, vagyis csalhatatlanul bebizonyosodott, az új futballidény elkezdődött. Persze túl vagyunk már tucatnyi edzésen, jó néhány felkészülési meccsen, már mindkét együttesünk - DVSC és Sopron - kipottyant az Intertotó-kupából, de igazi bajnokságváró hangulata akkor is csak úgy július közepe táján lesz az embernek. Főleg, ha rögvest egy minisorozatot láthat öt élvonalbeli együttessel, hiszen most már nem egy második vagy harmadik ligás (rosszabb esetben a járási munkanélküliek legjobbjaiból toborzott) alakulatot kell legyőzni, hanem az Újpestet, a Honvédőt, az Egerszeget, a Pécset vagy éppen a Kaposvárt, csupa-csupa NB I-es csapatot. A mezőny összetrombitálása a fonyódi ásványvizet gyártó cégnek és a sporthotelnek köszönhető, amely cég egy félidős találkozók alapján döntheti el, mely együttes lesz a nyár bajnoka Siófokon. Tessék? Hogy a névadás apropóján miért nem Fonyódon? Nos, ennek egyszerű oka van: a rendőrség nem tudta garantálni a rendezvény biztonságos lebonyolítását, mert félő volt, hogy a nem csupán a Balatonban elázó drukkerek kisebb-nagyobb tornamutatványokat végeznek egymás pocakján.
Örömmel jelentjük, szó sem volt efféle virtuskodásról, teljes nyugalomban teltek a mérkőzések. Igaz, azt nem állíthatjuk, hogy pitbullal kellett volna belépőért menni, de néhány száz, mindenre elszánt drukker azért vállalta: a sorban állás közben a tűző napon úgy lebarnul, hogy ezután különösebb veszély nélkül strandolhat majd. Mert nehogy azt tessenek hinni, hogy csak a pályán futkározóknak volt nehéz dolguk: erős a gyanúnk, hogy a kispadon ülő játékosok és az edzők bal keze egyszerűen a fejükhöz nőtt, annyit kellett így „tisztelegve” védekezni a balról tűző fényözön ellen.
Azt persze túlzás lenne kijelenteni, hogy valamennyi csapatra rásütött a nap.
Újpesten például folyamatosan tartozásokról hallani, ám akkora gond csak nem lehet, hiszen látványosan nem gyengül majd a klub. Például Simek Péternek sincs kedve elhagyni a lilákat - bár a villámléptű támadót (nem véletlen a „Gyorsvonat ” ragadványnév) szívesen látnák a Ferencvárosban (már egy éve Garami József is vitte volna), Simeknek esze ágában sincs a Fradihoz szerződni - hacsak az élet nem hozza úgy, hogy a zöldfehérek tekintélyes summáért szerződtetik.
A Honvédnál most megy a kísérletezgetés: és bár két próbajátékos, Manó és Manó Manó mozambiki válogatottnak mondja magát, ők nem utaztak el végül Siófokra, ellenben társuk, Gianito néhány ügyes passzal jelezte, arrafelé is akadnak képzett futballisták. A Honvédnál nem véletlenül spórolnak a játékosok erejével: a csapat kedden Asztarakban UEFA-kupa- selejtezőt játszik a MIKA ellen, úgy, hogy előtte a legújabb hírek szerint nyolc órát repül a küldöttség.
A siófoki tornán szereplő három vidéki együttesnél ugyanakkor az idén nincsenek ilyen jellegű gondok, de leginkább az egerszegiek bíznak abban, hogy jövőre minden másképpen lesz - Gellei Imre vezetésével megint dobogóesélyes együttes jöhet össze Zalában, hiszen bár Molnár Balázs a török Ankaraspor együtteséhez szerződött, a csapat többi meghatározó játékosát a jelek szerint sikerül megtartani.
A papírforma szerint nem lehetnek ilyen nagyratörő céljai a Pécsnek, habár Nagy Tamás garnitúrája az idén is hajszállal maradt le a felsőházról. A Fehérvárról érkezett Kóczián Ferenc mindenesetre a piros-feketékhez szerződik, Mico Vranjes talán marad, vele még nincs megegyezés, Koltai Tamás Németországban, Kerekes Zsombor pedig Angliában, alacsonyabb osztályú csapatnál vesz részt próbajátékon.
Átalakulhat a Kaposvár is, amely újoncként kissé többre tör, mint a biztos bentmaradás. Ami érdekes: bár a másodosztályú csapatok sorra akarnak megszűnni (mondjuk ebben egy-egy élvonalbeli klub is követi őket), Kaposvárott nem volt és most sincs anyagi gond, a jelek szerint minden rendben működik - ez pedig nagy elismerés a vezetésnek. Sőt a már korábban átépített stadion végre új, immár kifogástalan talajt kapott, úgyhogy a város hosszabb távra is alkalmasnak tűnik egy élvonalbeli csapat elszállásolására - ezt nem árt hangsúlyozni, hiszen nem minden település mondhatja el magáról mindezt Somogy megyében...
Summa summárum: azok, akik az első napot végigfőtték a Siófoki stadionban, bravúros megmozdulásokat, szép gólokat, nagy csatákat láthattak. S, hogy egyik csapat sem vette félvállról a tornát, arra csak egyetlen példa: az egyik edzőt már a 32. másodpercben figyelmeztetni kellett, a bíró felé irányuló „anyáskodó” hangnem miatt..." (Nemzeti Sport, 2004. július 10.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése