2003. november 29. Pécsi MFC - MATÁV FC Sopron 2-0 (0-0)

Pécsi MFC - MATÁV FC Sopron 2-0 (0-0)

2003. november 29. Pécs, PMFC-stadion. NB I., 16. forduló, 4.000 néző.

(Dunántúli Napló, 2003. november 30.)

Vezette: Szarka Zoltán (Boda, Spisják).

Góllövők: Horváth Gy. 56', Pest 73' (mindkettő 11-esből).

Sárga lap: Berdó (85.). 

Kiállítva: Balaskó (56.). 

Szögletarány: 8-3 (4-1). 

PMFC: Németh (Herbert, 90.) - Sipos, Bajúsz, Dienes, Gaál - Mihalecz (Berdó 80.), Pavicsevics, Pest K., Szabados, Erős (Horváth S., 75.) - Horváth Gy.. Vezetőedző: Nagy Tamás. 

Sopron: Horváth T. - Bagoly, Lambulics, Pető - Grósz, Lazics, Pintér, Hanák (Cseke, 61.) - Sira (Bausz, 72.), Tóth M., Baumgartner (Balaskó, 46.). Edző: Pintér Attila. 

KRÓNIKA:

35. p.: Erős ívelt szabadrúgásból a kapu elé, Pest és Pető harcolt a labdáért, amely a soproni védő fejéről csúszott centikkel a bal kapufa mellé. 

4L p.: Erős végezhetett el ismét szabadrúgást 25 méterről, jobbal fél méterrel a jobb kapufa mellé' csavart. 

56. p.: Mihalecz robogott el a bal oldalon, majd kiváló ütemben passzolt a középen egyedül kiugró Horváth Gyulához, akit Balaskó a 16-oson belül hátulról lerántott. A soproni játékos piros lapot, a PMFC büntetőt kapott. A 11-esből Horváth Gyula a kapu bal oldalába helyezett (1-0). 

73. p.: Sipos tört be a jobb oldalon a soproniak 16-osára, ahol Grósz hátulról buktatta. Az újabb büntetőnek Pest futhatott neki, aki középmagasán a kapu jobb oldalát választotta (2-0). 

A pénteki mérkőzésen a Videoton megtette azt a szívességet, hogy kikapott a Balaton FC otthonában, így a pécsi találkozó előtt sokan szorgosan számolgattak. Ha a PMFC megveri a Sopront, és az Újpest nem nyer az Üllői úton, akár az ötödik helyen is telelhet Nagy Tamás együttese. Márpedig felsőházi tagságról a szezon elején még nem sokan mertek álmodozni... 

Aztán az első félidőben nyújtott teljesítmény alapján sokan még 

azt is megkérdőjelezték, hogy egyáltalán NB I- es meccset néz- nek-e. A szurkolóknak jobb híján önmaguk buzdítása jutott, mert a pályán semmi izgalmas nem történt, a kapukat egyik csapat sem találta el. Kis felüdülést csak azok a jelenetek okoztak, amikor egy- egy elképesztő hibán lehetett percekig mosolyogni: Bagoly még az északi lelátót sem tudta eltalálni, helyette majdnem az eredményjelzőre pottyant a lábáról lecsúszó labda, míg Hanák beadás helyett a keleti oldal négyemeleteseit célozta. Rettentő rossz volt a mérkőzés, ezért a lelkesebb nézők már a 42. percben sörért indultak. 

Szünetben sérülés miatt cserélt a vendégcsapat, hazai oldalon azonban maradt a kezdőtizenegy, ám más felállásban. Szabados a védelem bal oldalára húzódott visz- sza, míg Mihalecz Horváth Gyula társául szegődött a csatársorba. Az átszervezéseknek aztán perceken belül meglett az eredménye, s csak találgatni lehet, hogy Horváth Gyula ezúttal azért rúgta a büntetőt a kapu bal oldalába, mert a múltkor elárulta, hogy a jobb a kedvence, s tartott attól, hogy a soproni hálóőr olvas újságot, vagy egyszerűen csak meggondolta magát. Ember- hátrányba kerültek a vendégek, ám Pintér Attila ekkor még úgy érezhette, van annyi a csapatában, hogy egyenlítsen. Bőszen mutogatott az oldalvonal széléről, tolta volna feljebb, a pécsi kapu felé játékosait, ám azoknak nem igazán volt ínyükre a támadásszervezés, így félő volt, hogy a vehemens soproni edző önmagát is beállítja. Pest tizenegyese után azonban már ő is beletörődött, hogy innen vereséggel távoznak, ám annyira még futotta a soproniak erejéből, hogy az ekkor már gördülékeny pécsi akciókból ne szülessen több gól. 

A lefújás után percekig ünnepelt a hazai B-közép, néhányan a jó előre kialkudott mezeket kérték el a játékosoktól, s csak nehezen engedték az öltözőbe a csapatot. (Dunántúli Napló, 2003. november 30.)

MESTERMÉRLEG:

Nagy Tamás: - Az első félidőben a Sopron nagyon megnehezítette a dolgunkat, ezért a szünetben korrigáltuk a hibákat és más szerkezetben küldtem pályára a csapatomat. A második félidőben már könnyebben az ellenfél kapuja elé kerültünk, és nemcsak a büntetőkből, hanem más helyzetekből is gólszerzési lehetőségeket teremtettünk. Köszönöm a csapatomnak, a szurkolóknak és mindenkinek, aki segített minket, hogy ezt az őszi szezont eredményesen zárhattuk. 

Pintér Attila: - Nem játszottunk olyan jól, ahogy szoktunk, több meghatározó játékosom gyengébb teljesítményt nyújtott. Az első tizenegyes előtt a futballistáim szerint Horváth Gyula kézzel vette le a labdát, tehát nekünk járt volna szabadrúgás. Ám hangsúlyozom, elsősorban nem ezért veszítettünk.