Szíria utánpótlás válogatott - Pécsi MSC-Fordan 0-1 (0-1)
1995. február 6. Damascus, edzőmérkőzés. 300 néző.
Góllövő: Lengyel, 30. percben.
PMSC-Fordan: Gelei - Dienes, Csízi, Schneider - Tolocsko, Lengyel, Dárdai (Ulrich), Warzycha, Jaki - Ulveczki, Niederbacher.
A pécsi labdarúgók tegnap 1-0 (l-0)-ra győztek a szíriai juniorválogatott ellen (kétszer egymás után szerepeltek ellenük). A pécsiek ezzel a mérkőzéssel befejezték szíriai túrájukat. Mérlegük: két győzelem és egy döntetlen.
Frissítés:
Tüske: Szó sincs „bozótlakókról”..
A Pécs játékost js hozott Szíriából?
A PMSC-Fordan belekóstolt az arab futballba, három mérkőzésből kettőt megnyert, egyszer pedig döntetlenül végzett. Ez a hivatalos része a szíriai túrának, ám könnyelmű dolog lenne csupán ennyiben megvonni a mérleget.
Kissé félős indulás egy katonai irányításúnak vélt, a terrorizmus egyik melegágyaként emlegetettállamba, de elégedett mosolyú érkezés, a beharangozott bizonytalanságból ugyanis szinte semmits em tapasztaltak a pécsiek. Annál inkább az ellenkezőjét.
- A futballnak azt az imádatát, amit Szíriában láttam, eddig szinte sehol sem tapasztaltam - kezdi lelkesen dr. Tüske Csaba, a csapat technikai vezetője. - Sajnos, Magyarországon sem, pedig igazán ránk férne... Ráadásul szó sincs arról, hogy valamiféle „bozótlakók" népesítenék be Szíriát, mint ahogyan ezt esetleg idehaza gondolhatják.
+ De a „katonai államról" kialakult kép igaz...
- Persze! Ha jól tudom, egymillió-kétszázezren szolgálnak a szír hadseregben! Kimentünk egy helyi rangadóra - volt vagy negyvenezer néző...ahol tele volt a tribün a két csapat minden rendű és rangú vezetőjével. Nos, ezek a tábornokok a meccs hevében gyönyörűen összeverekedtek. Még szerencse, hogy közvetlen szomszédságunkban ott ült három miniszter is, az egyik éppen az elhárítást felügyeli, az illető úr felemelte a telefonját, s öt perc alatt rend lett. A lefújás után azonban háromszázrendőr oszlatta szét a tömeget - hogy a bíró épségben hazajuthasson...
+ „Mellesleg" a PMSC-Fordan is játszott hárommérkőzést...
- Nem kell szégyenkeznünk. Puskás Öcsiék óta mi voltunk az első magyar csapat Szíriában, pedig az ottaniak mindig nagy szeretettel várják a mieinket. Junior válogatottjuk egy orosz edző irányításával három hónapja együtt készül a vébére - sokat fogunk még ezekről a fiatalokról hallani. S ha már itt tartunk, el kell mondanom: kifejezett esély van arra, hogy egy szíriai futballista is felhúzza a PMSC-Fordan mezét. Részleteket azonban majdcsak a jövő héten...
+ Magyarokkal sikerült találkozniuk?
- A nagykövetség és Kárpáti Miklós főkonzul segítségét nem is tudjuk eléggé megköszönni, mint ahogyan az arab vendéglátás is rendkívül szívélyes volt. Egy szó sem igaz az egyik magyar lapban megjelentekből, hogy borzasztó körülmények között laktunk. Megsúgom például, hogy az egyik helyen ötszázéves szír bútorok voltak a szobáinkban. Én kimondottan élveztem...
(Nemzeti Sport, 1995. február 11.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése