1991. november 30. Pécsi MSC - Siófoki Bányász SE 1-2 (1-1)

Búcsúmeccs

Pécsi MSC - Siófoki Bányász SE 1-2 (1-1)

1991. november 30. Pécs, Újmecsekalja. NB I., 15. forduló. 7.000 néző.

Vezette: Nagy L. (Huták, Hamar).

Gólszerző: Zare a 9., Olajos (öngól) a 43., Fischer a 84. percben. 

Sárga lap: Keszeg (buktatta Belanskyt) a 33., Kónya (gáncsolta Kirchmayert) a 68. percben. Szögletarány: 11:2 (7:0) a PMSC javára.

PMSC: Bodnár — Braun, Balog, Palaczky — Kónya, Ulveczki (Magyar, a 77. percben), Jenei, Bódog, Czéh - Mörtel, Belonsky. Edző: Garami József.

 

Siófok: Biró - Keszeg, Zare, Olajos - Máriási, Fodor (Kirchmayer, az 58. percben), Meksz, Duró, Wolf (Menze, a 83. percben) — Gregor, Fischer. Edző: Varga István. 

Krónika:

8. perc: Palaczky nagy hibájából — Fischer lefejelt indítását elvétette — Máriási került gólhelyzetbe, de tíz méterről a kivetődő Bodnárba lőtt. 

9. perc: A pécsi kaputól 22 méterre, középen szabadrúgáshoz jutott a Siófok. Készülődött Duró is, Zare is. Végül Zare futott neki, és jobbal, erősen, kitűnően helyezve, a jobb felső sarokba csavart.0-1 

23. perc: Belansky „kevert" a siófoki ötös vonalánál. Lefordult védőjéről, Keszegről, szorongatott helyzetből kapura lőtt, Bíró kezei között átsuhant a labda, amely a kapufán erejét veszítve a gólvonal felé perdült, de még mielőtt a kapuba jutott volna, Zare felszabadított. 

43. perc: Mörtel harcosan olyan helyzetbe került, hogy jobbról, az alapvonal közeléből beívelhetett. Az ártatlannak indult beadásba Olajos a bal kapufánál szerencsétlenül nyúlt bele, testéről a labda — a kimozduló Bírót becsapva - a gólvonalon túlra vánszorgott. (Öngól!). 1-1 

48. perc: Jenei nyeste be jobbról a szabadrúgást, Mörtel hat méterről fejjel továbbcsúsztatott, de a labda elcsúszott a jobb kapufa mellett. 

74. perc: Meksz jó átadását a tizenhatoson belül Wolf csak azért nem vehette át, mert Bodnár kivetődött elé és hárított. 

81. perc: Ismét Meksz volt az egyik főszereplő. Egy szabadrúgást küldött kapu elé a pécsi térfél közepéről. Az „üresbe” beívelt labdára Fischer emelkedett fel, és magasra felugorva, nagy lendülettel érkezve, tíz méterről a kapu jobb oldalába fejelt. 1-2 

83. perc: Az egyenlítés Belansky lábában volt, ám abban is maradt, mert Bíró jól védte a csatár közeli lövését.

Pedig Olajos is segített

 A Siófok számára bizonyára a legkellemesebb emlékek közé tartozik majd a mérkőzés. No, nem a csapat teljesítménye miatt, éppen az ellenkezőjéért: ilyen gyenge játékkal bizonyára nem szerez két pontot még egyszer ebben a bajnokságban. Igaz, a vendégek a találkozó elején meglepték a pécsieket. A hazaiak arra készültek, hogy a Siófok beáll védekezni, és Gregor meg Fischer kontrákkal veszélyeztet majd. Ezzel szemben a vendégek nagy lendülettel kezdtek támadni, és helyzetük is akadt a találkozó elején. Igaz, a vezetést szabadrúgásból szerezték meg, de kezdési fölényük alapján ennek jogosságához, nem fért kétség. 

Érdekesség, hogy ez volt az első gól, amelyet ezen az őszön hazai pályán kapott a PMSC. A gól néhány percig sokkolta a házigazdát, de az első negyedóra végétől fokozatosan átvette az irányítást a PMSC. Egyre nagyobb lett a fölénye, beszorult a Siófok. A pécsiek helyzetét könnyítette, hogy a vendégek középpályás sora képtelen volt labdát tartani. A nagy fölény ellenére szerencsés góllal egyenlített a Pécs. Ennek ellenére ugyanaz mondható el erről a találatról is, mint a siófokiakéról: a látottak alapján megérdemelt, hiszen nagy volt a pécsi fölény. 

Szünet után továbbra is a Pécs kezdeményezett többet, de már kevesebb helyzete akadt, mint az első játékrészben. A Siófok nem is törődött mással, csak azzal, hogy ne kapjon gólt. A PMSC körülményes volt, így a gyenge teljesítményt nyújtó Siófoknak nem okozott különösebb gondot tervének megvalósítása. S milyen a sors! A szórványos vendégtámadások egyike a hajrában góllal végződött, így a Siófoké lett a két pont, holott a találkozójelentős részében a döntetlennel is kiegyezett volna a Balaton-parti gárda. 

A PMSC képtelen volt élni a lehetőséggel, és így adódhatott az a helyzet, hogy a győztes csapatban az egyéni teljesítményeket nem lehetett jobbra értékelni a vesztesnél. (Nemzeti Sport, 1991. dec. 1.)

A szerencsésebb csapat győzött

Igazságtalan játék a futball. Az egyik együttes jól játszik, küzd, hajt, mezőnyfölényben van, csak éppen gólt nem tud rúgni. A másik ugyanakkor szemmel láthatóan csupán a döntetlent szeretné, aztán mégis nyer, mert szerencséje van, és talál két gólt úgy, hogy mindössze kétszer lő kapura. 

A PMSC járt most igy a Siófokkal. Mondhatná bárki: az a jó csapat, amelyik két helyzetéből kétszer betalál és ebben is van sok igazság. A pécsiek vészes gólínsége tovább tart, megint csak öngóllal tudták bevenni az ellenfél kapuját. 

Ha nem akar a mérkőzés vége felé mindenki gólt szerezni a hazaiaknál, ha nem támadnak ki a hátvédek, ha megelégednek a döntetlennel, ha nem véd olyan jól Bíró kapus - akkor megmaradt volna a PMSC őszi hazai veretlensége. Csak hát most már a sok „ha"-nak nincs jelentősége. 

A Siófok nem mutatott sokat, nagyon is megfelelt neki az egy pont, arra vigyázott, hogy ne kapjon ki. A meccset az döntötte el, hogy volt a vendégeknek egy olyan játékosuk, aki egymaga képes döntésre vinni a dolgot. Pont eqy ilyen típusú labdarúgó hiányzik most a PMSC-ből. 

Jók: Bíró, Zare, Meksz, Fischer, illetve Braun, Balog, Belansky. (Dunántúli Napló, 1991. dec. 1.) 

Bodnár búcsúzik?

Úgy tűnik, hogy szombaton utolsó mérkőzését játszotta a PMSC mezében Bodnár kapus. Egy német csapat, az FC Union Berlin szeretné leigazolni. Ez harmadik ligás együttes, ott listavezető négy pont előnnyel, jóúton van a magasabb osztály felé. Bodnárért 40 ezer márkát fizetnének. Nagyjából már mindenki megegyezett mindenkivel. csütörtökön Pécsett írják alá a felek a megállapodást. A szerződés megkötésének pillanatától a kapuvédő a berliniek játékosa lesz, elévülhetetlen érdemeire való tekintettel engedik el ennyi pénzért, holott tudják, hogy ennél sokkal többet ér. (Bár ez az összeg — főleg, ha készpénzben adiák — nagyon is jól jön a pénzügyileg nem éppen rózsás helyzetben lévő pécsi klub számára.) (Dunántúli Napló, 1991. dec. 2.)

Mestermérleg:

Garami József: - Az első perctől kezdve támadtunk, sok helyzetünk is volt, a befejezésekkel azonban nem volt szerencsénk. Hiába játszottunk jól, két klasszis siófoki megoldás végül is eldöntötte a két pont sorsát. 

Varga István: - Szerencsénk is volt, hiszen az első félidőben gyengén játszottunk, és egy iskolás gólt is kaptunk. Azért örülök különösen lennek a győzelemnék, mert ez volt a 7 00. NB 1-es mérkőzésem a kispadon.