Pécsi MFC – Ferencvárosi TC II. 3-0 (2-0)
2010. augusztus 28. NB II. Nyugati cs. 3. f. Pécs, PMFC-st., 1000 néző.
Vezette: Berger József (Viszokai László, Kis Zoltán).
Vezette: Berger József (Viszokai László, Kis Zoltán).
Góllövők: Lovrencsics 1’, Gyánó 17’, Simonfalvi 70’.
Sárga lap: Lantos (42.), Todorovics (67.), ill. Antal (66.), Nyilasi B. (76.).
Szögletarány: 9-4 (2-2).
Szögletarány: 9-4 (2-2).
 |
| Schultz Levente |
FTC II.:Mester – Tóth A., Vattai, Rodenbücher, Sváb (Antal, a szünetben) – Gárdos, Peszmeg (Nyilasi B., a szünetben), Fülöp, Papp – Sztanics – Pölöskey (Danquah, 81.). Vezetőedző: Lipcsei Péter.
"Mindig jövőre, pécsiek, mindig jövőre…” – énekelte gúnyosan a mintegy kéttucatnyi Fradi-szurkoló a mérkőzés elején. Mi tagadás, valóban unalmas már, hogy a piros-feketék az élvonalbeli búcsú után immár harmadszor rugaszkodnak neki a feljutásnak.
Kétszer elbuktak, talán most sikerül.
Az biztos, hogy a vendégdrukkerek jókedve hamar elillant, a PMFC játékosai ugyanis mintha meghallották volna a dalocskát, s dacból alaposan nekiestek ellenfelüknek. Alig telt el negyedóra, már 2-0 állt az eredményjelzőn. Az első gólt Lovrencsics Gergő szerezte, a másodikat Gyánó Szabolcs: a támadó az elmúlt két fordulóban nem sokat mutatott, ziccereket hibázott, most viszont távolról is eltalálta a kapu jobb alsó sarkát. Utána viszont nem volt szerencséje, egy ütközést követően a földön maradt, hordággyal vitték le a pályáról, majd mentő szállította el.
– Eltört a bordám, csak három-négy hét múlva kezdhetek el mozogni – mondta lapunknak tegnap délután Gyánó Szabolcs, akit az utóbbi két hétben rengeteg kritika ért. – A gól nagyon jókor jött, a sérülés viszont sohasem jön jókor. Nagyon kellett nekem ez a találat, bár jól viselem a kritikát. Én is maximalista vagyok, így tisztában voltam vele, hogy mit rontottam el az első két mérkőzésen.
Mintha a pécsiek megérezték volna, hogy Gyánó ki fog dőlni. Épp a napokban szerződtették ugyanis erre a posztra a macedón Alekszandar Sztojanovszkit, s a légiósnak a 39. percben már integetett is Kiss László vezetőedző, be kellett cserélnie a megsérült támadó helyett. A szakvezetőnek egyébként mintha megjött volna a hangja: a Tatabánya ellen elég csendesen tűrte a megpróbáltatásokat, most viszont folyamatosan hajtotta játékosait, dirigált, osztotta a tanácsokat. Nem hagyta, hogy 2-0-ás vezetés után leüljön a csapata.
– A Tatabánya ellen szerintem sokkal jobb volt a játékunk – mondta Kiss László. – Most is rúghattunk volna öt-hat gólt, de a vendégek kapusa nagyon jól védett. Egyébként pedig azért kiabáltam, mert voltak olyan alaphibák, amilyeneket nem lehet elkövetni: mint ahogy az előbbit nem lehet egy b-vel írni. Az embernek ilyenkor észnél kell lenni, s néha muszáj hisztiznie a kispadnál.
A mérkőzés végén persze nem hisztizni, hanem ünnepelni kellett: a PMFC a Kozármisleny után a Ferencvárost is legyőzte. S a látottak alapján talán kivehetjük a Fradi-rigmusból a mindig szót, anélkül így hangzana: „Pécsiek, jövőre!” (bama.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése