 |
| Koller Nándor meccselt |
1989. augusztus 26., Debrecen, NB I., 3. froduló. 5.000 néző.
Vezette: Kurmai (Harttmann, Szabó J.).
Gólszerző: Márton I. a 30. percben.
Sárga lap: Braun a 10., Czéh a 23., Plókai a 37. percben.
Kiállítva: Márton G. a 80. percben.
Szögletarány: 5:2 (4:1) a Debrecen javára.
DVSC: Mező - Plókai. Szűcs, Sándor, Balogh - Moldván, Don (Adorján, a 67. percben), Rostás, Ulveczki - Barcsai (Tóth, a 76. percben), Márton I. Szakosztály-igazgató: Temesvári Miklós.
PMSC: Bodnár - Kónya, Márton G., Bódog, Palaczki — Megyeri, Túri, Braun (Nagy T., a 72. percben), Czéh (Vén, a 74. percben) — Lovász, Lehota. Vezetőedző: Garami József. Mb. edző: Koller Nándor.
Krónika:
(A két forduló után előkelő helyen állt pécsiekhétközben kényszerből „beugrott” edzője, Koller Nándor a találkozó előtt kifejezteazt a reményét, hogy legalább döntetlenre képeseklesznek. A hazaiaknál Barcsay István, a Mátészalkáról nyáron átigazolt csatár élete első NB I-es találkozójára készült, Dan László pedig az ötvenedikre.)
A 6. percben Lehota jobb oldali szöglete veszélyesen csavarodott a kapura, Mező kitenyerelte a labdát maga elé, és társai felszabadítottak. Később Kónya Rostással, Balogh pedig Czéhhel szemben akart tekintélyt szerezni kemény belemenésekkel. Braun viszont a 10.percben már sárga lapot érdemelt Moldván megakasztásáért.
A 13. percben Túri rátartott Sándor lábára, 24 méterre a kaputól, de Rostás bombaszabadrúgása elakadt a védőkben. Négy perccel később Barcsay jobb oldali beadását Rostás rárúgta, de lövésébe Bódog szemből belevetődött. Ezután Rostás bal oldali veszélyes szögletét Bodnár a berobbanó Plókai elől tornászta ki, majd Lehota gáncsolta Dant és „barackot” is nyomott a fejére.
A 23. percben Palaczky és Braun ollóba fogta a debütáló Barcsayt, a pécsi tizenhatos előtt. A játékvezető szabadrúgást ítélt. Czéh vitatta az ítéletet,s ezért Kurmai felmutatta asárga lapot.
A 30. percben Rostás balról csavart be kitűnően egy szögletet, és Márton I. öt méterről a hálóba fejelt. 1-0
A vezető gól után Lehota buktatta Sándort, s közben még mellbe is rúgta, viszont háttal volt Kurmainak, ezért úszhatta meg büntetés nélkül.
A 37. percben Plókai rátartott Kónya lábára és sárga lapot kapott.Még öt perc volt hátra, amikor Dan lökte Lehotát, de közben elesett és a pécsi csatár véletlenül megrúgta, ápolni is kellett őt.
SZÜNET UTÁN négy perc telt el, amikor a debreceni Márton 18 méteres szabadrúgása öt méterrel szállt a pécsi kapu fölé. Ugyanebben a percben óriási egyenlítési lehetőséget szalasztott el a Pécs. Balogh és Plókai összefutott a saját 16-osán belül. Lovász kiugrott közülük és egyedül állva Mezővel szemben, nyolc méterről jobbal a jobb kapufa mellé lőtt. Csaknem tíz perc telt el, amikor Lehota balról bokából indíított, a védők fölött átszállt a labda és Túri tíz méterről ismét nagy helyzetben a jobb felső sarok fölé lőtt.
A 63. percben Márton I. érezve hogy Bodnár elmozdult balra. 20 méterről rálőtte a labdát, amely a pécsi kapustól „szemmel verve” alig kerülte el a jobb alsó sarkot. Négy perc múlva, a másik oldalon, Megyeri hasonló helyzetet puskázott el. Negyed óra volt még hátra, amikor az éppenhogy beállt Tóth L. Moldvántól kapott egy átadást, majd a kint álló Bodnár fölött az üres kapu fölé emelt.
A 77. percben Megyeri jobbról beadott. Túri nyolc méterről ráfejelte a labdát, amely Moldvánon felpattant, de Mező lehúzta. (Mint később kiderült,a pécsiek nagyon nehezményezték, hogy Kurmai játékvezető nem adott11-est a javukra, mert ők egyértelműen állították,hogy Moldván kezezett akapuja előtt.) Tíz perc volt még hátra, amikor a debreceniek szabadrúgáshoz jutottak a pécsi térfél jobb oldalán. A nézőtérről csak azt lehetett látni, hogy tumultus támadt a pécsikapu előtt, s a vendégek Kumvával vitatkoztak. Mintha a játékvezető Bodnár kapusnak mutatta volna fel a piros lapot, ám rövid idő múlva mégis Márton Gábor ballagott le dühösen. (Kurmai Zoltán: — A jobb oldali szabálytalanságot a pécsi védő is elismerte. Társai mégis reklamáltak, és Márton Gábor minősíthetetlen hangnemben, káromkodva megvádolt, hogy elcsaltam ameccset. Márton Gábor:— Az egész csapat reklamált, én nem emlékszem, hogy mit mondtam, de olyat nem, amiért ki kellett volna állítania.)
A megfogyatkozott Pécs az utolsó tíz percben előreívelt labdákkal foglalkoztatta a rendre jól kifutó Mezőt. Az utolsó percre is maradt izgalom, egy rövid hazaadás után Bodnár meszsze kifutva rúgta el a labdát Márton I. elől végül pedig Vén bal oldali veszélyes belövését hárították ügygyel-bajjal a védők.
A debreceni kettős mérkőzés NB II-es matinéja után az előadás sokkal jobban sikerült. Szívósan, a csontzenétől sem visszariadva, védekezett a Pécs, de kénytelen volt átadni a pálya nagy részét a hazaiaknak, akik beszorították őket. Erőszakosan álltak a sarai, de egyre jobban megizzadtak Rostás csavart szögletei és bomba szabadrúgásai miatt. Bizony, Kónyáék teljes keménységüket és minden ravaszságukat latba vetették, hogy védjék a kapujukat.
Szünet után Lovász helyzeténél Fortuna mentette meg a debreceni kaput a góltól, s ezután felbátorodott a PMSC. Egyre többször átjátszotta a hazai védelmet, amelynek az utolsó húsz percben nehéz dolga volt. Rengeteget futottak a pécsiek, minden erőtartalékokat mozgósították, de végül a hazaiak megőrizték kicsinyke góljuk által teremtett előnyt.
Jó iramú, változatos, élvezetes mérkőzés volt, nem unatkoztak a nézők. (Népsport, 1989. aug. 27.)
Mártonok voltak a főszereplők
Jó iramú volt a küzdelem és eseményekben is gazdag. Az első 45 percben a debreceniek támadtak többet és ennek megfelelően vezetéshez jutottak. A csapatok jó erőnlétről tettek tanúbizonyságot. Néha gyors volt a játék, melynek során a hazaiak csapatmunkája jobbnak bizonyult, pontosabban adogattak, ezzel szemben a pécsiek támadásaiban alig volt átütőerő. A sok szabálytalanság rontotta a játék színvonalát, viszont küi- deniakarásért mindkét csapat dicséretet érdemel. Ez a Pécsnél elsősorban a második félidőre vonatkozik.
A pécsieknél Bodnár a gólért részben hibáztatható, ellenben több esetben veszélyes helyzetben jól tisztázott Kónya felfutásaival vétette észre magát Bódog különösen fejjátékával tűnt ki. A középpályás sorban Megyeri játszott a leghasznosabban, Lovász igyekezett de kemény védővel találta magát szemben. Lehota gyorsaságával tűnt ki.
A Debrecen legjobbjai Sándor, Szűcs és Rostás voltak. (Dunántúli Napló. 1989. aug. 27.)
Mestermérleg:
Temesvári Miklós: — Nagy küzdelemben, megérdemelten nyertünk. Fegyelmezett játékunk példás akarattal párosult. Remélem, hogy ez a siker önbizalmat ad majd a folytatáshoz.
Koller Nándor: — Nagyon sajnálom, hogy vereséget szenvedtünk, pedig nem érdemeltük meg. A játékvezető egy százszázalékos tizenegyest nem adott meg a 77. percben. Túri ugyanis lefordult, de a védők visszahúzták, mégis továbbította a labdát,és egy debreceni játékos kézzel lehúzta azt. A Debrecen lényegében helyzet nélkül, egy jól sikerült pontrúgásnak köszönhetően győzött ellenünk, úgy, hogy a szerencse is elpártolt mellőlünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése