2002. november 17. Pápai ELC - Pécsi MFC 2-4 (2-2)

Pápai ELC - Pécsi MFC 2-4 (2-2)

2002. november 17. Pápa, NB I/B., 17. forduló. 1.500 néző.

Márton Gábor: két-két gól és sárga lap...

Vezette: Kis Béla (Kispál, Ring).

Góllövők: Hegyi 7', Sitku 42' illetve Márton 30' (11-esből) és 34'  Sipos J. 82' Kulcsár 89'.

Sárga lap: Radics 29', Gajda 78' illetve Kulcsár 42', Márton 45' és 84', Ulrich 81'.

Kiállítva: Szekeres 45' Márton 84' (második sárga lappal).

Pápa: Borsi - Bodor (Csákvári 70'), Radics, Horváth L. - Tóth Cs., Lászka, Letenyei, Herold (Király 55') - Kvasz (Gajda 11'), Hegyi, Sitku. Vezetőedző: Pintér Attila.

PMFC: Herbert - Máté, Dienes, Szekeres Zs. - Sipos, Berdó (Ulrich 68'), Pest K. (Lantos 80'), Kulcsár, Gaál - Márton, Horváth Gy. (Dávid 60'). Vezetőedző: Nagy Tamás.

KRÓNIKA:

7. p.: Jobb oldali bedobás után Kvasz csúsztatását Hegyi kotorta 5 méterről a kapuba (1-0). 

30. p.: Horváth Gy. ugrott ki Berdó indításával, Radics a 16- oson belül buktatta. Kiss Béla a jogos 11-est ugyan megítélte, ám érthetetlen módon csak sárga lapot adott a pápai védőnek. A büntetőt Márton magabiztosan értékesítette (1-1). 

34. p.: És újra Márton! A pécsiek karmestere a hazai 16-os- hoz érve nem teketóriázott, gyönyörű gólt lőtt a bal felső sarokba (1-2). 

42. p.: Óriási potyagólt kapott a Pécs. Egy beadásra Herbert mozdult ki rendkívül rosszul, röviden fejelte ki a labdát, amit Sitku 13 méterről ragyogóan emelt a kapuba (2-2). 

82. p.: Sipos kapott labdát a hazai térfél közepén, majd dacosan lövésre vállalkozott: a 28 méterről megeresztett bomba a jobb kapufáról robbant Borsi kapujába (2-3). 

89. p.: És itt a csattanó! Egy pécsi kontránál Dávid adott be bal külsővel a jobb oldalról, Kulcsár pedig 7 méterről fejelt a jobb alsó sarokba (2-4). 

Pintér Attila sima győzelmet vár - beszéltek egymás között a hazai drukkerek bizakodva, és a szomszédvár Celldömölkről nyolc játékossal és a főszponzorral Antók Zoltánnal „erősítő” pápaiak igazolni akarták az edzői elvárásokat, már a mérkőzés elején vezetést szerezve. Lyukasnak tűnt a PMFC középpályája, hiányzott a sérüléssel bajlódó Závoda Gábor és a három sárga lapja miatt eltiltott Horváth Sándor, a támadójáték azonban nem akadozott, és ezért izgalmas, élvezetes küzdelem alakult ki. A gyors adok-kapokból először a Pécs kovácsolt előnyt, miután négy perc alatt megfordította az eredményt, s Márton 11 -es góljánál a hazaiak edzőjüket is elvesztették: a játékvezetőket tűrhetetlen hangnemben kritizáló Pintér Attilát küldte Kiss Béla a lelátóra. 

Mindezzel azonban nem ért végett a „sűrű” első félidő, a vendégek Herbert bakija után egyenlítettek, (ez a meccs már csak ilyen, persze, hogy az ex-pécsi Sitku volt eredményes), majd a teljesen feleslegesen Tóthot hátulról szándékosan megrúgó Szekeres mehetett azonnal zuhanyozni. Kabaré - jegyezte meg az egyik néző a játékrész lefújásakor. 

A szünetben egyik szakvezető sem cserélt, de Nagy Tamás az emberhátrány miatt változtatott a felálláson, egyedül Horváth Gyula maradt elöl, Gaál pedig elfoglalta Szekeres helyét. Nem lehetett irigyelni a pécsi szakvezetőt, ennyire „tüzes trónon” ugyanis még talán sohasem ült, és a találkozó eddigi menetéből arra lehetett következtetni, hogy továbbra is késhegyre menő küzdelem lesz. Támadtak is a hazaiak, elkeseredetten állta a sarat a PMFC, Gajda pedig egymaga eldönthette volna a mérkőzést. (A krónikához tartozik, hogy Herbert is szorgosan törlesztette hibáját.) De nem tette, s ez megbosszulta magát: a szórványos pécsi ellenakciókból ugyanis előbb Sipos rúgott bődületes gólt, (több csalódott szurkoló irigykedve-fanyalogva meg is jegyezte, ilyen tíz évben egyszer sikerülhet neki), majd Kulcsár koronázta meg a vendégsikert. Sajnos, a két pécsi találat között Márton „kiharcolta” magának a második sárga lapját, így bár a PMFC győzött és a tabella élén maradt, a Kecskemét elleni derbire két játékosát, Szekerest és Mártont is elveszítette. 

MESTERMÉRLEG:

Pintér Attila: - Amíg helyzeteink felét sem tudjuk berúgni, képtelenek leszünk győzni. 

Nagy Tamás: - Az a csapat nyert, amelyik jobban le tudta küzdeni az elé állított akadályokat. Ezen a mérkőzésen mi voltunk azok, minden elismerésem a- játékosaimé.