2005. március 5. Pécsi MFC - Szentlőrinc-Ormánság Tak.szöv. SE 2-2 (0-1)

Pécsi MFC - Szentlőrinc-Ormánság Tak.szöv. SE 2-2 (0-1)

Kulcsár Árpád

2005. március 5. Pécs, edzőmérkőzés. 100 néző.

Vezette: Ábrahám Attila.
Gólszerzők: Kulcsár, Montvai, ill. Veith, Lóth

PMFC: Németh G. (Herbert)-Schindler, Dienes, Lantos (Bergmann), Szekeres - Berdó (Horváth Gy.), Pavicsevics, Szögedi, Kóczián (Kulcsár) - Pest K„ Montvai. Vezetőedző: Nagy Tamás.

SAJÁT PÉNZÜKÖN EZUTÁN NEM UTAZNAK A PÉCSIEK 

A pécsi szurkolók, akik közül sokan emlékeznek a legendás időkre, amikor a helyi Dózsa az angol Newcastle Uniteddel, a holland Feyenoorddal vagy a német Stuttgarttal vívott emlékezetes kupacsatákat, most abban reménykednek, hogy kedvenceik végigjátsszák a tavaszt. Ebben bízik Nagy Tamás vezetőedző is, akinek az irányításával itthon mindenkire veszélyes csapat állt össze. Am hiába a tehetséges játékosok sora, hiába Nagy Tamás optimizmusa, ha nincs pénz. Pécsett is tartoznak a játékosoknak a prémiumokkal, és noha kifizették a januári alapfizetéseket, ez sem oldja meg a csapat legtöbb játékosának a gondjait - a hétköznapi filléres gondjait. Most ott tart a Pécs, hogy a keret tagjai nemet mondtak a komlói túrákra. A pécsiek ugyanis a szomszédos műfüves pályára jártak edzeni, méghozzá saját autóikkal, saját költségükön. Ennek lett most vége, 

mondván, ha a kft. nem fizeti ki a benzint, akkor nem mennek Komlóra, maradnak a sártenger vagy jég borította helyi edzőpályákon. Aligha lehet csodálkozni, hogy tegnap az NB Il-es Szent- lőrinc 2-2-es döntetlent ért el a zavaros napokat élő PMFC ellen. 

„Nehéz helyzetben vagyunk, de még mindig jobbak a lehetőségeink, mint néhány riválisunknak, ugyanis bennünket legalább mellszélességgel támogat az önkormányzat - mondta Nagy Tamás vezetőedző. - Am hiába mindez, ha nincsenek pályák, s nem tudunk megfelelően készülni. Ne is reménykedjünk a feltámadásban, amíg nem épülnek normális pályák, s míg nem lesznek meg a munkafeltételek. Ami a csapatomat illeti, irreális talajon szenvedtünk a Szentlőrinc ellen, s én pontosan tudtam, hogy játékosaim aligha erre a meccsre koncentráltak az elmúlt hetek eseményei után. Abban azért bízom, hogy végig tudjuk játszani a tavaszt, a klub eddig is mindig kifizette a tartozásait. Ha a tizedik helyet szerezzük meg, már elégedett leszek. Azt csak halkan teszem hozzá, jelen pillanatban szinte elképzelhetetlennek tartom, hogy jövő szombaton alkalmas lesz a pályánk a játékra... ” 

(Nemzeti Sport, 2005. március 6.)