1990. április 28. Tatabányai Bányász SC - Pécsi MSC 2-0 (0-0)

Tatabányai Bányász SC - Pécsi MSC 2-0 (0-0)

Márton, a válogatott
(Labdarúgás magazin)

1990. április 28. Tatabánya, NB I., 25. forduló. 2.000 néző.

Vezette: Drigán (Stamler, Hazafi).

Gólszerző: Váczi (11-esből) az 56., Váczi a 65. percben. 

Sárga lap: Lovász az 58. percben. 

Szögletarány: 9:2 (1:2) a Tatabánya javára.

Tatabánya: Mártó — Szalma, Udvardi, Dobesdh — P. Nagy (Vincze, a 86. percben), Klausz (Csapó, a 80. percben), Járfás, Domonics — Kányák, Váczi, Szekeres. Edző: Szentmíhályi Antal. 

PMSC: Bodnár — Kónya, Márton, Braun, Palaczlky — Megyeri, Bérczy, Csobotlh, Czéh (Nagy T., a 79. percben) — Lovász, Lehota (Bojás, a 32. percben). Edző: Garami József.

Krónika:

3. perc: Járfás Kónyával szemben szabálytalankodott, ezért erélyes játékvezetői figyelmeztetésben részesült a tatabányai fiú. 

8. perc: Czéh belépője után Szalma ápolásra szorult. 

12. perc: A hazaiak térfelének közepén Udvardi szabálytalankodott Lovászszal szemben, a szabadrúgást, Csoboth Márton elé gurította, aki 25 méterről a kapu mellé lőtt. 

15. perc: Czéh éles szögből, 8 méterről lőtt, Markó szögletre tenyerelte a labdát. 

19. perc: Braun előrevágott labdáját Szalma szerezte meg a felezővonalnál, néhány métert vezette a labdát, aztán 30 méterről kapura lőtt. A labda a felső lécről vágódott le, majd Lehota Szalmával csapott össze. A pécsifiú is ápolásra szorult. 

25. perc: Kónya átadásával Lovász futott el a jobb oldalon, beadás helyett kapura lőtt, a labda így Markó könnyű zsákmánya lett. 

34. perc: Szalma szabálytalanul állította meg Bojast a kaputól 20 méterre. A szabadrúgást Csoboth kapu fölé csavarta. 

43. perc: Csoboth vállalkozott ismét kapuralövésre, távoli bombája azonban célt tévesztett. 

52. perc: Szalmát Kónya szabálytalanul állította meg, az eset után a pécsivédő ápolásra szorult. 

55. perc: Szekeres nagyszerűen ívelt jobb oldalról a kapu elé, a labda túljutott a védőkön, Kanyok érkezett, de ötméteres fejese kapu fölé jutott. 

58. perc: A 16-oson belül Márton felvágta Kanyokot, 11-est A büntetőből Váczi a jobb alsó sarokba vágta a labdát. 1-0 

58. perc: A felező körben Szekerest felvágta Lovász, ezért kiérdemelte a sárga kártyát. 

62. perc: Dobesch kifejelt egy beadást, pontosan Lovászhoz, aki 18 méterről kapásból alig lőtt kapu mellé. 

65. perc: Szekeres jobbról ívelt kapu elé szögletet, a védőkről leperdült labda P. Nagyhoz jutott. Ő egyből Váczi elé gurított, aki 14 méterről a bal alsó sarokba lőtt. 2-0 

Rohamozott a Tatabánya, az eddig magabiztos pécsivédők többször is bizonytalankodtak. 

80. perc: Csapó átadását Domonics 18 méterről alig lőtte a jobb alsó sarok mellé. Aztán Bodnár bátor kivetődéssel szerezte meg a labdát Csapó elől. 

90. perc: Váczi jobb oldalról beadott, Szekeres hét méterről fejelt kapura, a léc alá tartó labdát Bodnár szögletre öklözte.

Dr. Tüske Csaba

Hátszéllel, szünet után...

Amint az várható volt, a legutóbbi fordulóban vesztes két csapat találkozója nagy küzdelmet hozott. Jó volt az iram, és egyes időszakokban a játék is. 

Az első játékrészben a széltől támogatott vendégek vezettek több támadást, de a Bányász-védelem jól zárt és ha lövéshez is jutottak a pécsiek, Markó biztosan őrizte kapuját. Ebben az időszakban a hazaiak is vezettek néhány formás támadást. 

Szünet után nagyot változott a játék képe. Úgy tűnt, a Tatabánya jobban akarja a győzelmet. Gyors támadásokat vezettek és többször nehéz feladat elé állították a pécsivédőket. A veszélyes ellentámadásokat pedig önfeláldozó belevetődésekkel is megakadályozták, a pécsi támadásokat széttördelték. 

A hajrában visszaesett a vendégegyüttes és ekkor jobb összpontosítással a hazaiak akár még nagyobb különbségű győzelmet is elérhettek volna.

Dr. Tüske Csaba technikai vezető: — A büntető után megbomlott a csapategységünk, ezután már többször bizonytalankodtunk. Megérdemelt a hazaiak győzelme. 

Szalma József: — Végre kilábaltunk a hullámvölgyből, bízom a jó folytatásban.

(Nemzeti Népsport, 1990. április 29.)

Gól nélkül, pont nélkül

Amilyen meglepő volt - az utóbbi hetek formáját alapul véve hogy a PMSC-nek az első félidőben a góllövésen kivül minden sikerült, olyan váratlan volt az, hogy a második játékrészben egy vitatható eset után büntetőből bekapott első gólt követően összeesett a csapat. Váratlan volt, hiszen semmi előzményét nem láttuk annak, hogy a hazaiak a második félidőben ilyen magabiztosan kényszerítik térdre a pécsi csapatot. 

Az első játékrészben a PMSC elsősorban kontrákra építő taktikája maradéktalanul érvényesült, mi több a pécsiek középpályásaik révén a félidő jelentős részében meggyőző mezőnyfölényt is ki tudtak harcolni. 

Szünet után már — sajnos - nyoma sem volt az első játékrész taktikus játékának. A Tatabánya a gólokon kívül jó néhány helyzetet kihagyott, nem a pécsieken múlott tehát, hogy a végeredmény csupán 2-0 lett. 

A PMSC-ben Bodnár a gólokról nem tehetett, voltak szép védései is, de néhányszor elnézte a labdát. A védősor az első félidőben Márton és Palaczky vezényletével nemcsak jól rombolt, de a támadásokból is kivette részét, fordulás után azonban a tatabányaiak többször is átjátszot- ták. Sajnos ugyanez a középpályásokra is igaz. 

A támadók ezúttal sem nyújtották azt, amit kellett volna, Lovász továbbra is formán kivül van, Bojást pedig csupán lelkes játékáért lehetne dicsérni de hát a futballban ez kevés... A hazaiaknál P. Nagy, Váczi, Udvardi és Szekeres játszott az átlagnál jobban. (Dunántúli Napló, 1990. ápr. 29.)

Mestermérleg:

Szentmihályi Antal: — Érdekes taktikai küzdelem folyt a pályán. Hosszú időn keresztül sikerült a pécsi kontrákat semlegesítenünk, s ezúttal a helyzetekből gólt is elértünk. Győzelmünk megérdemelt. 

Garami József: — Szünet után jobb volt a Tatabánya, és megérdemelten nyert. 

1990. április 25. Dunaferr SE - Pécsi MSC 1-3 (0-2)

Dunaferr SE - Pécsi MSC 1-3 (0-2)

Csoboth Róbert

1990. április 25., Dunaújváros. Magyar Kupa, negyeddöntő, visszavágó. 800 néző.

Vezette: Fekete (Márton S., Szabó L.).

Gólszerző: Csoboth a 3., Megyeri a 40., Bojás a 46., Lengyel a 74. percben. 

Sárga lap: Losonczi a 25., Szabó a 28., Bérczy a 40. percben. 

Szögletarány: 10:1 (8:1) a Dunaferr javára.

Dunaferr: Bita — Miskovicz, Boldóczky, Kovács, Losonczi — Lehota T., Szabó, Dupai — Csányi, Lengyel, Szauer Z. (Halász 85. p.). Edző: Jakab Elek.

PMSC: Kovácsevics - Kónya, Márton, Braun, Czérna — Megyeri, Csoboth (Bódog 57. p.), Bérczy (Nagy a szünetben) - Lovász, Czéh, Bojás. Edző: Garami József.

Továbbjutott: PMSC, 8-2-es gólkülönbséggel, kettős győzelemmel.

Krónika:

3. perc: Kónya futott el a jobb szélen, beadását középen Lovász visszasarkalta Csoboth elé, aki lendületből, 16 méterről, laposan a jobb sarokba lőtt. 0-1 

40. perc: Szabadrúgás után Bojás jó ütemben kapta az átadást a bal oldalon, beadása megpattant egy hazai védőn, a labda Megyeri elé került, aki a vetődő Bita mellett közelről a hálóba gurított. 0-2 

48. perc: Csoboth kiugratta Lovászt a jobb oldalon, a szélső az alapvonalról középre gurított, a szabadon álló Bojás pedig a bal alsó sarokba lőtt. 0-3 

74. perc: Egy előreívelt labdával Lengyel ugrott ki a jobbösszekötő helyén, a 16-oson belülre vezette, és jól eltalált lövése a kapu jobb oldalában kötött ki. 1-3 

A lovagiasság szabályai szerint

Ünnepséggel és záporral kezdődött a kupatalálkozó. Az egyesület labdarúgó-szakosztálya elbúcsúztatta öt volt labdarúgóját: Holló Istvánt,Tóth Istvánt, Keller Jánost, Török Kálmánt és Pajzs Jánost, akik összesen több száz mérkőzésen szerepeltek a Kohász színeiben. Lelkes, odaadójátékukkal kiérdemelték a dunaújvárosi szurkolókelismerését és megbecsülését, a város ismert emberei lettek. 

Alig kezdtek a vendégek, máris gólt lőttek. Afolytatásban felébredt a fiatal hazai gárda, és tartós mezőnyfölényt harcolt ki, befejezései azonban pontatlanok voltak. A pécsiek, ha megszerezték a labdát, gyors támadásokkal veszélyeztettek. Közben a középpályán nagy csata alakult ki a házigazdák és az ellenfélvédői között. Ekkor gyakran szólt a játékvezető sípja, és sárga lapokkal hűtötte le a kedélyeket.

A félidő befejezése előttöt perccel ismét sakkmatt helyzetbe került ahazai védelem, és jött az újabb találat. 

Szünet után a Pécs gyorsan növelte előnyét. Az 50. percben eleredt az eső, és nagy villámlás közepette a játékvezető kényszerszünetet tartott, a játék húszpercnyi várakozás után folytatódhatott. Ekkor egyre nagyobb fölénybe került a dunaújvárosi gárda, helyzetei is akadtak, de csak a befejezés előtt sikerült szépítenie. 

Így 2-8-as gólkülönbséggel búcsúzott ela Dunaferr a Magyar Kupától. 

Jó: Bordóczki, Miskovicz, Lengyel, ill. Kónya, Márton, Megyeri.

(Nemzeti Népsport, 1990. ápr. 26.)

Elődöntőben a pécsiek

Az alaposan felforgatott pécsi csapat mindjárt az elején megszerezte a nyugalmat jelentő gólját, így hiába tapadtak a továbbiakban is szorosan a pécsi játékosokra a hazaiak, a kontratámadásokból sorozatban teremtett gólhelyzetet a dunaújvárosiak kapuja előtt a PMSC. Miután a második gól is megszületett, nyilvánvalóvá vált, hogy ezt a mérkőzést is gólokkal nyerik a baranyaiak. 

A vihar okozta kényszerszünet a hazaiaknak jött jól, mert a játékidő ezen szakaszában szinte lélegzethez sem hagyták jutni a pécsi védőket. Akik végül is - szerencsével - egyetlen találattal megúszták a mérkőzést. 

A pécsi csapatból Kovácsevics néhányszor remekül védett, míg előtte Márton és Braun jelentették a biztos pontokat. A középpályán ezúttal nemcsak szervezésével és munkájával, de eredményességével is Csoboth, valamint Megyeri játszott a legjobban. Csatársorban Lovász és Czéh ugyan sokat volt játékban, de sokat is hibáztak. Kellemes meglepetést szerzett azonban a volt pályájára piros-feketében visszatért Bojás. A hazaiaknál Bita kapus mellett Miskovicz, Boldóczki, valamint a sokat vállaló és dolgozó Szabó játszott jól. (Dunántúli Napló, 1990. ápr. 26.)

Mestermérleg:

Jakab Elek: — Érettebb, taktikusabb csapat a Pécs. Néhány fiatal játékosunknak rutinszerzésre van szüksége az esetleges továbblépés érdekében. 

Garami József: — Az első forduló eredménye alapján a visszavágó a lovagiasság szabályai szerint folyt le.

1990. április 21. Pécsi MSC - Bp. Honvéd SE 0-1 (0-1)

Pécsi MSC - Bp. Honvéd SE 0-1 (0-1)

Sem Lovász, sem Lehota...
(fotó: Dunántúli Napló, 1990. ápr. 22.)

1990. április 21. Pécs, Újmecsekalja. NB I., 24. forduló. 12.000 néző.

Vezette: Hartmann (Molnár, Vad).

Gólszerző: Csehi a 20. percben. 

Sárga lap: Lehota a 32., Csábi a 42., Molnár a 86. percben. 

Kiállítva: Bódog a 74. percben. 

Szögletarány: 7:4 (2:1) a Pécs javára.

PMSC: Bodnár - Braun, Márton, Bódog, Palaczky — Csoboth (Nagy T., a szünetben), Megyeri, Czéh (Gyurkity, a 71. percben), Bérczy - Lovász, Lehota. Edző: Garami József.

Bp. Honvéd: Disztl P. — Sallai S., Ács, Csábi, Cseh - Sass, Fodor, Pisont, Sikesdi - Gregor (Molnár, az 57. percben, Orosz, a 91. percben), Csehi. Edző: Haász Sándor.

Krónika:

A kezdőrúgást a népszerű énekesnő, Marcellina végezte el. 

5. perc: Csoboth bal oldali szögletét Lovász fejelte 8 m-ről kapu fölé. 

7. perc: Fodor nagyot bukott a 11-es pont magasságában, Hartmann helyesen tovább intett. 

11. perc: Fodor beadását a lesen álló Csehi 10 m-ről a bal kapufára lőtte. A kipattanó labdát Sass a hálóba rúgta. Hartmann fütyült, és középre mutatott, de közben észrevette, hogy Molnár partjelző lest jelzett, így — helyesen — visszavonta a gólt és szabadrúgást ítélt a pécsiek javára. 

15. perc: Lovász 13 m-es lövését Dísztl lábbal kirúgta, Megyeri 15 m-ről egyből a kapu fölé lőtt. 

A vendégeknél Sass játszott jobb oldali középpályást. Kicsit érthetetlen volt ez az edzői elképzelés, hiszen újra együtt játszhatott volna a válogatott szintű Csehi —Sass bal oldal. De hát Haász mester tervezett, lelke rajta! 

20. perc: Bódog és Braun összefutott a pécsi térfél közepén, így Csehi egyedül vihette el a labdát, kicsalta Bodnárt és 11 m-ről a bal alsó sarokba gurított. 0-1 

Fél óra elteltével egyértelműen kiderült, hogy a Honvéd jobb erőben van, játékosai gyorsabbak és jobban akarnak nyerni. A hazaiak sokat bizonytalankodtak. 

32. perc: Lehota teljesen értelmetlenül felvágta a labdát mellette elvivő Csábit. Jogos volt a sárga lap. 42. perc: Csábi elsodorta a kitörő Lovászt, ezért a vendégvédőnek is kijárt a sárga kártya. 

47. perc: Megyeri fellökte Fodort a 16-oson belül. Vitathatatlan 11-es. Fodor a jobb sarokra rúgta a labdát, Bodnár gyors vetődéssel kiütötte. Hogy a 11-est csak rosszul lehet rúgni, ezt Fodor most bebizonyította. Amikor nekifutott a labdának, már látszott, hogy hova fogja rúgni. Ezt a büntetőt nem volt nehéz hárítani. 

52. perc: Lehota 12 méteres lövése kipattant a védőkről, Bérczy egyből kapu fölé lőtt. 

64. perc: Nagy T. egyedül vitte el a labdát a jobb szélen, a beadást középen három pécsi játékos várta, Csábi azonban beledobta magát és így mentett. 

68. perc: Eleredt az eső. Fodort 18 méterre a kaputól feltartották. A szabadrúgást a sértett magasan a kapu fölé lőtte. 

74. perc: Bódog felrúgta a kitörő Sasst, ezért piros lapot kapott. A pályára bedobtak egy zöld füstbombát, valaki a nézőtéren rosszul lett, a mentők is bevonultak, állt a játék. A játékvezető mutatta, hogy két percet hosszabbít. 

76. perc: Pisont 28 méteres lövése elsuhant a kapu mellett. 

78. perc: Palaczky 22 méteres szabadrúgása a felső lécről pattant a mezőnybe. 

86. perc: Molnár lerántotta Megyerit, ezért a Honvéd-csatár megkapta a sárga lapot.

Bódog Tamás

A vendégek tizenegyest is hibáztak

Mint a nézőszám is bizonyítja, nagy várakozás előzte meg ezt a találkozót. A Honvédnak élet-halál kérdés volt a győzelem, a hazaiaknak pedig a jobb szereplés érdekében kellett volna a három pont. Nos, a vendégek akartak jobban győzni, és ez meglátszott a játékukon is. A piros-fehérek olyan nagy lendülettel kezdtek, mint legutóbb az MTK-VM ellen. 

Az első percekben egyre-másra vezették támadásaikat, és ki is alakítottak néhány helyzetet. A hazaiak nem tudták felvenni a ritmust, és rendre alulmaradtak az összecsapásoknál is. Két pécsi védő hibájából megszerezték a vendégek a vezetést, és ez, ha lehet, még jobban megzavarta a hazai együttest. 

Nem volt szép a játék, de nagy küzdelem folyt a pályán, különösen annak a középső részén. A vendégek középpályás sora azonban ezen a délutánon sokkal jobban játszott, mint a pécsieké. Sikesdi a védekezésből vette ki a részét, Sass és Csehi inkább a támadásokkal törődött. 

A második félidőben a Honvéd növelhette volna előnyét, de az addig jól játszó Fodor nagyon gyatrán végezte el a büntetőrúgást, így megkönnyítette Bodnár kapus helyzetét. 

A kihagyott büntető után feltámadtak a pécsiek, de nem sok tervszerűség volt játékukban, ezért nem tudták kihasználni a lélektani előnyt. Volt a hazaiaknak még egy fellángolásuk, amikor Bódogot leküldte a pályáról a játékvezető. De a Honvéd közben rutinosan, okosan tartotta az eredményt. És a látottak alapján megérdemelten meg is nyerte a találkozót.

Csehi Tibor: — Egy öszszecsapásnál előnyt jelzett a játékvezető, és boldog vagyok, hogy kihasználtam. 

Sallai Sándor: — Ennyi sikertelenség után nagyon jó érzés győzelemmel távozni egy jól játszó Pécs otthonából. 

Bodnár László: — Végsőkig kivártam a 11-esnél, bár ezt tették volna a csatárok, mert akkor én is játszhattam volna helyettük. 

Megyeri Károly: — A Honvéd jobban kívánta a sikert, és ezért ők többet is tettek, mint mi. 

(Nemzeti Népsport, 1990. április 22.)

Lehotának sem ment
(Dunántúli Napló, 1990. ápr. 22.)

Veszni látszik a dobogó

Nem hiába féltették a PMSC-t a Honvédtől, ki is kapott tőle. Röviden summázva azért, mert jobb volt az ellenfél. Célratörőbb, erőszakosabb, gyorsabb focit játszott a vendégcsapat, a bizonytalan pécsi védelem hibáit kihasználva kevesebb húzással jutott el a pécsiek kapujához. A piros-feketék összjátékát sok átadási hiba jellemezte. 

Ugyan a szünet után a PMSC rátett egy lapáttal, mégis 11-esből a Honvéd növelhette volna az előnyét. Megvoltak a lehetőségei a PMSC-nek is - legalább az egyenlítésre -, de azok kimaradtak. Igaz, egyik sem volt igazi, százszázalékos helyzet. De hát szerencsével, odafigyeléssel lehet gólt rúgni azokból is. 

Akarta a győzelmet a pécsi csapat is, még emberhátrányban is sok támadást vezetett, de játékosai közül többen gyengélkedtek. A puszta akarat pedig kevés volt az üdvösséghez. 

Annak ellenére, hogy kikapott a PMSC, soha rosszabb mérkőzést! 

A PMSC-ben Bodnáron semmi sem múlt. A 11-es hárítása bravúr volt. A védelemben Braun és Bódog sokat bizonytalankodott, nehézkesen mozogtak. Ezúttal a középpályán nem akadt igazi karmester, bár Megyeri és Czéh sem játszott haszontalanul, sok értékes labdát adtak. Lovász mindent elrontott, Lehota sem lehet büszke egyáltalán erre a teljesítményére. 

A Honvédban többen kitünően játszottak, elsősorban Sass, aztán Disztl P., Ács és Sallai. (Dunántúli Napló, 1990. ápr. 22.)

Mestermérleg:

Garami József: — Bár a mérkőzés nagyobb részét végigtámadtuk, nem volt kellő átütőerő a csapatban. Gólhelyzetünk is adódott, de azt nem tudtuk kihasználni. 

Haász Sándor: — Most nagyon kellene örülnöm, de nincs erőm hozzá. 

1990. április 18. Pécsi MSC - Dunaferr SE 5-1 (4-1)

Pécsi MSC - Dunaferr SE 5-1 (4-1)

Nemzeti Népsport másnapi címlapkivágás

1990. április 18. Pécs, Újmecsekalja. Magyar Kupa negyeddöntő, első mérkőzés. 3.000 néző.

Vezette: Piller (Lázin, Vágner).

Gólszerző: Ress a 2., Palaczky a 4., Lehota a 12., Czéh a 15., Csoboth a 43., Lehota a 77. percben. 

Sárga lap: Kónya a 38. percben. 

Szögletarány: 7:4 (6:1) a PMSC javára.

PMSC: Bodnár - Kónya, Márton, Braun (Tomka, a szünetben), Palaczky — Megyeri, Csoboth, Bérczy — Lovász (Gyurkity, a 63. percben), Czéh, Lehota. Edző: Garami József. 

Dunaferr: Sági - Gróf, Sztanó, Miskovicz, Ruppert - Ress, Bécs, Szabó (Lengyel, a szünetben), Tóth - Szauer T„ László, Szauer Z. Edző: Jakab Elek.

Krónika:

2. perc: Tóth szögletét Ress az ötösről a kapu bal oldalába fejelte. 0-1

4. perc: Márton a lesre játszó védők között mesterien kiugratta Palaczkyt, aki tíz méterről úgy lőtt a bal alsó sarokba, hogy a labda a kapufa tövéről vágódott a hálóba. 1-1 

12. perc: Szöglet után tűzijáték alakult ki Sági kapuja előtt. Lovász fejjel, Bérczy lábbal is betalálhatott volna, de mindig kijött valakiről a labda. Mígnem Lehota hat méterről a léc alá lőtt. Sági érintette ugyan a lövést, de egyebet nem tehetetett. 2-1 

15. perc: Csoboth szögletét Czéh közelről a hálóba csúsztatta. 3-1 

31. perc: A bal oldalon Lehota visszafelé cselezett, aztán jobbal kilenc méterről a jobb kapufára bombázott. 

37. perc: Egy percen belül kétszer is gólt rúghatott volna Bérczy, de mindkétszer Ságit tette naggyá azzal, hogy rosszul célzott. 

38. perc: Kónya felvágta Tóthot, amiért sárga lapot kapott. 

43. perc: Megyeri „forintos” átadásával Csoboth kiugrott, kicselezte Ságit is. Aztán a kapu torkában már nem volt nehéz dolga. 4- 1 

67. perc: Lengyel becsúszva Márton sarkát találta el, a válogatott hátvédet úgy kellett az öltözőbe támogatni. Mivel a pécsiek kimerítették mindkét cserelehetőségüket, ettől kezdve tíz emberrel játszottak. 

77. perc: Czéh szöktette Lehotát, ő egy csel után, 15 méterről a jobb alsó sarokba lőtt. 5- 1 

79. perc: Bécs 15 méteres lövése a keresztlécet érintve hagyta el a játékteret. 

84. perc: Ress beadását Lengyel négy méterről fejelte kapura, Bodnár azonban a helyén volt, és kitenyerelte a labdát. 

Bérczy kézenállva fejel kapura
(Dunántúli Napló, 1990. ápr. 19.)

Ráadásul kimaradtak a ziccerek

Az elején potyogtak a gólok. Negyedóra alatt négyszer is rezgett a háló. A vendégek villámgyors vezetése után rögtön jött a pécsi válasz, majd még ugyanezzel a lendülettel a piros-feketék kétszer betaláltak. Ekkor már eldőlt a mérkőzés. A PMSC azonban nem állt le. A szünetig megmutatkozott az osztálykülönbség. A hazaiakmég több gólt is lőhettek volna, de nagy helyzeteket kihagytak. 

Kissé könnyebben vette a játékot a PMSC a szünet után. Vissza is vett a tempóból, Márton sérülése óvatossá is tette, de még így, tíz emberrel is növelni tudta előnyét. A nagy kedvvel és most már gólveszélyesen is játszó pécsiek legalább ennyivel jobbak voltak. ADunaferr csak asszisztált.

Jó: Márton, Lehota, Palaczky, Csoboth, Czéh,ill. Ress.

Márton Gábor: — A Békéscsabán szerzett sérülésem kiújult, mert a dunaújvárosi játékos rácsúszott a lábamra. Úgy érzem, nincs komolyabb baj, és ez nem akadályoz meg abban, hogy szombaton pályára léphessek a Honvéd ellen. (Nemzeti Népsport, 1990. április 19.)

Mestermérleg:

Garami József: — Az eredménynek örülünk, de nagyon nagy vérveszteségeink vannak. 

Jakab Elek: — A hosszú átalakítási programunkba beleszámítottuk, hogy „beleszaladunk” egy-egy vereségbe. Ma a Pécs elsősorban taktikai érettségével került fölénk. Néhányan megijedtek a feladattól a játékosaink közül.

1990. április 14. Békéscsabai Előre Spartacus SC - Pécsi MSC 1-0 (1-0)

Békéscsabai Előre Spartacus SC - Pécsi MSC 1-0 (1-0)

Varga Sándor jv és Bodnár kapus

1990. április 14., Békéscsaba. NB I., 23. forduló. 7.000 néző.

Vezette: Varga S. (Puhl, Csáki S.). 

Gólszerző: Csanálosi a 37. percben. 

Sárga lap: Czéh a 35., Czérna a 89. percben. 

Szögletarány: 4:2 (1:0) a PMSC javára.

Békéscsaba: Gulyás — Mracskó, Ottlakán, Fabulya, Szenti — Pásztor (Belvon a 70. percben). Csató, Csanálosi, Horváth - Miklya, Zsinka (Hegyi a 87. percben). Edző: Vigh Tibor.

PMSC:-Bodnár — Kónya, Márton, Braun, Palaczky - Megyeri, Nagy T. (Bojás a 69. percben), Bérczy, Czérna ,- Czéh, Lehota. Edző: Garami József.

Krónika:

Varga játékvezetőt árgus szemekkel figyelte negyven NSZK-ból érkezett labdarúgóbíró, akik a Békés megyei szövetség vendégeként egy hetet töltenek a Dél-Alföldön. 

Egyperces gyászszünet előzte meg a találkozót, Pécsi Elemér emlékére, aki Békéscsabán volt játékos, majd hoszszú ideig az utánpótláskorúak edzője és nemrégiben hunyt el. 

2. perc: Palaczky, a békéscsabai térfél közepén kiugrott, Fabulya becsúszott, de a pécsiek válogatott védőjénél maradt a labda, aki tovább robogva a kifutó Gulyást is kicselezte. Már-már az üres kapura emelt volna az ötös jobb sarkáról, amikor Csató utolérte és szögletre pöckölte előle a labdát. 

18. perc: Miklya, a 16- oson állva, háttal ollózva lőtt Bodnár kapujára, de a labda a jobb kapufa töve mellett suhant el. 

23. perc: Palaczky ezúttal a bal szélen iramodott meg, átemelt a túloldalon felfutó Nagy T. elé, akinek bal alsó sarkos lövését Gulyás hárította. 

35. perc: A kiugró Ottlakán után rúgott Czéh, amiért jogosan villant a sárga lap. 

37. perc: Csató emelt a 16-os előterébe, ahol Csanálosi 18 méterre, a bal kapufával szembeni levette a labdát, majd ballal, nagy erővel a kapu jobb oldalába lőtt. 1-0 

53. perc: Miklya és Márton egyszerre ugrott fel fejelni a középkörben, majd mindkét játékos a földre rogyott. A pécsiek védőjét ezután az oldalvonalon túlra vitték ápolni, már-már mindenki cserére gondolt, de aztán visszatért a pályára. 

57. perc: Jobb oldali szöglet után Czéh fejelt kapura, de Csató a bal kapufa tövénél állva visszafejelte a labdát a mezőnybe. 

59. perc: Zsinka lőtt kapura 16 méterről, de a labda a jobb kapufa mellett hagyta el a játékteret. 

64. perc: Horváth jól iramodott meg a bal oldalon, belőtt a kapu elé, a berobbanó Zsinka magasra ugrott, de nem eléggé, mert a labda a feje búbjáról a kapu fölé szállt. 

66. perc: Egy békéscsabai jobb oldali kisszöglet Pásztoritól Csanálosi elé került, aki éles szögiből tüzelt, de a labda elsurrant a kapu előtt. 

89. perc: Czérna a bal oldali szögletzászlónál fölvágta Miklyát — ismét előkerült a sárga lap. 

Egy gól - és más semmi

A mérkőzés előtt a hazaiak egyik-másik játékosa úgy fogalmazott, lehet, hogy örülnünk kell majd az egy pontnak. Nos, az első negyedórában nyújtott teljesítmények alapján valóban úgy nézett ki, nem tud mit kezdeni egymással a két csapat. Sok volt a kakaskodás, ami széttördelte a játékot, egyik kapu előtt sem alakult ki igazi gólhelyzet. 

A vendégek kontrákra építettek, bízva Lehota gyorsaságában. A váratlan hazai gól sem zökkentette ki a huszonkét játékost az addigi ritmusból, továbbra is több volt az adok-kapok, s bizony gyakran nem a labda volt a fő cél. Az utolsó negyedórára végképp elfáradtak a csapatok. (Nemzeti Népsport, 1990. ápr. 15.)

Kapuralövés nélkül nehéz

Ügy kezdett a PMSC, hogy a hazai szurkolók közül többen megijedtek: mi lesz ebből? Ugyanis a pécsiek futballoztak az elején: ügyesen tették-vették a labdát, és ha Palaczky nem ijed meg a lehetőségtől (az menti, hogy ritkán van alkalma a góllövésre), még a vezetést is megszerezhette volna. Talán a mérkőzést is eldönthette volna a pécsiek javára, viszont a válogatott balhátvéd kihagyta az ezerszázalékos helyzetet és ez, ahogy lenni szokott, megbosszulta magát. 

A túlsó kapunál a Békéscsaba még az első /élidőben talált egy gólt. Érezhető volt: innen nehéz lesz felállnia a PMSC-nek. így is lett, hiába maradt 53 perce az egyenlítésre a piros-fekete csapatnak, nem tudott élni vele. Pedig mezőnyfölénybe került, de helyzetet nem tudott létrehozni. 

Összetehetik a kezüket a csabai játékosok, ilyen gyenge, a második játékrészben kifejezetten védekező játékkal a PMSC-n kivül kevés csapatot tudtak volna ezen a szombat délutánon legyőzni. Az elejét leszámítva, nem tűnt frissnek a PMSC. Labdarúgói a 0-1 után mentek, újra csak mentek előre, ám az egyenlítéshez hit, önbizalom és főleg egy gól, vagy legalábbis egy kapura lövés kellett volna. 

A Békéscsaba úgy nyert, hogy nem volt gólszerzési lehetősége. Igaz, a PMSC-nek is csak egy, azzal viszont el lehetett volna vinni a viharsarokból a 3 pontot. 

A PMSC-ben Bodnár a gólnál hibázott, a lövés védhető lett volna. Márton tanárian söprögetett, sokszor előre is tört, hogy segítsen egyenlíteni. A többiek hátul megtették a magukét. Nem is a négytagú védelemmel volt baj, hanem a többiekkel. Szürke teljesítményeket láttunk a népes létszámú középpályásoknál is - kiemelni egyiket sem érdemes. Még a máskor mozgékonyak is fásultan játszottak most. Lehota nem sokszor találkozott a labdával, ha igen, abban nem volt köszönet. Ráadásul Lehota és Czéh is roppant idegesen futballozott, ez szebálytalanságaikban is megmutatkozott. (Dunntúli Napló, 1990. ápr. 15.)

Mestermérleg:

Vígh Tibor: — Egy jó csapatot sikerült legyőznünk. Ennél szebb névnapi ajándékot nem tudok elképzelni. Köszönöm a fiúknak. 

Garami József: — Nem érdemeltünk vereséget.

1990. április 7. Pécsi MSC - Csepel SC 2-0 (2-0)

Tömegjelenet a csepeli kapu előtt
(forrás: Dunántúli Napló, 1990. ápr. 9.)

Pécsi MSC - Csepel SC 2-0 (2-0)
1990. április 7., Pécs, Újmecsekalja, NB I., 22. forduló. 4.000 néző.

Vezette: Németh L. (Szabó J. Bogyó).

Góllövők: Bérczy a 13., Megyeri a 32. percben. 

Sárga lap: Gálhidi a 73., Kónya a 82. percben. 

Szögletarány: 8:6 (4:3) a PMSC javára.

PMSC: Bodnár - Kónya, Márton, Braun, Palacz- ky — Megyeri, Túri (Czéh, a 28. percben), Bérczy - Nagy, Lovász (Gyurkity, a 75. percben), Lehota. Edző: Garami József. 

Csepel: Vámos - Szabó, Tyukodi, Gálhidi, Vigh - Deutsch, Gombás, Horváth (Korjukov, a 77. percben) - Hamar (Kovács, a 46. percben), Stefanov, Jakab. Edző: Már János.

Krónika:

 A meglévő mellé új mezreklámmal futottak ki a pályára a pécsiek, ezentúl a Pécsett megjelenő Új Dunántúli Naplót is hirdetik a trikójukon. 

13. perc: Tuti balról jól pendített középre, Bérczy magasan felugorva, a kapust megelőzve, 6 méterről a léc alá fejelt. 1-0 

18. perc: Túri elcsúszott — senki sem volt a közelébem —, megsérült, letámogatták a pályáról, rövidesen Czéh állt be a helyére. 

23. perc: Nagy T. szögletét Márton nagy helyzetből fölé fejelte. 

26. perc: Bérczy egyedül nyargalhatott Vámos kapuja felé, de rosszul vette át a labdát, emiatt erőtlen lövéssel fejezte be kecsegtető akcióját. 

28. perc: Stefanov hatalmas közeli lövése a merészen kivetődő Bodnárról került szögletre. A sarokrúgást Jakab fejjel az ötösről a bal kapufa mellé továbbította. 

31. perc: Deutsch elől Bodnár bátor kivetődéssel mentett, a testéről felpattant labdát a védők kivágták. 32. perc: Nagy T. ívert a jobb oldalon felfutó Megyeri elé. Tyukodi későn lépett ki, ezért nem volt les, Megyeri pedig 4 méterről, jobbról nagy gólt lőtt a jobb sarokba. 2-0 

46. perc: Lovász jó átadást kapott Nagy T.-tól, a csatár nyolc méteres lövése a csepeli kapusról vágódott ki. 

63. perc: Megyeri mindent elintézett, Lehotának már csak néhány lépésről a kapuba kellett volna pofoznia a labdát, ám a csatár a kapu fölé emelt. 

70. perc: Kovács tízméteres lövését biztosan védte Bodnár. 

73. perc: Gálhidi felvágta a kitörő Lovászt, amiért sárga lapot kapott. Az esetnél Lovász megsérült, le kellett cserélni. 

82. perc: Kónya akasztotta Stefanovot, ez is sárga lapot ért.  

Túrit támogatják le a sérülése után

A kis emberek voltak a nagyok

Nem volt egy pillanatig sem kétséges, hogy melyik csapat nyeri a mérkőzést. S ha esetleg kételkedett volna ebben valaki a nézők közül, azt a két viszonylag gyors hazai gól megnyugtathatta: ennek a mostani Csepelnek semmi keresnivalója sincs Pécsett. Még akkor sem, ha kihagyott az első félidőben két helyzetet. Csakhogy ugyanakkor a PMSClegalább hat lehetőséget puskázott el, miközben szerzett két gólt. A pécsieket az sem zavarta meg, hogy játékmesterük, Túri még 1-0- nál sérülés miatt kivált. Nagy T. és Megyeri, a két apró termetű középpályás kiválóan helyettesítette. Ragyogóan éltek a csúszós talajon, sokszor hozták helyzetbe társaikat, és ráadásul Megyeri még be is vette a csepeli kaput. 

A második félidő a pécsiek sorozatos támadásai jegyében tett el, akkor már csak az volt a kérdés, hogy hány gólt rúg még a PMSC. Nem rúgott többet, pedig a helyzetei megvoltak hozzá, csak azok kimaradtak. . 

Hosszú idő után ismét felszabadultan, időnként jól játszott a PMSC, amely még azt a luxust is megengedhette magának, hogy két gyors csatára, Lovász és Lehota nem volt éppen csúcsformában. Sokat mond még el a Csepelről, hogy a kapott gólok ellenére Vámos kapus volt a legjobb emberük. Németh Lajos játékvezető túlságosan is támaszkodott két partjelzője segítségére, emiatt még — beintésre — többször lest fújt, amikor szó sem volt arról. Ezzel egyértelműen a hazaiakat sújtotta. 

Megyeri Károly: — Régen rúgtam már gólt, nagyon örülök, hogy most betaláltam. De még nagyobb öröm, hogy helyenként jó játékkal, akár nagyobb különbséggel is nyerhettünk volna. 

Túri Zsolt: — A nemrég műtött lábamban futás közben nyilallást éreztem. Remélem, nem komoly a sérülésem, nem kell sokat kihagynom. 

Vámos János: — Nem voltunk olyan állapotban, hogy felvehettük volna a versenyt a gyorsabb, jobban játszó pécsiekkel. Először voltam kezdőember, s mivel 18 éves vagyok, egy év múlva már nem bocsátanám meg magamnak a kapott gólokat.

(Nemzeti Népsport, 1990. ápr. 8.)

Megyeri gólja
(fotó: Dunántúli Napló, 1990. ápr. 8.)

Eső hozta győzelem Újmecsekalján

Közismert volt, hogy. a vendégek legnagyobb erénye a védekezés. Éppen ezért próbálták meg a hazaiak, hogy a pálya szélességében - a hátvédek mögé kerülve vagy a pálya hosszában mélyről indított pontos labdákkal lazítsák fel a szervezett kapu előtti falat. Talán ha nem olyan türelmetlenek a pécsiek, előbb juthattak volna vezetéshez, sőt szerezhettek volna tetemesebb előnyt. 

Mindezek ellenére egyre jobban fölénybe kerültek és percenként dolgozták ki helyzeteiket, csakhogy nagyon hamar elfogyott a türelmük. Márpedig ezen a találkozón egy zavart, minden támadásra idegesen reagáló védőfallal találták magukat szemben a hazaiak. Éppen ezért nem lehetett véletlen, hogy a két legveszélyesebb pécsi csatár, Lovász és Lehota mögött a pálya állapotához különben is jobban alkalmazkodó középpályások vehették át a főszerepet, s ha jobban összpontosítanak, többször is betalálhattak volna a fiatal csepeli kapus hálójába. 

Bodnárt nem nagyon tették próbára, amikor pedig ez mégis előfordult, akkor biztosan hárított. A hátvédsorban Márton és Palaczky rombolt és irányított meggyőzően. A csapat legeredményesebb része a legaktívabb középpályás sor volt. Nemcsak azért, mert Bérczy és Megyeri révén gólokat is szereztek, de a mérkőzésen valóban ők voltak a pálya urai. Ezen mérkőzést nyugodtan elkönyvelhetjük Megyeri és Nagy sikerének. Lovászra és Lehotára túl nagyon figyeltek, bár némi szerencsével - a partjelző „idegessége” ellenére is - betalálhattak volna a vendégek hálójába. (Dunántúli Napló, 1990. ápr. 8.)

Mestermérleg:

Garami József: — Eseménydús mérkőzés volt, amelyen főleg az első félidőben sok helyzetet dolgoztunk ki. Nagyobb különbséggel is nyerhettünk volna. Mindenképpen örülök a győzelemnek és a három pontnak. 

Már János: — A Pécs jobb csapat, hazai pályán ezt érvényesíteni tudta. Voltak helyzeteink, de nem éltünk velük.