1996. március 16. BVSC-Dreher - Pécsi MFC 2-0 (1-0)

BVSC-Dreher - Pécsi MFC 2-0 (1-0)

1996. március 16. Budapest, Szőnyi út. NB I., 16. forduló, 2.500 néző.

Vezette: Gergely (Hanyecz, Kurmai).

Gólszerző: Orosz (11-esből) a 42., Potemkin a 87. percben.

Sárga lap: Bumb (Oroszt rántotta le) a 25., Szabados (fellökte Molnárt) a 40., Bondarenko (Jäkl felrúgásáért) a 44., Zováth (Uirichot rántotta vissza) a 75., Tolocsko (felvágta Aranyost) a 86. percben.

Kiállítva: Bondarenko a 61. percben.

Szögletarány: 6:5 (3:1).

BVSC-Dreher: Koszta - Farkas - Molnár, Bondarenko, Szalma - Bognár (Zováth, 64'), Bükszegi (Komlósi 88'), Aranyos - Csordás (Potemkin 64'), Orosz, Vincze. Edző: Egervári Sándor.

PMFC: Kovácsevics - Szabados - Dienes, Bumb (Ulrich 68'), Werner -Tolocsko, Jäkl (Pest R. 76'), Fehér, Győri - Ulveczki, Tököli. Edző: Herke Imre.

Gyászszünettel kezdődött a mérkőzés, s bár a hangosbemondó nem kö­zölte, kinek a halála miatt állnak vigyázzban a jelenlévők, úgy gondoljuk, az emlékezés az egy héttel ezelőtt elhunyt Kovács Imrének szólt, aki Pécsett (is) dolgozott edzőként.

11. perc: Csordást a földbe gyalulták a pécsi védők húsz méterre Kovácse­vics kapujától. A szabadrúgásnak Bognár futott neki, de átugrotta a labdát, a mögötte lopakodó Farkas pedig alig tévesztette el a jobb alsó sarkot.

32. perc: Az első valamire való pécsi támadás Fehértől indult. A mecseki kö­zéppályás remekül ugratta ki a balösszekötő helyén vágtató Ulveczkit, a szőke csatár a büntetőterületen belülről, mintegy tizenkét méterről iszonyatos erővel lőtt, Szalma lábáról azonban az alapvonalon túlra vágódott a labda.

42. perc: Molnár megunta a semmittevést. A jobbösszekötő helyéről indulva betört a pécsi tizenhatosra, ahol az őt szerelni igyekvő Szabados fellökte. A ti­zenegyeshez letett labda mögé Orosz állt, és jobbal magabiztosan, félmagasan helyezett a háló bal oldalába. 1-0

43. perc: Vincze kihagyta a kihagyhatatlant. Egyedül vezette kapura a lab­dát, majd tíz méterről megcélozta a jobb alsó sarkot (hogy miért azt?...), Ková­csevics azonban ujjheggyel szögletre hárított.

46. perc: Bumb feje búbjáról Vincze elé perdült a labda, a csatár balról, 15 méterről megcélozta a bal alsó sarkot, Kovácsevics azonban kitűnő reflexszel hárított.

61. perc: Szabados „elszabadult" a bal oldalon, Bondarenko pedig vállal fel­lökte a pécsi védőt. Gergely játékvezetőnél ez a megmozdulás sárga lapot ért, s mivel Bondarenkónak volt már ilyen színű kártyája, megkapta a pirosat is. Igaz, kis késéssel, mivel a bíró nem hozott magával „kiállító-kártyát", ezért el­kérte azt Hanyecz partjelzőtől, s csak ezután intézkedett...

74. perc: Aranyos-Orosz volt a labda útja, a Dreher centere a bal oldalon az alapvonalig „keveredett", onnan átívelt, Kovácsevics még beleért a labdába, amely azonban az ötös sarkán toporgó Potemkinhez került: A cserejátékos és Szabados egyszerre rúgott a labdába, amely így a mezőnybe pattant.

87. perc: Vincze végzett el szabadrúgást a pécsi tizenhatos bal sarkának kö­zeléből. A ballal beívelt labdára Kovácsevics későn reagált (azaz leragadt a gólvonalon), így a szemfüles Potemkin kissé lehajolva a kapu bal oldalába fe­jelt. 2-0

Ennyire tellett

Gondolom, a legvérmesebb pécsi szurkolók sem reménykedtek abban, hogy a bajnokság jelenlegi listavezetője ellen pécsi győzelem születne Budapesten. Az első félidő jelentős részében kifejezetten rossz mérkőzést láthattunk, egyenlő ellenfelek, alacsony színvonalú, gyenge iramú erőlködését. A BVSC, gólja után még magabiztosabb lett, így a meccs összképe továbbra sem javult. 

A pécsiek igen fegyelmezetten játszottak. A mezőnyben mutatott produkciójuk nem maradt el a vasutasok által mutatott játéktól. 

A kiállítást követően láthattuk talán a PMFC igazi arcát. Kitámadtak, nemcsak a védekezéssel törődve, megpróbáltak gólt szerezni, ez viszont nem sikerült. A pécsi csapatból Szabados és az újonc, 19 éves, Győri teljesítménye volt jobb az átlagosnál. Figyelemre méltó Tököli agresszív csatárjátéka is, kár, hogy ezúttal nem akadt társa a támadásokban. A BVSC legjobbjai Farkas és Orosz voltak.

Mestermérleg: 

Egervári Sándor: -A küzdő- szellemmel meg vagyok elégedve, a játékunk még jobb is lehet. Helyzeteink alapján azt hiszem, megérdemelten győztünk a lelkes pécsiek ellen. 

Herke Imre: - Nincs szégyellnivalónk, partiban voltunk az egyik legjobb magyar csapat otthonában a BVSC-vel. Az döntött, hogy a hazaiak rutinos támadói kihasználták hibáinkat. Néha úgy láttam, hogy görcsös volt a csapat játéka, ezen javítani szeretnék.