1993. október 23. Pécsi MSC-Fordan - Debreceni VSC 2-1 (0-0)

Pécsi MSC-Fordan - Debreceni VSC 2-1 (0-0)

1993. október 23. Pécs, Újmecsekalja. NB I., 11. forduló. 5.000 néző.

Rózsa László: gól és gólpassz

Vezette: Vad (Márton, Sóthy). 

Góllövők: Dombi a 48., Azoitei a 77., Rózsa a 88. percben. 

Sárga lap: Nagy Cs. (Rózsa felvágásáért) a 42., Azoitei (szándékos kezezésért) a 62., Braun (Sándor T. felvágásáért) a 68., Rózsa (góljának játéktéren kívüli ünnepléséért) a 89. percben. 

Kiállítva: Horváth a 76. percben. 

Szögletarány: 5:7 (2:1).

PMSC-Fordan: Csaban - Dienes, Bódog, Braun - Pest R. (Tököli, sz.), Ulveczki, Rózsa, Csoboth, Vókó - Azoitei, Tolocsko (Kocsis 72'). Edző: Róth Antal. 

DVSC: Horváth - Balogh, Goján, Pető - Dombi, Sándor T., Sándor Cs., Nagy Cs., Madar - Gracsov (Tóth 69'), Medvid (Raducu 12'). Edző: Garamvölgyi Lajos. 

Krónika:

Pest Roland személyében újoncot avatott a PMSC-Fordan. A 18 éves játékos a klub saját nevelésű labdarúgója. 

12. perc: Hamar cserére kényszerült a DVSC: a meghúzódott Medvid helyére Raducu állt be. 

15. perc: Tolocsko beadása után Azoitei nyolc méterről, előrevetődve kevéssel a kapu mellé fejelt. 

25. perc: Raducu adott be balról, középen Gracsov elől csak nehezen tisztáztak a pécsi védők. 

46. perc: Tolocsko átívelését Rózsa 14 m-ről rálőtte. Horváth Azoitei elé tenyerelte a labdát, a pécsi csatár azonban nem érte el fejjel. 

48. perc: Dombi lecsapott egy kóbor labdára a pécsi térfél közepén. Lendületesen elfutott a jobb oldalon, senki sem tudta szerelni, majd a gazella léptű csatár hét méterről, félmagasan a kapu bal oldalába bombázott. 0-1 

53. perc: Gracsov jobb oldali szögletét az ötösre berobbanó Goján majdnem a kapuba fejelte. 

56. perc: Azoitei mesteri átadásával Tököli kilépett, maga mögött hagyott mindenkit, még a vendégek kapusát is kicselezte, aztán balról, kisodródva ahelyett, hogy az üres kapuba gurított volna, a labdarúgó hálóba bombázott. 

67. perc: A kapus már verve volt Azoitei közeli lövésénél, Sándor Cs. azonban a gólvonalról kivágta a labdát. 

76. perc: Azoitei egyedül ugrott meg középen, lépéselőnybe került a védőkkel szemben, de a kifutó Horváth elütötte, ezért a játékvezető kiállította új debreceniek kapusát. Miután a DVSC mindkét cseréjét kimerítette, mezőnyjátékos állt be védeni. Az alacsony termetű Raducunak a kapusmez a térdéig ért... 

77. perc: A szükségkapus az első lövésből mindjárt gólt is kapott. A kiállítást megelőző szabálytalanság miatt szabadrúgáshoz jutott a PMSC-Fordan a debreceni kaputól húsz méterre. Rózsa szabadrúgásába Azoitei beletette a lábát, így a labda a már elmozdult Raducu mellett a hálóban kötött ki. 1-1 

88. perc: Az Azoitei felvágásáért megítélt szabadrúgást Rózsa 22 m-ről a bal felső sarokba csavarta. 2-1

Százévenként látni ilyen mérkőzést. A DVSC a kapus kiállításáig sokkal jobb volt a PMSC-Fordannál. Egységesebb, fegyelmezettebb, a futballt fejben és lábbal is gyorsabban játszó csapat benyomását keltette. Amikor azonban tíz főre fogyatkozott a vendéggárda, minden megváltozott. Rögtön kiegyenlítettek a pécsiek, majd ezután beszorították az ellenfelüket. Érezték, hogy az alacsony pótkapusnak nem nehéz gólt lőni. Igazuk lett, hiszen szabadrúgásból másodszor is bevették a hazaiak kapuját. A pécsiek az utolsó tíz percben hatalmas fölényben játszottak, a vendégek csak kivagdosták a labdát kapujuk előteréből, ám az rögvest visszaszállt a tizenhatosukra. A PMSC-Fordan a hajrában mutatott nagyszerű teljesítménye alapján jogosan jutott a két ponthoz. Újfent igazolta azt a tételt, hogy minden mérkőzés 90 percig tart. Garamvölgyi Lajos balszerencsés volt második cseréjével, hiszen nem gondolhatott arra, hogy Horváth kapust hét percre rá kiállítják... Vad játékvezető jól kézben tartotta a mérkőzést, igyekezett nem főszereplővé válni. 

Mestermérleg: 

RÓTH ANTAL: - Amíg a vendégek kapusa nem kínált lehetőséget számunkra, addig képtelenek voltunk felpörögni és ritmust váltani. 

- Nyolcvan percen át nem sok elképzelésről árulkodott a csapata. 

- Gyengébb egyéni teljesítmények miatt nem lehetett sokkal többet várni. Amikor aztán kiállították a debreceniek kapusát, a feladat adott volt: minél többször kellett veszélyeztetnünk a vendégkaput. Rózsa két szabadrúgása nyomán végül megszereztük a két pontot. 

- Róth Antal először vezényelte a Pécset hazai pályán. Hogy érezte magát a kispadon? 

- Minden jó, ha a vége jó. Az eredményen kívül nem sok örömöm volt a találkozóban. 

GARAMVÖLGYI LAJOS: - Biztos győzelmet engedtünk ki a kezünkből. Egyetlen hiba elég volt ahhoz, hogy egy padlóra küldött csapatot felsegítsünk, s magunkat üssük ki. 

- Vajon gondolt-e a vezetés birtokában arra, hogy a mérkőzés balul ér véget? 

- Eszembe sem jutott, hiszen jól játszottunk, s a Pécs játéka alapján nem volt valószínű, hogy képes fordítani. Meggyőződésem, nem is tudott volna, ha mi nem járunk a kedvében.