 |
| (forrás: Dunántúli Napló, 1988. júl. 19.) |
1988. július 16. Vaxjő (Svédország), Intertotó Kupa, 9. csoport, 6. forduló.
Gólszerző: Eklund, Eklund, Truedsson illetve Hámori.
PMSC: Bogyay - Kónya, Toma, Hámori, Dr. Brezniczky — Megyeri, Nagy T. (Nagy I.), Márton, Bérczy — Túri, Balogh. Vezetőedző: Garami József.
Pénzszerző helyen végzett a PMSC
Két és fél hét erőltetett menetben
Vereséggel zárta a hat mérkőzésből álló Intertotó Kupa-sorozatát a PMSC labdarúgó-csapata, mégis a pénzdíjjal járó 2. helyen végzett csoportjában. Igaz, ehhez az kellett, hogy a többi találkozón helyt álljanak a pécsi piros-feketék. A két és fél hét alatti —, hat mérkőzésből álló —, erőltetett menetről faggattuk a Svédországból épphogy megérkezett csapat vezetőedzőjét, Garami Józsefet.
- Milyen tapasztalatokat szerzett a PMSC a hat nemzetközi találkozón?
- Először is találkoztunk egy nagyon kiegyensúlyozott, jó játékosokból álló profi csapattal, a svájci Grasshoppers-szel. Nem mentegetőzésképpen mondom, de tény és való, hogy ez az együttes kimagaslott a csoportunkból, és megérdemelten nyerte a csoportgyőzelmet. Egyedül tőlük szenvedtünk vereséget hazai pályán.
- Végül is az is csak 1-0 volt. . .
- Igen, ráadásul eléggé zilált összeállításban kellett pólyára lépnünk. No, és vitathatatlanul gyengén játszottunk. Egészen más képe volt az ellenük idegenben lejátszott találkozónak, s jóllehet, ott is 1-0-ós vereséggel hagytuk el a pályát, azért ott már más tartása volt a csapatnak.
- Szép sikert arattak a lengyel Pogon Szczeczin és a svéd Östers ellen hazai pályán. Sőt, a szczecini talál
kozón is sikerült, 0-0-lal pontot szerezni. Viszont szinte semmit nem tudunk a svédországi találkozóról.
— Az eredmény ismert, visszavágtak a pécsi 3-1-ért. A játék képe azonban már mást mutatott. Sajnos, ezen a mérkőzésen látszott meg a legjobban a csapaton, hogy nem vagyunk hozzászokva a háromnaponkénti mérkőzésekhez, különösen nem, ha folyton utazni kell. Az első 18 percben a fáradtságtól elemi hibákat vétve kaptunk három gólt. Húsz perc után átvettük a játék irányítását, és nemcsak szépítettünk Hámori fejes gól jóval, de volt még további két nagy helyzetünk is.
— Milyen összeállításban szerepelt a csapat?
— A kapuban Bogyay védett, míg a mezőnyben a Kónya, Torna, Hámori, Brezniczky — Megyeri, Nagy T. (Nagy f.), Márton, Bérczy — Túri, Balogh összeállításban játszottuk a mérkőzést.
— Miként tudják beépíteni ezt a két és fél hetet a csapat bajnokságra történő felkészítésében?
— Azon túl, hogy nemzetközi tapasztalatokat szerezhettünk három másik európai ország első ligájában játszó egvüttesek erőviszonyairól, minden lehetőséget kihasználtunk az edzésekre is, tehát a teljes leterhelést ielentő heti két mérkőzés mellett további heti két terheléses és két könnyű edzést tartottunk. Minthogy ellenfeleink is a felkészülés elején tartottak, elmondhatjuk: nem vallottunk szégyent sem a lengyel, sem a svéd csapattal szemben. Ami pedig a svájci együttest illeti, arról már elmondtam véleményemet.
- Mennyiben szolgálhatta a hat találkozó a csapatépítést?
- Toma biztató játékkal tért vissza, beépült a csapatba Nagy Tamás, sajnos Lehota, aki nagyszerűen mutatkozott be, a Grasshoppers elleni incidens miatti kiállítása végett kénytelen volt kihagyni a két idegenbeli mérkőzést.
- Kikkel volt elégedett és kikkel nem?
- Bodnár — amikor kapuban állt — jó teljesítményt nyújtott, ugyancsak ezt mondhatom Kónyáról. Átlagosnál jobb teljesítménye volt Tomának és Hámorinak. Lehota bíztatóan mutatkozott be, a többiek változó formát mutattak. Voltak nagyszerű és felejtésre érdemes pillanataik.
- Milyen menetrend szerint folytatja a felkészülést a PMSC?
- Szerdára és szombatra tervezünk edzőmérkőzést. Szerdán valószínű, hogy a Kaposvárott vendégeskedő koreai néphadsereg válogatott látogat Újmecsekaljára, míg a szombati ellenfelünket csak azt követően választjuk ki.
(Dunántúli Napló, 1989. júl. 19.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése