1991. április 27., szombat

1991. április 27. Pécsi MSC - Tatabányai Bányász SC 1-0 (1-0)

Pécsi MSC - Tatabányai Bányász SC 1-0 (1-0)
Garami József

1991. április 27. Pécs, Újmecsekalja. NB I., 23. forduló. 6.000 néző.

Vezette: Vágner (Hartmann, Huták).
Góllövő: Klausz (öngól) a 22. percben. 
Sárga lap: Tőkés az 55. percben. 
Szögletarány: 5:3 (3:2) a Tatabánya javára.

PMSC: Bodnár - Kónya, Balog, Palaczky - Megyeri, Bódog, Braun, Kocsis (Takács, sz.) - Lovász, Czéh, Belansky. Edző: Garami József.

Tatabánya: Tőkés - Vincze (Hegedűs 34'), Lázár, Udvardi, Tóth - Járfás, Kiszi, Klausz, Simon - Süveges (Kanyok 73'), Szekeres. Edző: Tornyi Barnabás.

Krónika:
10. perc: Szekeres jó labdát adott a kilépő Simonnak, akinek nagy helyzetből leadott, 10 méteres lövését Bodnár bravúrral védte. 
22. perc: Belansky középre adott balról. Lovász átlépte a labdát, amire Czéh és Klausz együtt ért oda. Klausz érte el előbb, de olyan szerencsétlenül nyúlt bele, hogy estében, nyolc méterről, az ötösön ácsorgó Tőkés felett a hálóba ívelt, öngól. 1-0 
53. perc: Bódog harmincméteres szabadrúgása középre ment, ezért az erős lövés nem érte váratlanul a tatabányai kapust. 
55. perc: A lesre játszó védők közül Palaczky előreívelésével Braun indult. Tőkés messze kifutott a kapujából és már a tizenhatoson kívül, két kézzel lehúzta a labdát. Ezt a mutatványát sárga lappal „jutalmazta” a játékvezető. 
67. perc: Lovász kapott mesteri, hosszú indítást Bódogtól. „Begyalogolhatott” volna vele a kapuig, azonban kisodródott, el is csúszott, úgy, hogy végül csak szöglet lett az ígéretesnek indult támadás vége. 81. perc: Egy csel után Lovász lőtt 17 méterről a jobb kapufa mellé.

A vendégek voltak bátrak
Csak hüledeztek a hazai szurkolók az első negyedórában, a Tatabánya játszott úgy, mintha otthon lenne. Támadott, egymás után vezette akcióit a pécsi kapura. Bátorságára azonban ráfizetett, mert egy gyors ellentámadást góllal fejeztek be a hazaiak. Vincze sérülés miatti korai kiválása sem tántorította vissza a vendégeket.Mentek előre, de eléggé elképzelés nélkül, egyetlen veszélyes helyzetet sem teremtve. Ugyanakkor a piros-fekete kontrák mindig gólszagúak voltak. A szebb, a gyorsabb,a gólra törőbb futballt a PMSCmutatta be, hiába volt többet a labda a Bányász játékosainál. Már csak ezért is teljesen megérdemelten tartotta otthon a két bajnoki pontot a hazai együttes, amely nemcsak mint csapat volt jobb az ellenfelénél, hanem az egyéni teljesítményeket illetően is. Arról nem is beszélve, hogy a PMSC küzdeni akarásban is felülmúlta az egyébként lelkes vendégeket. A Tatabánya dicséretére legyen mondva, hogy egy pillanatig sem 

Czéh László: — Együtt értük el a labdát Klauszszal, és az úgy került a hálóba. 
Klausz László: — Czéh a talpamba rúgott, így jutott a lábamról a hálóba a labda. 
Palaczky János: — Jó csapat ellen játszottunk, most a küzdeni akarásunkkal győztünk.

Mestermérleg:
Garami József: — Nagyon küzdelmes mérkőzésen, jó erőkből álló Tatabányát győztünk le, és ezzel nagyon értékes két pontot szereztünk. 
Tornyi Barnabás: — Lehet, hogy utolsó eset az életemben, hogy vereség után azt nyilatkozom: örülök, mert nincs szégyenkezni valónk. 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése