2011. október 24., hétfő

2011. október 23. Pécsi MFC - Debreceni VSC 0-0

Pécsi MFC – Debreceni VSC 0-0
2011. október 23. NB I., 13. forduló. Pécs, PMFC-st, 3500 néző.

Vezette: Vad II István (Szpisják Zsolt, Tóth II. Vencel – Barna Gábor).
Sárga lap: Scsepanovics (42.), ill. Bódi (24.), Varga J. (27.).

Közelebb állt a győzelemhez a hazai csapat
foto: bama.hu
PMFC: Dibusz – Simonfalvi, Lantos, Todorovics, Marovics – Regedei, Zseljkovics, Scsepanovics, Nagy O. (Gyánó, 87.) – Bajzát (Andorka, 79.), Horváth Zs. (Demjén, 76.). Vezetőedző: Mészáros Ferenc.

DVSC: Novakovics – Nagy Z., Simac, Mészáros N., Korhut – Varga J., Bódi, Bouadla, Szakály P. – Kulcsár T. (S. Nikolics , 65.), Coulibaly 5 (Rezes, 82.). Vezetőedző: Kondás Elemér.



"Egy órával a kezdés előtt a kinyomtatott összeállításokból kiderült, hogy Adamo Coulibaly ott lesz a pályán a PMFC ellen. A Debrecen robosztus, rendkívül gólveszélyes csatára tehát nem sérült meg súlyosan a Győr elleni bajnokin, s a pécsi védők nyilván nem örültek annak, hogy vele kell küzdeniük.
Aztán a mérkőzés során kiderült, talán jobb is volt így. A vendégek azon taktikája, miszerint az erős támadóra felívelgetik a labdát, ő pedig megtartja, kapura fordul vele, vagy társait hozza helyzetbe, csődöt mondott. Elsősorban azért, mert a két középső védő, Lantos és Todorovics kiválóan oldotta meg a feladatát, így Coulibaly nem sok sót evett meg mellettük. Sőt, az első félidőben mintha az egész Debrecen leblokkolt volna: az első kapura lövést a 34. percben eresztette meg Kondás Elemér együttese. Valljuk meg, egy bajnoki címre hajtó csapattól ez rendkívül vérszegény produkció.
Eközben a hazaiakat csak dicsérni lehetett. Mészáros Ferenc kiválóan szervezte meg csapatát, a PMFC nem engedte kibontakozni ellenfelét, miközben a gyors meglódulásokkal többször is kellemetlen helyzetbe hozták a debreceni védőket. Jellemző, hogy a pécsiek negyedóra alatt háromszor is célba vették Novakovics kapuját – sajnos a lövések nem voltak túl pontosak.
forrás: Nemzeti Sport, 2011. október 24.
A félidő közepén aztán Vad II István játékvezető két ítélete borzolta a kedélyeket. A 24. percben ugyanis a 16-oson belül bemutatott káprázatos homorításért sárga lapot adott Bódinak (a debreceniek természetesen büntetőt reklamáltak), aki egy perccel később felvágta Scsepanovicsot – nem csak nekünk, szinte mindenkinek (persze: kivéve debreceniek) az volt az érzése, hogy ha előtte nincs az a sárga, akkor ezért kap egyet. De nem kapott, így folytathatta a meccset.
Ami a szünetig nem volt túl izgalmas, de köszönhetően a szurkolóknak, legalább hangulatos volt. A pécsi B-közép folyamatosan énekelt, és a közel százfős debreceni tábor is kitett magáért.
A szünetben azon morfondíroztunk, vajon a DVSC feljebb tud-e kapcsolni egy, de inkább két–három fokozattal, vagy ezen az estén ez a maximum. Abban biztosak voltunk, hogy ennyivel nem fog nyerni – sajnos ezt a vendégek is érezték. Rögtön a második félidő elején Kulcsárnak akadt is két helyzete, szerencsére Dibusz Dénes a helyén volt, védte a lövéseket. A folytatásban is élvezetesebb volt a mérkőzés, mint az első félidőben, hol az egyik, hol a másik kapu előtt alakult ki veszélyes szituáció. Gólt lőhetett volna például Regedei Csaba (meg is érdemelte volna, csak Novakovics nem gondolta így), majd röviddel később Bajzát Péter, míg a másik oldalon Bouadla szabadrúgásánál a szívükhöz kaptak a PMFC-ért szorítók: ha Dibusz nem ilyen jó kapus, akkor a labda a hálóban landol.
De Dibusz jó kapus, így a labda nem került a hálóba, s miután a másik oldalon Novakovics is lehúzta a rolót, maradt a gól nélküli döntetlen. Amire a látottak alapján abszolút rászolgált a PMFC a tabella éllovasa ellen, sőt, hajszálnyival talán közelebb is állt a győzelemhez. Akár így, akár úgy, ezért az ikszért csak dicsérni lehet a piros-feketéket!
A két kapus bravúrjai is kellettek ahhoz, hogy ne szülessenek gólok." (bama.hu)
forrás: Nemzeti Sport, 2011. október 24.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése