2025. november 9. Pénzügyőr SE - Pécsi MFC 3-4 (2-3)

Nagy birkózás volt
(forrás: Pénzügyőr SE Facebook-oldala)

Pénzügyőr SE - Pécsi MFC 3-4 (2-3)

2025. november 9. Budapest, Pasaréti út. NB III. Dél-nyugati csoport, 15. forduló. 300 néző.

Vezette: Dr. Dédesi Mátyás Benedek (Balla Levente, Mózsa Ábel).

Gólszerzők: Stoiacovici (42. – büntetőből), Csoma (44.), Simon (66.) ill. Bukovics (18.), Csörgő (36.), Helesh (45.), Novák (94.).

Sárga lap: Molnár M. 77' illetve Horváth L. 57', Vas L. (kispad) 66', Németh M. 71' , Pintér 82', Orbán 84'.

Kiállítva: Simon A. 94'.

Pénzügyőr SE: Gazdag – Vörös, Melovics (Megyeri, 46.), Csoma-László (Simon, 59.), Stoiacovici, Szabó L., Molnár Milán, Szűcs (Soós, 30.), Tóth, Fekete (Murgu, 46.), Molnár Márton (Staudinger, 77.). Vezetőedző: Bücs Zsolt.

PMFC: Helesfay – Beke (Pintér, 46.), Németh, Berekali, Jásper (Horváth L., 46.), Hegedűs, Bukovics (Varga, 61.), Horváth P., Ikonomou, Csörgő (Novák, 61.), Helesh (Orbán, 72.). Vezetőedző: Vas László.

NAVégre!

Már rég túl vagyunk a labdarúgás hőskorszakán, amikor a Komlói Bányász labdarúgóit valóban komlói bányászok alkották, s bizony, a Pénzügyőr SE futballistái sem a Nemzeti Adó-és Vámhivatal munkatársai közül kerülnek ki. Elég csak Simon Attilára gondolni, aki a kispadon kezdte a mérkőzést, majd be- és egy piros lappal kiállt, igaz a kettő között rúgott egy gólt, de jóval korábban 2013. tavaszán a PMFC-ben is megfordult.

De ne szaladjunk a végére, nézzük szépen, mi minden történt Pasaréten. Győzelmi esélyekkel utazott a csapat Budapestre, hiszen a kiesés elől menekülő pénzügyőrök a jó passzba került pécsiek látogattak. Ugyanakkor volt némi aggodalom is az érzéseink között, hiszen épp a kiesőjelölt együttesek ellen ért a legnagyobb pofon minket a bajnokságban, elég csak a Balatonlelle (0-1) vagy a PEAC (0-0) elleni meccsre gondolnunk. Kollégám legyintett a félelm,eimre, és csak annyit mondott: Dombóvár, 6-0, Siófok 5-0! Soha nem kívántam jobban, hogy igaza legyen.

A meccs úgy indult, hogy a kollégám egészségére iszunk majd a végén. Bukovics már a meccs elején helyzetbe került, de ez még kimaradt. Nem így a 18. percben, amikor ugyanő remekül lépett ki a védők vonalából, majd a hazaiak kapusát felbőrözve szerezte meg a találkozó első gólját (0-1). Remek látni, hogy a saját nevelésű középpályás milyen markáns játékkal rukkolt elő.

A harmincadik percben Beke húszméteres lökete szállt el picivel a felső léc felett, az előnyt pedig a 36. percben növeltük. Ekkor Helesh beadását Csörgő váltotta gólra a kapu előteréből (0-2). Kettő-null, kollégám elégedetten dőlt hátra. Egy valamit nem vett figyelembe, hogy az ellenfél edzője az a Bücs Zsolt, aki már játékosként sem ismert elveszített meccset, s nem mellesleg, néhány hét erejéig ő is volt a PMFC játékosa még 1997-ben.

Jöttek is a NAV-osok. Előbb a 42. percben jutottak büntetőhöz, amit a kimondhatatlan nevű Stoiacovici értékesített (1-2), mjad Csoma-László révén pedig egyenlítettek is (2-2).

Dombóvár, mi? - böktem oldalba a kollégámat, aki inkább bebújt a sapkája alá. Szerencsére a pályán nem bújtak a tizenhatos mögé a mieink, mert a hosszabbítás perceiben Helesh egy jobbról aláhulló labdát helyezett a hazai hálóba (2-3). Félidő.

A második félidőben - a cseréket nem említve - sokáig nem jegyezhettünk fel számottevő eseményt. Egészen a hatvanhatodik percig, s ekkor inkább ne kellett volna! A bevezetőben említett Simon Attila, régi, pécsi önmagát idézve szerzett gólt, amivel egyenlített a hazai csapat (3-3). És nem csak gólt szerzett, hanem néhány minutával később megóvta csapata kapuját egy újabb találattól úgy, hogy a gólvonalról (vagy annak közvetlen előteréből...) fejelt ki egy labdát. 

A folytatásban mindkét csapat a győzeelemre hajtott, szurkolói szemmel (hogy máshogy?) nézve igazán élvezetes meccs alakult ki. Hol egyik, hol másik csapat támadt Helesfaynak is össze kellett kaparnia meglévő tudását ahhoz, hogy ne kapjunk újabb gólt egy veszélyesen csapódó szabadrúgásból.

Már-már elkönyveltük a döntetlent, amikor Novák egy fejesgóllal megszerezte a negyedik gólt (3-4), örök tanulságkémnt minden pénzügyőrnek, hogy a meccs nem kilencven percig tart, hanem addig, amíg a bíró le nem fújja.

A PMFC ezzel a tabella harmadik helyére lépett előre, mindössze két pont hátrányban van az éllovas Nagykanizs mögött.

Szép volt, fiúk! Csak a Munkás!

Mestermérleg:
Bücs Zsolt: Az utolsó tíz perc egy orosz rulett volt. Sokat tettünk azért, hogy egy pontot szerezzünk. A Pécsnek csak beívelésből volt helyzete, több olyan pontja is volt a meccsnek, amikor nyerhettünk volna. (penzugyorfoci.hu)

Vas László: – Mindent összefoglalva a játék képével nem voltam megelégedve, ettől függetlenül nagyon értékes győzelmet tudtunk aratni, és jelen pillanatban ez az egyik legfontosabb. Minden győzelem, minden megszerzett pont építi ezt a társaságot. Az első húsz percben abszolút a mi akaratunk érvényesült, úgy játszottunk, ahogy elterveztük, de buta hibákkal felhoztuk az ellenfelet, és hektikussá vált a mérkőzés. Onnantól egy adok-kapok alakult ki, amelyben nem mindig találtuk meg a megfelelő ritmust, és olcsó gólokat adtunk. Nagyon meg kellett küzdeni a három pontért, de az utolsó pillanatban sikerült megszereznünk a győztes találatot, amiért gratuláltam a srácoknak. Ugyanakkor a hibákból tanulnunk kell, mert ha komoly céljaink vannak, nem engedhetünk meg magunknak ilyen bizonytalanságokat.

Óriási élmény volt látni, mennyien eljöttek és végig kitartóan buzdítottak bennünket. Biztos vagyok benne, hogy ők segítettek a negyedik gól megszerzésében, hitet adtak a játékosoknak. Többször hangsúlyoztam már, hogy nélkülük üres az egész történet, velük együtt szép ez az út, és csak közösen lehetünk eredményesek. Nagyon köszönöm nekik, hogy ott voltak és támogatták a csapatot. (pmfc.hu)