 |
| Magyar Zsolt góllal mutatkozott be |
1991. augusztus 24. Székesfehérvár, NB I., 1. forduló. 6.000 néző.
Vezette: Nagy L. (Varga S., Fekete).
Góllövő: Magyar a 29. percben.
Sárga lap: Sallói (buktatásért) a 45., Jenei (felvágáson) a 63. percben.
Szögletarány: 8:5 (3:4) a Videoton-Waltham javára.
VWFC: Mitring — Kuttor, László, Kutasi, Vadász — Molnár (Csucsánszky, sz.), Sallói, Dubecz, Bekő — Földes (Vajda 70'), Takács. Edző: Burcsa Győző.
PMSC: Bodnár — Bódog, Balog, Braun — Kónya, Jenei, Kocsis, Palaczky — Magyar (Ulveczki 68'), Czéh, Belansky (Mörtel 88'). Edző: Garami József.
Krónika:
5. perc: Belansky bal oldalról jól ívelt egy szabadrúgást a kaputól 8 méterre felugró Braun fejére, aki azonban a léc fölé fejelt.
15. perc: Czéhet több mint egy percig ápolták, ami a szabályok újabb, szigorú értelmezése szerint hosszabbítást jelent.
20. perc: Tulajdonképpen pécsi szögletből indult a fehérvári akció, amelynek végén Dubecz elől — hatalmas szólója után — szépen tisztázott a vendégvédelem.
22. perc: Sallói tanítani való átadótást a középen kiugró Földes nem tudta lekezelni, oda lett az igencsak nagy gólhelyzet.
29. perc: Egy középre lőtt labda alá futott Mitring, így Jenei volt a „kedvezményezett"’, akinek lövése még levágódott a védőfalról. Aztán Czéh szerezte meg a labdát, ő a jó ütemben befutó Magyar elé játszott, aki elegánsan, laposan öt méterről a hálóba perdített. 0-1
50. perc: Pécsi védelmi hiba után Földes került nagy helyzetbe, de kivárt, lőni már nem tudott, visszagurított Bekének. A középpályás 10 méteres bombája a védőfalról vágódott a mezőnybe.
53. perc: Magyar futott el a jobb oldalon, beadását a középen egyedül érkező Czéh 15 méterről alig lőtte a léc fölé.
74. perc: Sorozatos hazai támadások után pécsi helyzet: Kónya jobb oldali átadását a végig kitűnően játszó Jenei a 11-es pontról centiméterekkel a jobb kapufa mellé lőtte.
76. perc: A kitörő Czéh elől Mitring a kezdőkör vonalán lábbal tisztázott
82. perc: Vajda mintaszerű beadása hajszállal suhant el az öt és felesnél.
86. perc: Dubecz egy kitűnő, jobb oldali beadást 12 méterről Bodnár kapus ölébe fejelt.
Az "ifitől" ennyire tellett
Ami a bennfentes számára érthető, az a kívülállónak furcsának tűnhet. Nevezetesen arról van szó, hogy amíg a vendég pécsi együttes három támadóval vette fel a küzdelmet a hazai csapat csak két csatárral játszott. Ez mintha kicsit meg is határozta volna a mérkőzés képét és kimenetelét. A pécsi vendégcsapat nemcsak a felállás, de a történések szerint is győzelemre játszott. Ebben segítségére volt az is, hogy bár a fehérvári védelem legtöbbször jól állt a lábán, a hazai középpályás sor kissé széteső, szertelen játékot mutatott. Talán nem véletlen, hogy az embernek gyakran jutott eszébe a Videotoni Waltham tavalyi Muzsnay Zsoltja. . . S még egy nem mellékes adalék: a pécsi játékosok az esetek többségében láthatóan jobban tudták, mit akarnak, s ennek érdekében megfelelő agresszivitást is vittek játékukba. Ezt igazolta góljuk is.
A második félidőben Csucsánszky beállításával változott a helyzet. Szervezettebbek, átgondoltabbak lettek a hazai akciók, s rövid idő elteltével teljesen kiegyensúlyozott a küzdelem Egy-két esetben már csak hajszálon múlott, hogy a Videoton kísérletei ne vegződjenek sikerrel. A PMSC már kevesebb energiát tudott fordítani a támadásokra, mert többet kellett „otthon ténykedni”. Persze, azért akadtak veszélyes ellentámadásaik. Hogy végül a két pontot a Mecsek-aljaiak mégis elvittek a sóstói stadionból, az elsősorban tudatosabb játékuknak köszönhetően és a két támadósor közötti különbségnek. (Nemzeti Sport, 1991. augusztus 25.)
Ilyen nyitányt képzeltünk
Ilyen nyitányt képzeltünk el. Nem hiába tartott a „nyeretlen kétéves" Videoton-Waltham a PMSC-től, a piros-feketék legyőzték a hazaiakat, ezzel a bennük bízókat igazolták. Már az első félidőben látszott, hogy melyik a jobb csapat. Sérülések, új, még beépítendő játékosok ide, vagy oda, a pécsiek sokkal egységesebben, szervezettebben, fegyelmezettebben futballoztak. Tudták, hogy mit akarnak játszani, és azt is játszották. A különbség talán csak annyi volt a tavalyi együttessel szemben, hogy a mostaninak bátrabb volt az idegenbeli támadójátéka. A Videoton-Waltham nem tudott kibontakozni, ez is a pécsiek érdeme. A PMSC még azt is elbírta, hogy néhány emberének - Belanskynak, Kocsisnak, Palaczkynak volt már jobb meccse is életében. A piros-feketék főleg a második félidőbeli helyzeteik alapján nagyobb különbséggel is nyerhettek volna.
A PMSC-ben Bodnár sok ilyen mérkőzést kívánhat magának, alig akadt dolga. A védőket sem tette nagyon próbára a Vidi, közülük Braun tetszett legjobban. Jenei annyit futott, mint akinek plusz tüdeje lett volna. Amig ő a zongorát cipelte dicséretesen, addig Czéh szépen játszott a hangszeren: forintos labdákat adott, miközben Jeneivel közösen a játékot ragyogóan szervezte. Magyar bajnoki bemutatkozására nem lehet panasz, gólt lőtt, veszélyes volt kapura, lecserélése némiképp meglepetésszámba ment, lehet, hogy taktikai okai vannak.
A Videoton-Waltham legjobbjai: Mitring kapus, László és a szünetben beállt Csucsánszki voltak. (Dunántúli Napló, 1991. augusztus 25.)
Mestermérleg:
Burcsa Győző: A Pécs ezen a mérkőzésen jobb volt, egy felnőtt csapat játszott egy junior ellen.
Garami József: Soha rosszabb kezdést . . . Azt hiszem, vitán felül jobbak voltunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése