1998. április 18. MATÁV SC Sopron - Pécsi MFC 1-0 (0-0)

MATÁV SC Sopron - Pécsi MFC 1-0 (0-0)

1998. április 18. Sopron, NB I/B., 30. forduló. 1.500 néző.

Foki András

Vezette: Juhos (Bajkai, Kispál).

Góllövő: Takács az 54. percben 

Sárga lap: Lantos (megrúgta Todorovicsot) a 20., Szaszovszky (Földes felrúgásáért) a 64., Lukács (Kislőrincz buktatásáért) a 67. percben 

Szögletarány: 6:2 (5:1).

Sopron: Borsi - Földvári, Szabados, Simon - Varga (Lukács, 53'), Nagy J., Todorovics, Virág - Takács, Földes (Lantai, 75'), Bognár (Buzsáki, 71'). Edző: Keszei Ferenc. 

PMFC: Tarlósi - Foki - Dienes, Kislőrincz - Hofecker (Balázs, 75'), Lantos, Somfalvi, Romanek, Szaszovszky - Ulrich (Gera 85'), Fónai (Czakó, 57'). Edző: Glázer Róbert.

Krónika: 

54. perc: Todorovics végzett el gyorsan egy szabadrúgást a hibázó pécsi védelem mellett. Virág az alapvonalig futott, beadását Takács 4 méterről senkitől sem zavartatva fejelte a kapu bal oldalába (1-0). 

Glázer Róbert az utolsó pillanatokban változtatni kényszerült kezdőcsapatán, Gera ugyanis gyomorrontást kapott, így a 17 éves Fónai került a kezdő tizenegybe. Az első félórában a PMFC az indokoltnál talán jobban tisztelte a hazaiakat, s teljesen feladta a támadás lehetőségét. A soproniak sem tudtak mit kezdeni a felállt védelemmel, átlövéseik pedig rendre célt tévesztettek. A mérkőzés első félideje a hajrában vált izgalmassá, amikor az elkedvetlenedő távközlésiek ellen a pécsiek ráéreztek a lehetőségre, s a fiatal Fónai akár a vezetést is megszerezhette volna. A második játékrészben eleinte úgy tűnt, hogy a pécsiek biztosan őrzik a döntetlent, hiába volt azonban a lelkes játék, a rutinosabb soproniak első igazi lehetőségüket gólra váltották. 

A fiatal vendégek rendre megijedtek a kapu előtt, s látszott, nem véletlen, hogy már 453 perc óta nem képesek a hálóba találni. A PMFC lelkesedése döntetlent érdemelt volna, de az NB I/B-ben ez kevés.

Mestermérleg: 

Keszei Ferenc: - Győzelmünk azért volt nehéz, mert a jól játszó Pécs mellett önmagunkat is felül kellett múlni. 

Glázer Róbert: - Játékosaink 90 percen keresztül hajtottak, küzdöttek, de egyetlen hiba megpecsételte sorsunkat. Úgy érzem, egyenlő ellenfelek voltunk, de amíg nem vagyunk képesek a hálóba találni, addig nem számíthatunk jobb eredményre. 

(Dunántúli Napló, 1998. április 19.)