1992. április 25. Pécsi MSC - BVSC-Novép 2-1 (1-1)

Czéh László gólja és gólöröme
(Dunántúli Napló, 1992. ápr. 27.)

Pécsi MSC - BVSC-Novép 2-1 (1-1)

1992. április 25. Pécs, Újmecsekalja. NB I., 23. forduló. 4.000 néző.

Vezette: Huták (Kovács L., Győri).

Góllövők: Nyikiforov a 28., Balog (11-esből) a 32., Czéh a 78. percben. 

Sárga lap: Molnár (kézzel szándékosan megfogta a labdát) a 76. percben. 

Szögletarány: 7:6 (2:1).

PMSC: Kovácsevics - Bódog, Balog, Palaczky — Kónya, Jenei, Túri, Medgyes (Belansky, a 62. percben), Kocsis - Magyar (Lőrincz, a 66. percben), Czéh. Edző: Garami József. 

BVSC: Erdélyi - Kroner (Rácz, a 79. percben), Nahóczky, Iscsak - Morzsa (Balogh, a szünetben), Garas, Huszák, Farkas, Nyikiforov - Molnár, Gracsov. Edző: Kisteleki István.

Krónika:

22. perc: Krómer alászaladt egy jobb oldali beadásnak. Ezt kihasználva Czéh levette a labdát, már lövésre készült, a 16-osom belül, amikor Króner hátulról fellökte. Hutáik azonban nem látott tizenegyest ... 

28. perc: Nyikiforov kényszerítőzött Huszákkal a pécsi 16-os vonal közelében. A visszakapott labdát az előrelopakodó bal oldali középpályás 14 m-ről, balról a középre mozduló Kovácsevics mellett a jobb sarokba vágta. (0-1)

32. perc: Jenei szöktette a lyukra futó Túrit. A pécsi játékost Morzsa nem sokkal a tizenhatoson belül hátulról buktatta. Huták most már a tizenegyes pontra mutatott. A büntetőt Balog a balra mozduló kapus mellett a jobb alsó sarokba helyezte. 1-1 

62. perc: A pécsi közönség nagy ovációval fogadta a csereként beállt Belanskyt. Most, hogy nem megy igazán a PMSC-nek, már nagyon várták a hazai szurkolók Belansky visszatérését, aki a sérvműtéte után tavasszal most lépett először pályára. A piros-feketékkel rokonszenvezők nem titkolták, a megváltót látják benne. 

68. perc: Túri bal oldali szöglete után Palaczky hat méterről a jobb kapufát találta telibe. 

78. perc: Ismét szögletrúgáshoz jutott a pécsi csapat, ezúttal Belansky ívelt be a bal oldalról. A beadást követően Czéh, Erdélyit és a védőket megelőzve, 4 m-ről a kapu közepébe fejelt. 2-1 

89. perc: Iscsak jól húzott el a jobb oldalon, beadását Molnár az ötösről nagy helyzetben melléfejelte. 

Kínkeservesen, némi vendégsegítséggel

Alighanem elsápadt Garami József, a pécsiek vezetőedzője, amikor a távoli lövésekkel már korábban is ijesztgető BVSC-Novép megszerezte a vezetést. Még mielőtt azonban magába roskadt volna, hamar egyenlített a PMSC, amelynek már ezt megelőzően is voltak helyzetei. Már akkor sejteni lehetett, az egyenlítés felhozza annyira a pécsieket, hogy meg tudják szerezni első tavaszi hazai győzelmüket, így is történt. Ugyan némi nehézségek árán, de begyűjtötte a szurkolói által várva várt két pontot a PMSC. 

A BVSC-Novép nem állt be annyira védekezni, mint azt előre gondolni lehetett, ám viszonylag nyitottabb játéka ellenére, csatárai a kapura nem sok veszélyt jelentettek. A vasutasoknak is akadtak gólszerzési lehetőségeik, ám az együttesnek nem erőssége a góllövés. A PMSCnem játszott jól, de nagyon hajtott, és ez most kamatozott. A sors iróniája, hogy Erdélyi kapus, aki sokáig csapata legjobbjának bizonyult, a második pécsi gólnál elkésett, ezt a hibáját később már nem tudta helyrehozni. (Nemzeti Sport, 1992. ápr. 26.)

Már nagyon kellett!

Nagy volt a mérkőzés tétje mindkét együttes számára, hiszen a vesztes jó eséllyel pályázhatott az osztályozót jelentő helyek közelébe kerülésre. Ez azonban nem bénította meg egyiküket sem, sőt az utóbbi időben a PMSC-mecseken szokatlan lendülettel indult a találkozó. És eleinte nem is volt rossz a meccs, már ami a tempót és a játékosok lelkesedését illeti. Az akarattal ugyanis nem volt gond egyik oldalon sem, annál több néhány játékos technikai megoldásaival. 

A PMSC többet támadott és veszélyesebb is volt kapura, mégis a vendégek jutottak vezetéshez, amiben nem kis része volt a hazai védelemnek. Bódog, Balog és Kónya ugyanis úgy tett, mint aki nem tudja mi is a feladata, előbbinek szinte minden megmozdulása szabálytalan is volt. 

Fordulás után kicsit visz- szaesett a korábbi lendület, a tempó alapján nem gondolhatta volna senki, milyen tétért is folyik a küzdelem. 

A hazai együttes játékát nem nevezhetjük éppen jónak, ám becsületükre legyen mondva, szívvel-lélekkel küzdöttek a győzelemért, egyébként is a győztes csata minden taktikát igazol. 

Ezen a találkozón három ember lógott ki a piros-feketék soraiból, Czéh (csapata legjobbja) és Palaczky a többiek fölé emelkedett, míg Magyar ezúttal is „maga alatt” volt, ezért is cserélték le. A többiek nagyjából azonos szinten mozogtak, Kovácsevicset pedig a gólért nem lehet hibáztatni, abból a helyzetből már nem lehetett hárítani. Belansky játékán, aki a tavasszal először lépett pályára, még érezhető volt sérülésének nyoma, a győztes gól azonban így is az ő beadásából származott. 

A vendégek közül a végig jól védő, de egyszer nagyot hibázó Erdélyi kapus mellett az idegenlégiósok, Nyikiforov és Iscsak, valamint Farkas volt a legjobb. 

Mestermérleg:

Garami József: - Izgalmas, változatos mérkőzésen váltakozó teljesítménnyel ugyan, de a helyzetek alapján összességében megérdemelt győzelmet arattunk. 

Kisteleki István: - Mindkét együttes kiválót nyújtott. Akár győzhettünk is volna, ám két nagy hibánkat a Pécs jól használta ki.

1992. április 18. MTK - Pécsi MSC 1-0 (1-0)

Bódog figyeli Morozov fejesét
(Labdarúgás, 1992. május)

MTK - Pécsi MSC 1-0 (1-0)

1992. április 18. Budapest, Hungária körút. NB I., 22. forduló. 2.000 néző.

Vezette: Nagy L. (Stamler, Aczél).

Gólszerző: Bognár a 32. percben. 

Sárga lap: Kónya (Hámori felvágásáért) a 31., Lőrincz (felült Morozov hátára) az 58., Hámori (földre húzta Lőrinczet) a 60., CzéhVancsát rúgta meg a 82. percben. 

Szögletarány: 7:1 (3:0).

MTK: Zsiborás - Talapa, Híres, Bognár - Horváth, Vancsa, Balog T., Kecskés - Ivanics, Morozov (Vincze, a 70. percben), Hámori (Szabó, a 65. percben). Edző: Verebes József. 

PMSC: Kovácsevics - Kónya, Balog Z., Lőrincz, Vókó - Jenei (Hánzs, a 78. percben), Bódog, Túri, Medgyes, Kocsis (Knézics, a 78. percben) - Czéh. Edző: Garami József.

Krónika:

23. perc: Kecskés únta meg, hogy a mérkőzés addig a húsvéti ünnepek jegyében telt. Huszonhét méterről, a balösszekötő helyéről nagy lövést engedett el és labdája a keresztléc felső lapján landolt. Kovácsevics „árnyékolt”, de ha a lövés lejjebb megy , beakad. 

30. perc: Czéh az első félóra legnagyobb helyzetét puskázta el. Az egy szem pécsi támadó jó labdát kapott a bal oldalon — a mélyen bentragadó Híres miatt szó sem lehetett lesről — megiramodott, a felzárkózó középpályásokkal együtt már hárman álltak az MTK söprögetőjével szemben, de pontos beadás helyett Híresbe passzolt. 

32. perc: A Hámori felvágásáért megítélt szabadrúgást Bognár a balösszekötő helyéről, huszonöt méterről rúgta a kapu közepébe. A lövés nem volt igazán erős, ám a sorfalon megpattant, s az elmozduló Kovácsevics mellett a kapu közepében kötött ki. 1-0 

41. perc: Újabb huszonötméteres Bognár-szabadrúgás. A védő ezúttal középről, nagy erővel lőtt, de Kovácsevicsnek szerencséje volt, a kezéhez ment a labda és balra dőlve ki tudta bokszolni azt. 

43. perc: Hámori jobb oldali szögletét a középen liftként emelkedő Morozov fejelte hét méterről a keresztlécre. Alkalmasint Garami is várta, hogy Nagy játékvezető lefújja a félidőt, és megkérdezhesse védőit: ki tiltotta meg nekik, hogy egy beívelésnél felugorjanak? 

66. perc: Czéh a balösszekötő helyén tolta a tizenhatos vonala előtt az üresen mozgó Túri elé a labdát, a pécsi középpályás Horváth Csabával a nyakán gyalogolt a kapu felé, majd ordító helyzetben Zsiborás kapuja fölé durrantott. 

76. perc: Kecskés a tizenhatoson belül a bal oldalon parádés csellel csapta be Kónyát. A pécsi jobbhátvéd „rutinból” utánanyúlt, s lehúzta a földre az őt átjátszó MTK-st. Kecskés elterült, mint a levelibéka, Nagy játékvezető pedig továbbot intett, holott a szabálytalanság ténye akkor is nyilvánvaló volt, ha Kecskés nagyobbat is esett, mint „kellett volna”. (Nagy László játékvezető: A pécsiek egyik akciójánál számomra teljesen érthetetlenül fogta meg a labdát a gólhelyzetben lévő Czéh, nem volt ugyanis lesen, s így nem is sípoltam. Miként a másik oldalon Kecskés alakításánál sem, mivel nem láttam szabálytalanságot, s szerintem a hátvéd csak eljátszotta, hogy felvágták.)

Jenei próbálkozik a hazai védők között
(Dunántúli Napló, 1992. ápr. 19.)

Egy gólt ért a hegyi beszéd

Újabb vonással bővült az eddig ismert Verebes-portré. A Mágusnak kötélből vannak az idegei. Az MTK, amely pontszáma alapján akár még bajnok is lehet, „fix 1-es" mérkőzésen fogadta azt a PMSC-t, amely ezer sebből vérezve gyakorlatilag eleve feladta a támadás lehetőségét, és amely bizony — és ez nem csak ennek a meccsnek a tapasztalata — a kapus poszton is „lyukas”. Nos, ezek után Verebes olyan taktikával küldte pályára csapatát, amely alapvetően arra épült, hogy kivárják, amíg a pécsi védelem „gólt érő” hibát követ el. Miután az első fél órában erre nem került sor, így a pályán unalmas, csapkodó játék alakult csak ki, amelyben a labdát többet birtokló, mezőnyfölényben játszó MTK hibázott többet. Bognár szabadrúgásgólja után lett csak jobb a játék. Vezetése tudatában felpörgött az MTK — és itt tulajdonképpen igazolva látszott Verebes taktikája — a kék-fehérek tíz-tizenöt percig valóban úgy futballoztak, ahogy azt tőlük joggal elvárható. Érthetetlen viszont, hogy ahelyett, hogy a fordulás után is a szellemes, lendületes futballt folytatták volna, visszaálltak az első fél óra unalmas, meddő tologató játékára. A meccsnek a két csapatnál csak egy (három?) gyengébb szereplője volt: Nagy László játékvezető és a leseket összevissza beintő partjelzői elképesztően rosszul bíráskodtak, bár az eredmény alakulását nem befolyásolták. Az MTK gyenge játékával is megérdemelten nyert, így ha másnak nem is, annak azért örülhetnek, hogy a tabellán ezért at produkcióért is két pont jár. (Nemzeti Sport, 1992. ápr. 19.)

A góllövés nem a pécsiek műfaja

A góllövés továbbra sem a PMSC műfaja. Mert ha az lenne, akkor nem kapott volna ki. A legfájóbb az, hogy egy gyenge MTK-tól szenvedett vereséget. Először azt hittem, hogy nem fél-, hanem negyedgőzzel játszik a hazai csapat, aztán rájöttem: nem tud többet. Legalább is ezen a délutánon nem tudott. Helyzet nélkül, az első épkézláb lövésből talált egy gólt az első félidőben kapura teljesen veszélytelen PMSC ellen, ami végül is elég volt a győzelemhez. 

Pedig a szünet után feljött a PMSC, több egyenlítési lehetősége is volt, de azok kimaradtak. Azzal a játékkal, amit az MTK mutatott, a PMSC-n kívül nem sok NB I-es csapat ellen nyert volna. Jellemző: a kék-fehérek három legrosszabb embere a három csatár volt, közülük kettőt le is cseréltek. Ugyanakkor az is igaz, hogy Zsiborás szinte nem is kapott lövést. 

A PMSC-ben a gól nem Kovácsevics lelkén szárad, volt több jó védése, de az a Zrínyi-féle kirohanása ijesztő volt. Vókó bizonyult a pécsiek legjobbjának, „lekapta” a pályáról Ivanicsot, bár a támadásokat nem segítette, nem merte átlépni a felezővonalat. Balog megbízhatóan futballozott, Kónya „sarabolt”, sok megmozdulása szabálytalan volt. Jenei „törte” a labdát, amivel Kocsis elvétve találkozott. Túri két helyzetet kihagyott, ez lerontja a teljesítményét. 

Az MTK-ban Kecskés és Bognár dicsérhető. (Dunántúli NApló, 1992. ápr. 19.)

Mestermérleg:

Verebes József: -A fáradtság érződött néhány játékosomon, a sorozatmérkőzések terhelését nem mindenki bírja erővel. A győzelmünk megérdemelt. 

Garami József: - Az első félidőben jobban játszott nálunk az MTK, többet is támadott. Mégis akkor egy szerencsétlen gólt kaptunk, mi a kontratámadásainkat pedig sorra elrontottuk, egy-egy átadási hiba miatt. A szünet után feljöttünk, csak nekünk voltak helyzeteink, azok befejezésénél viszont óriásikat hibáztunk.

1992. április 11. Pécsi MSC - Vasas SC 1-1 (0-0)

Pécsi MSC - Vasas SC 1-1 (0-0)

Légitámadás a Vasas kapuja előtt
(Dunántúli Napló, 1992. ápr. 12.)

1992. április 11. Pécs, Újmecsekalja. NB I., 21. forduló. 4.000 néző.

Vezette: Varga L. (Drigán, Lettrich).

Gólszerző: Zvara a 47., Czéh a 71., percben. 

Sárga lap: Jenei (felvágta Nagyot) a 9., Nagy (reklamálásért) a 38., Kónya (buktatta Galaseheket) a 61., Kecskés (fellökte Lőrinczet) a 62. percben. 

Szögletarány: 4:6, (1:3).

PMSC: Kovácsevics - Kónya, Balog, Bódog, Vókó - Jenei (Túri, az 51. percben), Ulveczki, Medgyes, Kocsis - Magyar (Lőrincz, az 59. percben), Czéh. Edző: Garami József. 

Vasas: Babócsy - Juhár - Turbék, Mészöly, Pecha (Herczeg, a 88. percben), Nagy, Kecskés, Sirinbekov, Galaschek - Zvara, Coco-Aires (Király, a 77. percben). Edző: Gellei Imre.

Krónika:

 A találkozó előtt a PMSCbaráti körének vezetői ajándékkal kedveskedtek Czéh Lászlónak, aki a századik, és Balog Zoltánnak, aki az ötvenedik bajnoki mérkőzését játszotta pécsi színekben. 

6. perc: Vókó ívelt szabadrúgást a 16-os bal oldali sarkától a kapu elé. A labda átszállt a sorfal felett, a jobbösszekötő helyén érkező Bódog 6 m-ről lőhetett, és a felső lécet találta el. 

27. perc: Pecha átadását Coco- Aires mellel maga elé tette, de jó helyzetből, 15 m-ről elhamarkodottan fölé lőtt. 

32. perc: Czéh labdájára Jenei és Magyar együtt indultak, kiléptek a Vasas-védők között, de a 11-es pontnál egymásnak futottak, és az érkező Galascheknek sikerült tisztáznia. 

39. perc: Vókó szabadrúgását Czéh 12 m-ről alig fejelte kapu fölé. 

41. perc: Sirinbekov 25 m-es bombáját Kovácsevics szögletre ütötte. 

47. perc: -Galaschek átadását Pecha kapta, 15 m-ről éles szögből lőtt, Kovácsevics vetődve kiütötte a labdát, az Zvara elé pattant, aki az ötösről a léc alá vágta. 0-1 

67. perc: Ulveczki ívelt be szögletet a bal oldalról, és Lőrincz az ötösről fölé fejelte a labdát. 

Egyre türelmetlenebb lett a gyér számú pécsiközönség. A piros-feketék az elmúlt hetekben gyenge teljesítményt nyújtottak, az elmúlt években nem ehhez szoktak a pécsi szurkolók. Kórusban kiabálták, hogy gólt akarnak látni, és ezúttal melléjük szegődött a szerencse, mert teljesült a kívánságuk. 

71. perc: Balog 30 m-es keresztlabdája átszállt a fejek felett, és pontosan Czéh előtt pattant le, aki 6 m-ről a kapu bal oldalába lőtt. 1-1 

73. perc: Galaschek cselezgetett, majd fordulásból, 8 m-ről lőtt, Kovácsevics lábbal mentette a jobb alsó sarok felé tartó labdát. 

Kocsis és az ex-pécsi Nagy Tamás csatája
(Dunántúli Napló, 1992. április 13.)

Zvara nem tud nem gólt lőni

A PMSCelső akciója kapufával végződött, ám a jó kezdést nem követte sikeres folytatás. A kimaradt pécsi helyzet után mezőnyfölénybe került a Vasas, és a félidő jelentős részében többet kezdeményezett, mint a hazai gárda. A piros-kékek lelkesebbek, voltak és támadásaik Galaschek, valamint Pecha jóvoltából általában a pálya bal oldalán indultak. Ezek az akciók azonban a pécsi 16-oshoz közeledve rendre elakadtak. A Vasas csatárai ebben az időszakban elmaradtak a középpályásoktól, így könnyedén állították meg a vendégek támadásait a hazai védők. A PMSC csak a félidő hajrájában lett valamivel kezdeményezőbb, sikerült helyzeteket kialakítania, de ezek nem okoztak különösebb gondot Babócsynak, mert a befejezéseknél a hazaiak mindig hibáztak. 

Ami az első 45 percben elmaradt, az közvetlenül a szünet után bejött: a Vasas megérdemelten vezetéshez jutott. A gól egy időre megrendítette a pécsieket, ám a Vasas nem élt a lehetőséggel. Úgy tűnt, hogy a piros-kékek túlságosan is elégedettek az egy gólos vezetéssel, és csak arra figyeltek, hogy megőrizzék ezt az előnyt. A Pécs magához tért, elszántabbá vált, és a második félidő közepétől egyre lendületesebb lett a játéka. Ez helyzetekben is megmutatkozott, amelyekből egyet eredményesen fejezett be a Pécs, és így sikerült megmentenie az egyik pontot. Végül is mindkét csapat elégedett lehet, mert az összkép alapján egyik sem érdekelt volna két pontot. Mindkét oldalon voltak dicséretes szakaszok, de ugyanakkor csapnivaló alakítások is. (Nemzeti Sport, 1992. ápr. 12.)

Igazságos pontosztozkodás

Két, az elmúlt hetekben csalódott, tehát a győzelemért mindenre elszánt csapat találkozott Pécsett. 

Az első félidőben a Vasas támadott átgondoltabban, míg a hazaiak próbálkozásai veszélyesebbek voltak. A vendégek a középpályán jól szűrték a hazaiak támadásait, éppen ezért sokkal többet ígértek a távolról kezdeményezett gólszerzési kísérletek. A szünet után elért gyors vendéggól alaposan megzavarta a hazaiakat, de becsületükre legyen mondva: egy pillanatig sem adták fel, s végül is fáradozásuknak egy gól, s vele egy pont lett a jutalma. 

A pécsi kapuban Kovácsevics nehezen tudta „bemérni” magát, a gólt követően azonban megnyugodott és többször is biztosan hárított. A védelemben Bódog és Vókó vállalt magára sokat, és kisebb hibáktól eltekintve megoldották feladatukat. A középpályán Kocsis és a csereként beállt Túri érdemel elismerést, míg a csatársorban a sokat kezdeményező, szép gólt lőtt Czéh fáradozott eredményesen. A vendégeknél Pecha, Kecskés, Galaschek és Zvara volt a legjobb. (Dunántúli Napló, 1992. ápr. 12.)

Mestermérleg:

Garami József: — A Vasas az első félidőben is jól játszott, mégis nekünk adódott két óriási gólszerzési lehetőségünk, nem tudtuk kihasználni. Könnyen elkerülhető gólt kaptunk, ez tíz percre zavart okozott sorainkban. A hajrára feljöttünk, és sikerült az egyenlítés. A döntetlen igazságos. A csatár helyére azért hoztam védőt, mert nincs más játékosom. 

Gellei Imre: — Biztos győzelmet engedtünk ki a kezünkből. Több jó helyzetet teremtettünk, és végül egyet kihasználtunk. Nem a Pécs szerezte szerezte meg, hanem mi hagytuk itt az egyik pontot. A héten négy-öt játékosunk is sérüléssel bajlódott, több edzést kihagyott, ezért fáradtunk el az utolsó percekre. 

1992. április 4. Újpesti TE - Pécsi MSC 3-1 (1-0)

Újpesti TE - Pécsi MSC 3-1 (1-0)

Vezette: Puhl.

1992. április 4. Budapest, Megyeri út. NB I., 20. forduló. 3.000 néző.

Vezette: Puhl Sándor (Nagy II J., Szabó J.).

Góllövők: Palaczky (öngól) a 14., Véber a 73., Ulveczki a 77., Miovecz a 90. percben. 

Sárga lap: Lőrincz (visszahúzta Bácsit) a 32., Szlezák (reklamálásért) a 45. percben. 

Szögletarány: 6:6 (4:2).

UTE: Brockhauser - Kaspar, Aczél, Szlezák - Miovecz, Véber, Rubold, Balázs - Cigan, Bácsi (Lovász, az 56. percben), Eszenyi. Edző: Kovács Ferenc. 

PMSC: Kovácsevics - Kónya, Balog, Lőrincz, Palaczky - Ulveczki, Bódog, Jenei, Kocsis (Szabó, a 69. percben) - Magyar, Knézics. Edző: Garami József.

Krónika:

12. perc: Bácsi lépett ki a védők között, de aztán nyolc méterről a bal sarok mellé gurított. 

14. perc: Újpesti támadás indult a felezővonaltól. Vébertől Balázs kapta a labdát, középre adott, s a felszabadítani akaró Palaczky olyan szerencsétlenül nyúlt a labdához, hogy róla nyolc méterről a jobb felső sarokba vágódott a labda. Öngól! 1-0 

36. perc: Bácsi elől, harmincméteres vágta után, Kovácsevics kapus vitte el a labdát. Tapsot érdemlő megoldás volt. 

73. perc: Cigan húzott kapura, majd tizennégy méterről lőtt, és a bal kapufát találta telibe. Eszenyi érkezett, közeli, erős lövését Kovácsevics csak kiütni tudta, Véber ott termett, és hat méterről a kapu bal oldalába gurított. 2-0 

77. perc: Kónya hozta fel a labdát, a jobb oldalon, pontosan adott középre, Ulveczki villámfejessel az ötösről a jobb felső sarokba továbbított. 2-1 

90. perc: Miovecz hozta fel a labdát, nem támadták, leadást vártak tőle, a középpályás viszont tizennyolc méterről, futtából kilőtte a bal felső sarkot. 3-1

Hagyományhoz illően

Három újpesti szöglettel kezdődött. Úgy tűnt, hogy a lilák hamar dűlőre akarják vinni a dolgot, gyors vezetésre törekedtek. A Pécs a szokásos taktikáját választotta. Játékosai betömörültek a kapujuk elé, megpróbálták megakadályozni a várható találatokat, s akkor érte őket egy „váratlan tőrdöfés”. A volt válogatott Palaczky úgy találta el a labdát, hogy sok csatár megirigyelhette volna. A lilák a vezetés után is támadtak, de nem volt igazi befejező emberük. A 30. perctől már bátrabbakká váltak a pécsiek, egyre több ellentámadást vezettek, s ha Magyar Zsolt valamivel ügyesebb, két helyzetéből egyet biztosan értékesíthetett volna, ám ez nem következett be. 

A támadások arányát nézve, 3-1 volt a különbség a lilák javára, de meg kell mondani, hogy voltak „holt idők” a találkozón, amikor a középpályás sorok csak gyűrték, gyömöszölték egymást a játéktér középső harmadában. 

A második félidő egy darabig kevés eseményt hozott. Ennek oka az volt, hogy egy időre a középpályások elszürkültek, így aztán egyik oldalon sem alakulhatott ki helyzet. 2-0 után a pécsiek feladták védekező taktikájukat, s nagyon hamar szépítettek. Később is volt még lehetőségük. Már mindenki elkönyvelte a szoros hazai győzelmet, amikor egy ritkán látható bombagóllal Miovecz is letette névjegyét. 

Összességében a helyzeteket és lehetőségeket jobban kihasználó hazaiak rászolgáltak a győzelemre, de ehhez kellett ez a mai pécsi együttes is, amely 2-1-nél nem érzett rá a nagy lehetőségre. (Nemzeti Sport, 1992. április 5.)

Egy csatárral nem megy

A hazai csapat hatalmas rohamokkal kezdett, amit hősiesen bekkelt a sérültjei miatt alaposan meggyengült pécsi gárda. Amikor a lila-fehérek már-már feladták a kísérleteket, akkor segített nekik Palaczky, aki remekbe szabott kapásgólt lőtt saját kapujának jobb felső sarkába. Az első negyedóra elteltével a PMSC vette át a játék irányítását, s egyre határozottabban ők diktálták az iramot. Hiába volt azonban nagy mezőnyfölényük, a kapu előtt képtelenek voltak .élni a lehetőségekkel. A mérkőzés legnagyobb részében így hiába uralta a mezőnyt Bódog, Jenei és Kocsis, gólveszélyt nem jelenthettek a hazai kapura. Szünet után tovább folytatta bátor támadójátékát a Pécs, de Kocsis, Magyar és Szabó sem talált a lila-fehérek hálójába. A szórványos újpesti támadások nagyobb veszélyt jelentettek a vendégek kapujára, s mert mellettük szólt a szerencse is, tovább folytatódik a hazaiak veretlenségi sorozata a Pécs ellen. 

Kovácsevics a harmadik gólnál kicsit elaludt. A hátvédsorban Kónyát gólpassza emeli társai fölé, s mivel palaczky éppen ellenkezően gólt vétett, ő kerül a védőrangsor végére. A középpályán a sokat mozgó Bódog és Jenei, s amíg pályán volt, Kocsis emelhető ki. Az egyszemélyes csatársort, Magyart gólja dicséri, ám a sors iróniája, hogy akár hármat is szerezhetett volna. 

A hazaiaknál Aczél és gólokat szerző két középpályás, Miovecz és Véber dicsérhető. (Dunántúli Napló, 1992. április 5.)

Mestermérleg:

Kovács Ferenc: - A gyenge korábbi szereplés miatt mindkét csapat számára nagyon nehéz mérkőzés volt. Nem könnyű a Pécsnek három gólt rúgni, úgy érzem, végül is valós a 3-1. 

Garami József: - A két csatársor közti különbség döntött. A sok sérült miatt jelenleg csupán egyetlen csatárunk van, és ennek természetes következménye, hogy csak egy gólt rúgtunk.