 |
| Gólöröm pécsi módra (Dunántúli Napló, 1989. aug. 20.) |
1989. augusztus 19. Pécs, Újmecsekalja. NB I., 2. forduló. 14.000 néző.
Vezette: Huták (Plasek, Nagy II. J.).
Gólszerző: Lovász a 29., Túri az 53., Kónya a 62., Szeibert (11-esből) a 84. percben.
Sárga lap: Keller a 31., Túri a 48., Józsa az 53., Topor az 57., Kónya a 76. percben.
Szögletarány: 4:4 (4:2 a PMSC javára).
PMSC: Bodnár - Kónya, Márton, Bódog, Palaczky — Megyeri, Túri, Bérczy, Czéh — Lehota (Nagy T„ a 79. percben), Lovász (Vén, a 89. percben). Edző: Garami József.
Ferencváros: Józsa - Simon, Pintér, Limperger - Szeibert, Bánki, Keller, Kincses (Topor, a 39. percben) - Nagy, Dzurják, Dukon (Fonnyadt, a 64. percben). Edző: Rákosi Gyula.
Krónika:
(Néhány ferencvárosi szurkolót igencsak feldobott az első fordulóban elért 4-0-ás győzelem. Már a fővárosban induló vonaton felöntöttek a garatra, ezért Pusztaszabolcsnál le kellett kapcsolni a Baranya-express egyik kocsiját és a vonat egyórás késéssel érkezett Pécsre. Gond volt a később induló gyorsvonat utasaival is. Az állomáson hét ittas személyt állítottunk elő, akiknél különböző rakétákat is találtunk. Ez a létszám a mérkőzés kezdetére tízre emelkedett —mondta Szőke Attila őrnagy, a Pécsi Városi Rendőrkapitányság helyettes vezetője. — Reméljük, a következő kilencven percben több dolgunk már nem lesz.
Az öltözőben mindkétcsapat szakvezetője elégedett volt. Nem változtattak a nyitányon pályára lépett együtteseken, csupán a párás, fülledt meleg miatt panaszkodtak.)
A találkozó elején a PMSC középpályásai valamivel aktívabbak voltak és így enyhe mezőnyfölénybe kerültek a piros-feketék. A 13. percben viszont nagy lehetőség csillant fel a Ferencváros előtt. Dukon betört a tizenhatoson belülre, ahol Bódog buktatta. Huták játékvezető habozás nélkül a 11-es pontra mutatott. Dzurják futott neki a leállított labdának, és a kapu jobb oldala felé tartó lövést Bodnár bravúrral kiütötte. Alábbhagyott a pécsi mezőnyfölény, támadott a Ferencváros, de csak a PMSC tizenhatosáig jutottak el a zöld-fehérek.
A 29. percben egy látványos akció végén gólt ért el a PMSC. Lovász indította Lehotát, ő egy csellel becsapta Simont, majd visszagurított a középen érkező Lovásznak, aki tizennyolc méterről óriási gólt lőtt ajobb alsó sarokba. 1-0
A 31. percben Keller az oldalvonalnál buktatta Lehotát, Huták felmutatta a sárga labdát a hátvédnek.
A 35. percben Szeibert szögleténél Bodnár kapus csak nagy nehezen, másodszorra kaparintotta meg a labdát. A másik oldalon Túri húszméteres szabadrúgásánál a sorfalon megpattant a labda, és Józsa csak nagy bravúrral tudott szögletre menteni. (Cserélni kényszerült a Ferencváros. Kincses jobb bokáját fájlalta és jeleztea kispad felé, hogy nemtudja folytatni a játékot.)
A 41. percben egyenlítési lehetősége akadt a Ferencvárosnak. Dukon középre adott, Szeibert előtt ajtó-ablak nyitva volt, de a középpályás az ötösről fölé lőtt.
 |
| Népsport másnapi címlapja (kivágás) |
a 48. percben Túri kapott sárga lapot, mer kézzel viszszahúzta Kellert a pécsi térfél közepén. (Az 50. percben Huták megállította a játékot, mert a lelátón valaki rosszul lett és a mentő csak a pályán keresztül,tudta elszállítani az ájult nézőt. A mérkőzés három perces szünet után folytatódhatott.)
Az 53. percben növelte előnyét a PMSC. Lovász indította Kónyát a jobb oldalon,a hátvéd 20 méteres vágtaután középre gurított. Bérczy átlépte a labdát, és Túri tízméterről ballal, laposan a kapu jobb oldalába bombázott. 2-0 Közvetlenül a gól után Józsa kapus kiszaladt a partjelzőhöz és lest reklamált, amiért Huták sárga lappal figyelmeztette a zöld-fehérekkapusát. (Mivel a sajtóhelyről nehéz volt eldönteni, hogy az akciót indító Lovász lesen volt vagy sem, ezért a találkozó végén megkérdeztük az öltözőben Huták játékvezetőt: — Szó sem lehetett lesről, mert Lovász még a saját térfeléről indította játékostársát.)
Az 57. percben Topor buktatta Lovászt, és tettét sárgával „honorálta” a játékvezető. Óriási volt az iram, elsősorban a házigazdák jóvoltából.
A 62. percben ismét Józsa kapujába került a labda. Túri ívelt keresztbe, és a felfutó Kónya 12 méterről lőtt, de a labda a menteni igyekvő Pintérről pattant abal sarokba, öngól! 3-0 (A gól után verekedéstört ki a nézőtéren, a rendőröknek kellett közbeavatkozniuk, és mintegy 60 ferencvárosi szurkolót kivezettek a stadionból.)
A 70. percben a pécsi 16-os előtt Kónya buktatta Fonynyadtot, ezért is járt a sárga lap.
A77. percben Józsa a ferencvárosi térfél közepén lábbal mentett Nagy T. elől, majd valamivel később Czéh fejesét védte látványosan.
A 84. percben Szeibertet buktatta a pécsi 16-oson belül Palaczky. 11-es! A büntetőből Szeibert a kapu baloldalába vágta a labdát. 3-1
 |
| Az egész csapat elismerést érdemel (Dunántúli Napló, 1989. aug. 20.) |
Izgalmakban bővelkedő,végig lüktető iramú, remekmérkőzést láthatott a szépszámú közönség. Volt minden, ami a futball tartozéka: parádés gól, két tizenegyes, több remek egyéni teljesítmény. És sajnos olyan is, ami felesleges: botrány a nézőtéren. Az első félidő egy szakaszától eltekintve a Ferencváros kezdeményezett többet és jobban is játszott mint a pécsi csapat. A zöld-fehérek mezőnyfölényét több helyzet is jelezte, de ezek rendre kimaradtak, Dzurják még abüntetőt is elhibázta. Ekkora előnyt még a Ferencváros sem adhat ellenfelének. Még akkor sem, ha a PMSCsokáig nem találtaa zöld-fehérek lestaktikájának ellenszerét.
A Ferencváros végül is a kimaradt helyzetek miatt súlyos áratfizetett. Lovász látványosgólja már sejtette, hogy a Pécs áthúzhatja a zöld-fehérek számításait, így is történt. A második félidőben az idő múlásával egyre nagyobb fölénybe került a PMSC, elszürkült a Ferencváros, és tulajdonképpen az történt a pályán, amit a hazaiak akartak. A pécsiek csaknem minden akciója gólveszélyt jelentett, nem voltak irigylésre méltó helyzetben a vendégcsapat védői. Joggal csattant fel többször is a zúgó taps a lelátón, mert a piros-feketék, a találkozó ezen szakaszában, nagyszerű teljesítményt nyújtottak, és remek akcióikkal tűzbe hozták a publikumot.
Mit sem von le teljesítményük értékéből az a tény, hogy közel fél órán keresztül a Ferencváros csak vergődött, messze elmaradt attól a teljesítménytől, amit egy héttel ezelőtt nyújtott. (Népsport, 1989. aug. 20.)
 |
| A Dunántúli Napló másnapi címlapja |
Ferencváros fölött beborult az ég
Két jól rajtolt csapat találkozott ezen a zivatarokat ígérő szombat délutánon Pécsett. Végül is „kiderült”, a viharfelhők az MTK-VM ellen 4-0-lal kezdő Ferencváros fölött gyülekeztek. A pécsiek átvészelve a zöld-fehérek magabiztosnak látszó kezdő rohamait, a gól után szinte diktálták, hogy mit tegyen a saját stílusuk érdekében a zöld-fehér gárda. Azok pedig „vették” a lapot. Támadtak és bánták. Szerencsére a vendégek siker okozta vaksága lehetetlenné tette számukra azt, hogy felmérjék: egy mindenre elszánt, a kockázatot is vállaló PMSC-vel kerültek szembe, ahol a győzelem esélye a bátrabbaké volt.
A pécsiek hátvédsora hosszú időn át áttörhetetlen falat jelentett a ferencvárosiak számára, mig a középpályán, ha nem is csillogtak a játékosok, hallatlan fegyelemmel, szívós szorgalommal gyűjtögették a labdákat, s mint kiderült, épp olyan aktív részesei lettek a győzelemnek, imint a csatársor, vagy az éppenséggel oroszlánrészt vállalt hátvédsor. Taktikailag, fegyelmezettségben is ellenfele fölé nőtt ezen a mérkőzésen a PMSC a már- már magabiztos Ferencvárosnak.
A pécsiek kapujában Bodnár elévülhetetlen érdemeket szerzett a hárított büntetővel, de azt követően is nagy része volt a sikerben. A hátvédsorban a két hátsó védő egymást múlta felül ia szélső támadók hidegre tételével. Bódog két megingása mellett méltó társa volt az ezúttal nem hibázó Mártonnak. A középpályás sor oroszlánrészt vállalt a sikerből, és felnőtt melléjük a két csatár, a gólt előkészítő Lehota, valamint a gólt is szerző Lovász.
 |
| Lehota: gólpassz (Dunántúli Napló, 1989. aug. 20.) |
Mestermérleg:
Garami József: — Igen változatos, izgalmas, eseményekben gazdag mérkőzést játszottunk, és csapatom régi szép napjaira , emlékeztetett, úgy érzem, győzelmünk jogosságához nem férhet kétség.
Rákosi Gyula: — Gratulálok a PMSC-nek. Nagyon jó teljesítményt nyújtottak a gyenge napot kifogó csapatom ellen. Nem nekem kell magyarázkodnom, hanem játékosaimnak, akik erre a mérkőzésre nem úgy készültek, mint az első fordulóra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése