 |
| Sem Lovász, sem Lehota... (fotó: Dunántúli Napló, 1990. ápr. 22.) |
1990. április 21. Pécs, Újmecsekalja. NB I., 24. forduló. 12.000 néző.
Vezette: Hartmann (Molnár, Vad).
Gólszerző: Csehi a 20. percben.
Sárga lap: Lehota a 32., Csábi a 42., Molnár a 86. percben.
Kiállítva: Bódog a 74. percben.
Szögletarány: 7:4 (2:1) a Pécs javára.
PMSC: Bodnár - Braun, Márton, Bódog, Palaczky — Csoboth (Nagy T., a szünetben), Megyeri, Czéh (Gyurkity, a 71. percben), Bérczy - Lovász, Lehota. Edző: Garami József.
Bp. Honvéd: Disztl P. — Sallai S., Ács, Csábi, Cseh - Sass, Fodor, Pisont, Sikesdi - Gregor (Molnár, az 57. percben, Orosz, a 91. percben), Csehi. Edző: Haász Sándor.
Krónika:
A kezdőrúgást a népszerű énekesnő, Marcellina végezte el.
5. perc: Csoboth bal oldali szögletét Lovász fejelte 8 m-ről kapu fölé.
7. perc: Fodor nagyot bukott a 11-es pont magasságában, Hartmann helyesen tovább intett.
11. perc: Fodor beadását a lesen álló Csehi 10 m-ről a bal kapufára lőtte. A kipattanó labdát Sass a hálóba rúgta. Hartmann fütyült, és középre mutatott, de közben észrevette, hogy Molnár partjelző lest jelzett, így — helyesen — visszavonta a gólt és szabadrúgást ítélt a pécsiek javára.
15. perc: Lovász 13 m-es lövését Dísztl lábbal kirúgta, Megyeri 15 m-ről egyből a kapu fölé lőtt.
A vendégeknél Sass játszott jobb oldali középpályást. Kicsit érthetetlen volt ez az edzői elképzelés, hiszen újra együtt játszhatott volna a válogatott szintű Csehi —Sass bal oldal. De hát Haász mester tervezett, lelke rajta!
20. perc: Bódog és Braun összefutott a pécsi térfél közepén, így Csehi egyedül vihette el a labdát, kicsalta Bodnárt és 11 m-ről a bal alsó sarokba gurított. 0-1
Fél óra elteltével egyértelműen kiderült, hogy a Honvéd jobb erőben van, játékosai gyorsabbak és jobban akarnak nyerni. A hazaiak sokat bizonytalankodtak.
32. perc: Lehota teljesen értelmetlenül felvágta a labdát mellette elvivő Csábit. Jogos volt a sárga lap. 42. perc: Csábi elsodorta a kitörő Lovászt, ezért a vendégvédőnek is kijárt a sárga kártya.
47. perc: Megyeri fellökte Fodort a 16-oson belül. Vitathatatlan 11-es. Fodor a jobb sarokra rúgta a labdát, Bodnár gyors vetődéssel kiütötte. Hogy a 11-est csak rosszul lehet rúgni, ezt Fodor most bebizonyította. Amikor nekifutott a labdának, már látszott, hogy hova fogja rúgni. Ezt a büntetőt nem volt nehéz hárítani.
52. perc: Lehota 12 méteres lövése kipattant a védőkről, Bérczy egyből kapu fölé lőtt.
64. perc: Nagy T. egyedül vitte el a labdát a jobb szélen, a beadást középen három pécsi játékos várta, Csábi azonban beledobta magát és így mentett.
68. perc: Eleredt az eső. Fodort 18 méterre a kaputól feltartották. A szabadrúgást a sértett magasan a kapu fölé lőtte.
74. perc: Bódog felrúgta a kitörő Sasst, ezért piros lapot kapott. A pályára bedobtak egy zöld füstbombát, valaki a nézőtéren rosszul lett, a mentők is bevonultak, állt a játék. A játékvezető mutatta, hogy két percet hosszabbít.
76. perc: Pisont 28 méteres lövése elsuhant a kapu mellett.
78. perc: Palaczky 22 méteres szabadrúgása a felső lécről pattant a mezőnybe.
86. perc: Molnár lerántotta Megyerit, ezért a Honvéd-csatár megkapta a sárga lapot.
 |
| Bódog Tamás |
Mint a nézőszám is bizonyítja, nagy várakozás előzte meg ezt a találkozót. A Honvédnak élet-halál kérdés volt a győzelem, a hazaiaknak pedig a jobb szereplés érdekében kellett volna a három pont. Nos, a vendégek akartak jobban győzni, és ez meglátszott a játékukon is. A piros-fehérek olyan nagy lendülettel kezdtek, mint legutóbb az MTK-VM ellen.
Az első percekben egyre-másra vezették támadásaikat, és ki is alakítottak néhány helyzetet. A hazaiak nem tudták felvenni a ritmust, és rendre alulmaradtak az összecsapásoknál is. Két pécsi védő hibájából megszerezték a vendégek a vezetést, és ez, ha lehet, még jobban megzavarta a hazai együttest.
Nem volt szép a játék, de nagy küzdelem folyt a pályán, különösen annak a középső részén. A vendégek középpályás sora azonban ezen a délutánon sokkal jobban játszott, mint a pécsieké. Sikesdi a védekezésből vette ki a részét, Sass és Csehi inkább a támadásokkal törődött.
A második félidőben a Honvéd növelhette volna előnyét, de az addig jól játszó Fodor nagyon gyatrán végezte el a büntetőrúgást, így megkönnyítette Bodnár kapus helyzetét.
A kihagyott büntető után feltámadtak a pécsiek, de nem sok tervszerűség volt játékukban, ezért nem tudták kihasználni a lélektani előnyt. Volt a hazaiaknak még egy fellángolásuk, amikor Bódogot leküldte a pályáról a játékvezető. De a Honvéd közben rutinosan, okosan tartotta az eredményt. És a látottak alapján megérdemelten meg is nyerte a találkozót.
Csehi Tibor: — Egy öszszecsapásnál előnyt jelzett a játékvezető, és boldog vagyok, hogy kihasználtam.
Sallai Sándor: — Ennyi sikertelenség után nagyon jó érzés győzelemmel távozni egy jól játszó Pécs otthonából.
Bodnár László: — Végsőkig kivártam a 11-esnél, bár ezt tették volna a csatárok, mert akkor én is játszhattam volna helyettük.
Megyeri Károly: — A Honvéd jobban kívánta a sikert, és ezért ők többet is tettek, mint mi.
(Nemzeti Népsport, 1990. április 22.)
 |
| Lehotának sem ment (Dunántúli Napló, 1990. ápr. 22.) |
Nem hiába féltették a PMSC-t a Honvédtől, ki is kapott tőle. Röviden summázva azért, mert jobb volt az ellenfél. Célratörőbb, erőszakosabb, gyorsabb focit játszott a vendégcsapat, a bizonytalan pécsi védelem hibáit kihasználva kevesebb húzással jutott el a pécsiek kapujához. A piros-feketék összjátékát sok átadási hiba jellemezte.
Ugyan a szünet után a PMSC rátett egy lapáttal, mégis 11-esből a Honvéd növelhette volna az előnyét. Megvoltak a lehetőségei a PMSC-nek is - legalább az egyenlítésre -, de azok kimaradtak. Igaz, egyik sem volt igazi, százszázalékos helyzet. De hát szerencsével, odafigyeléssel lehet gólt rúgni azokból is.
Akarta a győzelmet a pécsi csapat is, még emberhátrányban is sok támadást vezetett, de játékosai közül többen gyengélkedtek. A puszta akarat pedig kevés volt az üdvösséghez.
Annak ellenére, hogy kikapott a PMSC, soha rosszabb mérkőzést!
A PMSC-ben Bodnáron semmi sem múlt. A 11-es hárítása bravúr volt. A védelemben Braun és Bódog sokat bizonytalankodott, nehézkesen mozogtak. Ezúttal a középpályán nem akadt igazi karmester, bár Megyeri és Czéh sem játszott haszontalanul, sok értékes labdát adtak. Lovász mindent elrontott, Lehota sem lehet büszke egyáltalán erre a teljesítményére.
A Honvédban többen kitünően játszottak, elsősorban Sass, aztán Disztl P., Ács és Sallai. (Dunántúli Napló, 1990. ápr. 22.)
Mestermérleg:
Garami József: — Bár a mérkőzés nagyobb részét végigtámadtuk, nem volt kellő átütőerő a csapatban. Gólhelyzetünk is adódott, de azt nem tudtuk kihasználni.
Haász Sándor: — Most nagyon kellene örülnöm, de nincs erőm hozzá.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése